Mi történik a kezeletlen konfliktusokkal?

Az egymás mellett élés akkor is járhat konfliktusokkal, ha falak vagy kerítés választja el élettereinket egymástól. A hangok, szagok, átlógó ágak, bizonytalan telekhatárok, kapu előtt parkolás, háziállatok, gyerekek, esetleg eltérő napirendek és értékrendek mind szolgálhatnak konflitkusforrásként. Azonban nem kell, hogy ez feltétlenül veszekedésbe és hosszú pereskedésbe torkolljon, hiszen nem ez fogja meghozni az elfogadható, közös megoldásokat.

Ha már megpróbáltuk finoman jelezni szomszédunknak, ami zavar bennünket, és nem ment át az üzenet, a feszültség egyre nőhet. Lassan úgy érezzük, már a szomszédunk látványa is idegesít, bujkálunk a saját otthonunk környékén, esetleg megjegyzéseket teszünk, hátha ért belőle. Elgondolkodunk a peres úton, aztán a magas költségek miatt visszahőkölünk. Vagy végső elkeseredésünkben beleállunk a konfliktusba. Azonban a tapasztalatok szerint a bírósági eljárások végén született határozatok nem tudják kezelni  azt, hogy milyen érzés lesz egymás szemébe nézni, amikor nap mint nap újra összefutunk. Még ha igazat adnak nekünk sem találkozunk jó szájízzel, és ha a kapcsolatot nem sikerült rendezni, a konfliktus újra és újra fellángolhat.

Hogyan segít a mediáció?

• Egyrészt gyorsabb és olcsóbb, mint a bíróság. Másrészt, a felek maguk dolgozhatják ki a számukra elfogadható megoldást, hiszen teret teremtünk egy újfajta kommunikációra, ahol az indulatok helyett a valódi érdekek és szükségletek kerülnek előtérbe. Ha pedig sikerül egymásra figyelnünk, nagyobb eséllyel dolgozunk ki közös és tartós megoldásokat, amelyet sokkal nagyobb arányban tartunk be, mint a kívülről megszabott intézkedéseket.
• Nincs vesztes-nyertes pozíciókból generálódó további ellentét a felek között, hiszen mindenki számára elfogadható megoldásokra törekszünk.
• A feleknek lehetőségük van felismerni, hogy a helyzet megoldásában egymástól függenek, és elkezdhetnek ellenségekből partnerekké válni.
• A mediációban alkalmazott kommunikációs technikák segítségével, a problémamegoldó magatartás válik dominánssá. Ez lehetővé teszi az eddig megoldhatatlannak tűnő helyzetek megoldását.

Mi a mediáció folyamata?

1. Ha az egyik fél megkeres bennünket telefonon vagy e-mailben, röviden elmesélheti a konfliktust, mi pedig tájékoztatjuk a mediáció folyamatáról és kereteiről. Mivel a mediáció fontos alapelve az önkéntesség, ezért arra kérjük azt, akivel már beszéltünk, hogy adja meg telefonszámunkat a másik félnek, és ő is hívjon fel bennünket.
2. Ha a konfliktus összes fontos szereplőjével beszéltünk, akkor közösen egyeztetünk időpontot a találkozóra.
3. Egy mediációs folyamat több alkalomból is állhat, hiszen a változáshoz idő és támogatás szükséges. A mediációban elhangzottakra  titoktartási kötelezettség vonatkozik a mediátor részéről, vagyis harmadik félnek nem adhat ki információt.
4. Ha születik megállapodás a folyamat során, azt írásba foglaljuk – ez segítheti a feleket abban, hogy tisztán lássák, miben állapodtak meg, és szükség esetén tovább egyeztethessenek arról, hogyan valósítják meg pontosan.

Mit tehetek, ha én szeretnék eljönni mediációra, de a szomszédom hallani sem akar róla?

Akkor is sokat tehet azért, hogy ne romoljon az önök közötti kommunikáció, ha a másik fél nem nyitott a párbeszédre. Konfliktus konzultációnk során, segítünk önnek megtalálni saját erőforrásait és a helyzethez igazított kommunikációs stratégiákat. Módszertani eszköztárunk a konstruktív kommunikációra épít. A konzultáció után változási tervvel térhet vissza a hétköznapi közegébe, és ha igényli, akkor a változási folyamatban végigkísérjük, így több alkalommal is konzultálhat mediátor kollégánkkal.
A konzultáció eredményeképpen Ön

• Meglátja a saját mozgásterét az adott ügyben, így tudatosabban képes kezelni a helyzetet
• Megtanulja felismerni a konfliktus aktuális fázisait és ezekhez igazíthatja megoldásait
• Csökkentheti az önre nehezedő stresszt, mert kívülről több aspektusát látja a dolognak
• Jártasságot és gyakorlatot szerezhet a konstruktív kommunikáció eszköztárában, ezzel nő a személyes hatékonysága, hiszen más helyzetekre is adaptálható eszközöket kaphat
• Nincs egyedül, miközben a megoldásokat keresi, és a szakszerű támogatással következetesebben tud változásokat végig vinni a fontos helyzetekben.

Mi a gazdasági mediáció előnye?

• Gyorsabban lefolytatható egy mediációs folyamat, mint a peres eljárás, az ütemezés a felek időbeosztásához igazodik.
• Olcsóbb, mint a peres eljárás, nincs illeték, és a gyorsabb folyamatnak köszönhetően a bevont szakértő (mediátor) díja is alacsonyabb időarányosan, mint a jogi szakértőé.
•  Ha nem sikerül megoldani az ügyet mediációval, a feleknek még mindig van lehetőségük a bírósági utat választani.
• A mediációban a felek maguk dolgozhatják ki a számukra elfogadható megoldásokat, így nagyobb arányban tartják be a megállapodást, mintha harmadik fél szabná meg, hogyan járjanak el.
• A bírósági úttal szemben, a mediációban az emberi faktort is képes figyelembe venni, hiszen a gazdasági és anyagi kérdéseken kívül gyakran az is fontos, hogy jó munkakapcsolatban maradjanak a felek, vagy méltányosan zárják le a kapcsolatukat – a mediáció az elbocsátások, létszámleépítések humánus módja is lehet. Erről számolt be egy nemzetközi szállítmányozó vállalat magyarországi HR szakembere, akit annyira megnyert a módszert, hogy részt vett a Partners Hungary Alapítvány mediátorképzésén.

„Emberileg, érzelmileg nagyon megterhelő, amikor munkatársaktól kell megválnunk. Ez egy nagyon kontrollvesztett élmény a munkavállaló szempontjából, ezt kezdtük el ellensúlyozni a mediáció segítségével, amikor arról beszélhetett mindkét oldal, hogyan élik meg a helyzetet, és hogyan lehetne ezt könnyebbé tenni: anyagilag és emberileg. A munkavállalók meglepődve tapasztalták, hogy ez nekünk is nehéz helyzet, mi pedig rugalmasságot biztosítottunk a kilépés feltételeivel kapcsolatban. Így méltósággal és kevesebb feszültséggel tehetünk pontot egy nehéz szakasz végére, és ha összetalálkozunk az utcán, ott sem kell feszengenünk.”

Milyen esetekben érdemes igénybe venni a gazdasági mediációt?

• Ha valamilyen vitás kérdés merül fel a feladatok megosztását és teljesítését illetően
• Vállalaton belüli strukturális változások, átszervezések esetén, ahol súrlódásokra lehet számítani
• Szerződéstől való eltérések esetén
• Károkozás és kártérítés esetében
• Kollégák vagy csoportok közötti személyes, illetve szakmai ellentétek esetében
• Elbocsátások, létszámleépítések esetén, a méltányos lezárásért
• Ha gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb megoldásra van szükségünk a peres útnál

Hogyan zajlik a gazdasági mediáció?

1. A mediáció akkor tud elindulni, ha minden érintett fél szeretné. Ha az egyik fél megkeresi mediátoraink egyikét, meghallgatjuk, milyen helyzetben kéri a segítségünket és információt adunk a folyamat menetéről. Ugyanakkor az önkéntesség fontos feltétele a mediációban való részvételnek, ezért azt kérjük, hogy a többi érintett fél is keressen meg bennünket e-mailen vagy telefonon. Így tudjuk biztosítani az erőegyensúlyt már a folyamat elejétől: mindenkinek van lehetősége röviden beszélni a konfliktusról, mi pedig mindenkinek elmondjuk, hogyan zajlik a mediációs folyamat, tisztázzuk az aláírási jogokat és a mediáció díját.
2. Az időpontegyeztetést követően, közösen vagy pedig külön-külön kezdjük a folyamatot, az előzetes információktól függően. Egy mediációs ülés 3 óra, és maga a mediációs folyamat több alkalmat is igénybe vehet, hiszen fontos, hogy a konfliktushelyzetben felmerülő összes részletet meg tudják beszélni a felek.  A cél az, hogy ha külön is kezdjük a megbeszélést, minél előbb közös asztalnál beszélgessen minden érintett, hogy valódi közös megoldásokat találhassanak. Akkor sincs veszve minden, ha csak külön-külön tudunk egyeztetni a felekkel a folyamat végéig, úgynevezett sétáló mediációval segítjük a kommunikációt. A mediációs ülések során felmerülő panaszok és hiányok mögött szükségletet, érdekeket keresünk, és a konstruktív kommunikáció eszköztárával segítjük a feleket abban, hogy a hibáztatás és múltbéli sérelmek felhánytorgatása helyett a jövőre tudjanak fókuszálni, legyen szó a közös munka folytatásáról vagy a munkakapcsolat lezárásáról.
3. Ha megállapodás születik a folyamat során, azt írásban rögzítjük.
4. A folyamat befejezése  után bizonyos idővel a mediátor felhívja a feleket és érdeklődik, van-e még szükség további segítségre.  

A tapasztalatok szerint a mediációban kötött megállapodások 85%-át betartják a felek. A gazdasági és munkahelyi mediáció előnyeiről a 24.hu és. Portfolio.hu is írt már. 

Milyen nehézségek merülhetnek fel a válás során?

• Magyarországon mintegy 18.000 házasság bomlik fel évente. A válások magas száma nem feltétlenül jelenti azt, hogy manapság több a boldogtalan házasság, mint korábban egyszerűen társadalmilag elfogadottabbá vált, ha a házastársak beismerik: külön kívánják folytatni életüket. Azonban még így is rengeteg szorongás, félelem, kérdés és kétely előzi meg és kíséri a válást, főleg, ha gyermek is született a kapcsolatból.
• Bár a válás alapvetően két felnőtt ember párkapcsolatának lezárása, a gyerekekkel való kapcsolattartás miatt az egykori házastársak továbbra is kapcsolatban maradnak.
• Azonban ha a keretek nincsenek jól felállítva, a válás után további konfliktusok várhatók, amely tovább mérgezi az egykori házastársak és a gyerekek életét.

Hogyan zajlik a mediáció válás esetén?

1. Az érintettek felhívják a mediátort telefonon, ahol röviden el tudják mesélni, mi az a helyzet, amiben segítséget kérnek. A mediátor kérdéseket tesz fel a felek közti kommunikáció és kapcsolati helyzet feltérképezésére, és részletes tájékoztatást ad a mediációs folyamatról.
2. Amikor minden érintett fél beszélt a mediátorral telefonon, megbeszélünk egy mindenki számára alkalmas időpontot, amikor személyesen is találkozhatunk.
3. Az első ülés végén beszélünk arról, hogyan lenne érdemes folytatni. Egy mediációs ülés 2.5-3 óra, és egy teljes mediációs folyamat 1-5 ülésből áll. Bár már az első ülésen születnek részmegállapodások, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy újfajta együttműködés kialakításához több idő kell, és jó, ha ehhez megvan az a biztonságos kommunikációs közeg és felkészült szakember, ahol ez megfelelő körülmények közt megtörténhet. Minden változás csak a megfelelő támogatással tud beépülni az életünkbe.
4. Ha a folyamat végén születik megállapodás, azt írásba foglaljuk.
5. Ha véget ért a mediációs folyamat, a mediátorok még felveszik a kapcsolatot a felekkel egy pár héttel a folyamat lezárulása után, hogy lássák, van-e még további támogatásra szükségük.

A mediátor szerepe a válás folyamatában

A családi konfliktusokban a felek mélyen érintettek, így gyakran azért halogatják a válást, mert nem tudnak veszteség nélkül kiszállni a kapcsolatból. A párkapcsolati konfliktusok velejárója egy sajátos férfi-női dinamika is, amit nagyban befolyásolnak a felek eltérő szerepei és konfliktuskezelési mintái. A mediátor mederben tartja a felek érzelmi tartalmú megnyilvánulásait, segít megfogalmazni igényeiket és szükségleteiket. Ha a felek megértik egymás motivációit és szándékait, az indulatok csökkenhetnek, és megszűnhet a tehetetlenség érzése.
A mediáció fókuszában nem a múltbeli események és azok miértjei állnak, hanem a felek, jövőbeni igényei és szükségletei, amelyek mentén kialakítható a kapcsolat újszerű működése. Az irányított beszélgetések keretében a felek körüljárhatnak egy viszonylag jól megfogható, konkrét problémát, és megegyezés születhet közöttük. A bírósági eljárással szemben, itt nincsenek vesztesek, mert a mediátorok úgy vezetik a megbeszélést, hogy mindenkinek elfogadható megoldások szülessenek.

Válási mediációs vélemények

„Furcsán hangzik, de a házasságunk alatt nem tudtunk így beszélgetni egymással, mint a mediációban. Méltó lezárása egy fontos életszakasznak. Ha újra választhatnék, előbb kérnék segítséget, talán el sem váltunk volna”

Károly, 47 éves

Mi is az a párkapcsolati mediáció?

Minden párkapcsolatban vannak nehezebb időszakok. Van, amikor idővel elvonulnak a felhők és kisüt a nap, azonban vannak olyan helyzetek, amelyek újra és újra visszaköszönnek, és nehéz velük mit kezdeni, azt érezhetjük: újra és újra ugyanazokat a köröket futjuk. A mediáció, konstruktív kommunikációs eszköztárával, abban segíti a feleket, hogy a „ki mit rontott el már megint” körök helyett arról lehessen beszélni, hogy kinek mire van szüksége ahhoz, hogy jobb legyen a kapcsolat, és ki mit tud tenni ezért. Figyelem, elfogadás, minőségi idő és előremutató együttműködés, közös tervek és közös építkezés.

A párkapcsolat mediáció folyamata

1. Az érintettek külön-külön felhívják a mediátort telefonon, ahol röviden el tudják mesélni, mi az a helyzet, amiben segítséget kérnek. A mediátor kérdéseket tesz fel a felek közti kommunikáció és kapcsolati helyzet feltérképezésére, és részletes tájékoztatást ad a mediációs folyamatról.
2. Amikor mindkét fél beszélt a mediátorral telefonon, megbeszélünk egy mindenki számára alkalmas időpontot, amikor személyesen is találkozhatunk.
3. Az első ülés végén beszélünk arról, hogyan lenne érdemes folytatni. Egy mediációs ülés 2.5-3 óra, és egy teljes mediációs folyamat 1-6 ülésből áll. Bár már az első ülésen születnek részmegállapodások, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy újfajta együttműködés kialakításához több idő kell, és jó, ha ehhez megvan az a biztonságos kommunikációs közeg és felkészült szakember, ahol ez megfelelő körülménye közt megtörténhet. Minden változás csak a megfelelő támogatással tud beépülni az életünkbe.
4. Ha születik megállapodás, azt írásba foglaljuk.
5. Ha véget ért a mediációs folyamat, akkor a mediátorok még felveszik a kapcsolatot a felekkel egy pár héttel a folyamat lezárulása után, hogy lássák, van-e még további támogatásra szükségük.

Mivel minden mediációs folyamat más, hiszen minden ember és minden kapcsolat különböző, ezért előre nem tudjuk megmondani, hogy hány ülés szükséges a kívánt változás eléréséhez. Egy biztos: ha a résztvevők valóban motiváltak, akkor nagyon nagy eséllyel születnek mindenki számára kedvező, közös megoldások.

Párterápia vagy mediáció?

• A párterápiás folyamat során a szakember arra törekszik, hogy fényt derítsen a résztvevők érzéseinek, viselkedéseinek múltbeli mozgatórugóira, a szülők és nagyszülők által létrehozott családi mintázatok alapján, majd ezen információk alapján segít a feleknek abban, hogy új alapokra helyezzék az együttműködésüket a mindennapokban.
• A mediációban a mediátor szerepe az, hogy a résztvevők jelenlegi igényeire, szükségleteire építve alakítsanak ki egy mindenki számára elfogadható együttműködést a mindennapokban, különös tekintettel a kommunikáció mintázatait újragondolva.
• Bár a mediációnak lehetnek terápiás hatásai is, és a folyamat része lehet érzelmi katarzis is, azonban a mediáció célja elsődlegesen az, hogy a felek meg tudják fogalmazni saját igényeiket és szükségleteiket, és képessé váljanak a másik fél igényeinek meghallására, hogy kölcsönös megértésen alapuló megoldások jöhessenek létre. Kommunikációs eszközöket adunk ügyfeleink kezébe, amelyeket, ha saját helyzeteikben alkalmaznak, megtörhetik az addigi terméketlen viták köreit.

Miben különbözik a párkapcsolati mediáció a párkapcsolati tanácsadástól?

A mediáció folyamatában a mediátor nem ad tanácsot, nem foglal állást, nem áll egyik ügyfél pártjára sem, ugyanakkor mindkettejük pártján van: abban segít a klienseknek, hogy meg tudják fogalmazni szükségleteiket, illetve hogy meghallják a másik fél érdekeit, szükségleteit, és ezek alapján dolgozzanak ki saját megoldásokat, hiszen mindenki a saját életének a legjobb szakértője – ha megfelelő eszközöket kap hozzá.

Mit tehetek, ha én szeretnék eljönni mediációra, de a partnerem hallani sem akarnak róla?

Akkor is sokat tehet azért, hogy ne romoljon az önök közötti kommunikáció, ha a másik fél nem nyitott a párbeszédre. Konfliktus konzultációnk során, segítünk önnek megtalálni saját erőforrásait és a helyzethez igazított kommunikációs stratégiákat. Módszertani eszköztárunk a konstruktív kommunikációra épít. A konfliktus konzultáció után változási tervvel térhet vissza a hétköznapi közegébe, és ha igényli, akkor a változási folyamatban végigkísérjük, így több alkalommal is konzultálhat mediátor kollégánkkal.

A konzultáció eredményeképpen Ön:

• Meglátja a saját mozgásterét az adott ügyben, így tudatosabban képes kezelni a helyzetet
• Megtanulja felismerni a konfliktus aktuális fázisait és ezekhez igazíthatja megoldásait
• Csökkentheti az önre nehezedő stresszt, mert kívülről több aspektusát látja a dolognak
• Jártasságot és gyakorlatot szerezhet a konstruktív kommunikáció eszköztárában, ezzel nő a személyes hatékonysága, hiszen más helyzetekre is adaptálható eszközöket kaphat
• Nincs egyedül, miközben a megoldásokat keresi, és a szakszerű támogatással következetesebben tud változásokat végig vinni a fontos helyzetekben.

A családi mediáció jelentése

A családi mediáció során, abban segítjük a résztvevőket, hogy el tudják mondani, mit szeretnének, mire van szükségük, és meghallhassák a többi résztvevő álláspontját, szükségleteit, érzéseit, érdekeit. Legyen szó együtt élő vagy nem együtt élő családtagokról, a mediációban egy semleges és pártatlan szakember segíti a feleket abban, hogy minden témát meg tudjanak beszélni egymással, úgy, ahogyan addig még nem sikerült. A családi mediáció egy érzelmekkel teli folyamat, ami természetes, de az érzelmektől nem ijedünk meg, hanem a folyamat javára fordítjuk: a panaszok mögött szükségleteket keresünk, a múltbéli hibák felfejtése helyett pedig azzal foglalkozunk, ki mit tehet a jelenben azért, hogy a jövőben jobban működjenek a kapcsolatok.

A családi mediációs folyamat szakaszai

A családi mediáció egy folyamat. Egyetlen alkalom még nem hozza el a csodát, de gyakran már az is csodaszámba megy, hogy a családtagokat le tudjuk ültetni egymással beszélgetni a problémáikról. Régi kommunikációs mintáinkon is képesek vagyunk változtatni, ha támogató környezetben kapunk ehhez eszközöket. Vagyis arról is beszélgetünk, hogy hogyan beszélgessünk egymással.

1. Az érintettek felhívják a mediátort telefonon, ahol röviden el tudják mesélni, mi az a helyzet, amiben segítséget kérnek. A mediátor kérdéseket tesz fel a felek közti kommunikáció és kapcsolati helyzet feltérképezésére, és részletes tájékoztatást ad a mediációs folyamatról: meddig tart, mennyibe kerül, ki legyen jelen, stb.
2. Amikor minden érintett fél beszélt a mediátorral telefonon, megbeszélünk egy mindenki számára alkalmas időpontot, amikor személyesen is találkozhatunk.
3. Az első ülés végén beszélünk arról, hogyan lenne érdemes folytatni. Egy mediációs ülés 2.5-3 óra, és egy teljes mediációs folyamat 1-5 ülésből áll. Bár már az első ülésen születnek részmegállapodások, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy újfajta együttműködés kialakításához több idő kell, és jó, ha ehhez megvan az a biztonságos kommunikációs közeg és felkészült szakember, ahol ez megfelelő körülménye közt megtörténhet. Minden változás csak a megfelelő támogatással tud beépülni az életünkbe.
4. Ha születik megállapodás, azt írásba foglaljuk. Ez nem egy jogi dokumentum, ez a résztvevő családtagoknak szolgál referenciapontnak, amihez elakadás esetén vissza lehet nyúlni.
5. Ha véget ért a mediációs folyamat, akkor a mediátorok még felveszik a kapcsolatot a felekkel egy pár héttel a folyamat lezárulása után, hogy lássák, van-e még további támogatásra szükségük.

Mivel minden mediációs folyamat más, hiszen minden ember és minden kapcsolat különböző, ezért előre nem tudjuk megmondani, hogy hány ülés szükséges a kívánt változás eléréséhez. Egy biztos: ha a résztvevők valóban motiváltak, akkor nagyon nagy eséllyel születnek mindenki számára kedvező, közös megoldások. Legyen szó szülő-gyerek, szülő-szülő vagy testvérek közötti vitákról, érdemes időt és energiát szánni arra, hogy beszéljünk családi kapcsolatainkról – egymással, támogatásnak.

Mit tehetek, ha én szeretnék eljönni mediációra, de a családtagok hallani sem akarnak róla?

Akkor is sokat tehet azért, hogy ne romoljon az önök közötti kommunikáció, ha a másik fél nem nyitott a párbeszédre. Konfliktus konzultációnk során, segítünk önnek megtalálni saját erőforrásait és a helyzethez igazított kommunikációs stratégiákat. Módszertani eszköztárunk a konstruktív kommunikációra épít. A konfliktus konzultáció után változási tervvel térhet vissza a hétköznapi közegébe, és ha igényli, akkor a változási folyamatban végigkísérjük, így több alkalommal is konzultálhat mediátor kollégánkkal.
A konzultáció eredményeképpen Ön

• Meglátja a saját mozgásterét az adott ügyben, így tudatosabban képes kezelni a helyzetet
• Megtanulja felismerni a konfliktus aktuális fázisait és ezekhez igazíthatja megoldásait
• Csökkentheti az önre nehezedő stresszt, mert kívülről több aspektusát látja a dolognak
• Jártasságot és gyakorlatot szerezhet a konstruktív kommunikáció eszköztárában, ezzel nő a személyes hatékonysága, hiszen más helyzetekre is adaptálható eszközöket kaphat
• Nincs egyedül, miközben a megoldásokat keresi, és a szakszerű támogatással következetesebben tud változásokat végig vinni a fontos helyzetekben.

Bizonytalan abban, hogy a családi mediáció lenne a legjobb megoldás a probémáira? Többet szeretne tudni, hogyan segíthet ez neked a családi konfliktusok megoldásában? Írj nekünk!

DEÁK Éva

KUKITY Krisztina

WÁGNER János Jenő

BACSÓ Flóra

Mit csinál a facilitátor?

• A facilitátor egy olyan folyamatvezető, aki a csoportos megbeszélés hatékonyságát segíti elő. Lehet a csoporton belülről választott, vagy külső szakember is.
• Tevékenységének jellemzője, hogy a felek vagy a csoport által meghatározott téma, témák megtárgyalásának hatékonyságáért felel. Jártas a csoportos döntéshozatali technikákban, módszertani tudása által javaslatokat tehet a csoportvezetőnek előzetesen, vagy a csoportnak a folyamat közben, hogy miként haladjanak egy-egy kérdéskör megbeszélésével. A megbeszélés végén összefoglalja az eredményeket, a felmerült feladatokat. Egyeztet arról, hogy kinek a felelőssége az emlékeztető megírása.

Milyen szervezeti vagy csoportos helyzetekre ajánljuk a facilitációt?

• Elhúzódó megbeszélések
• Csapongó, nyögvenyelős egyeztetések
• Elmérgesedett viták
• A közös munkát akadályozó megkövült álláspontok, egyet nem értések
• Kézzelfogható eredmények hiánya, parttalan beszélgetések
• Nehéz egyezségre jutni egy összetett kérdésben

Milyen változásokra számíthat, ha facilitátorral dolgozik?

• Időhatékony működés
• A megbeszélés célirányosan halad
• Sikerül tartani az időkereteket
• A résztvevők bevonódnak a közös munkába, motiváltak lesznek
• A csoport produktivitása nő
• Kézzelfogható eredmények születnek
• A csoportos döntéshozatal könnyebbé, egyszerűbbé válik
• Támogató légkörben zajlik a megbeszélés

Akik igénybe vették szolgáltatásunkat, így nyilatkoztak róla:

„Facilitálás nélkül nincs előrelépés, vagy elveszünk a részletekben vagy a szereplők közti kommunikáció az érdekérvényesítésre hegyeződik ki. A Partners ebben gyakorlott és személyes jó tapasztalataim miatt kértem fel a munkára. Jó, hogy ismerik azt a szakterületet is, amelyben az érintettek dolgoznak. A munkához tehát szükségünk van a külső szereplőre, aki mederben tart, rávilágít, összefoglal, konfliktusokat előz meg vagy elsimít, segít a “célra-tartásban” és a “feladattartásban”. Nálunk a facilitátor hatékonnyá tette a megbeszéléseinket, csak ajánlani tudom. (Z. O. jogi referens)

Ha vezetőként fontos az Ön számára, hogy megbeszélései eredményesebbek és hatékonyabbak legyenek, igényelje képzett facilitátorunk segítségét megbeszéléseihez!

Milyen konfliktusokkal találkozhatunk az óvodában?

• Viselkedési, beilleszkedési problémák a gyerekeknél;
• szülők, akikkel nehéz közös nevezőre jutni;
• kollégák, akikkel elbeszélünk egymás mellett, és nem tudunk összehangoltan dolgozni.

Miért fontos a konfliktusok tudatos kezelése már az óvodában?

• A gyerekek akkor tanulnak a leghatékonyabban, ha az őket körülvevő felnőttek figyelembe veszik az életkori sajátosságaikból eredő szükségleteiket és vágyaikat, ha tiszteletben tartják az önállóság iránti igényüket, maguk is önállóságra biztatják őket, emellett fejlesztik empátiás készségüket, valamint önbizalmukat.
• A felnőttek akkor tudják jól támogatni a gyerekeket a konfliktuskezelésben, ha maguk is tudatosan viszonyulnak konfliktusaikhoz. A mindennapokban azonban gyakran félünk a konfliktusoktól, és tudatos stratégiák nélkül hajlamosak lehetünk elkerülni őket, tagadni meglétüket („nincs semmi baj”), vagy gyors kompromisszumokat kötni. Szocializációnk és képzésünksorán mi sem tanultunk arról, hogyan fogalmazzuk meg és fejezzük ki az érzéseinket, szükségleteinket, amik pedig egy jó kapcsolat építésében és ápolásában kulcsfontosságúak.

Mit tehetek szülőként, ha konfliktus adódik a gyermekem óvodájában?

Ha azt érezzük, nem boldogulunk egy konfliktushelyzetben, amelyben gyermekünk is érintett, mindig érdemes először az érintettekkel tisztázni a helyzetet, és ha nem is az óvodapedagógussal vagyunk konfliktusban, őt is fontos bevonnunk, hiszen ő gondoskodik a gyerekekről nap mint nap, és meghatározó információi, meglátásai lehetnek a helyzetről. Érdemes hangsúlyozni, hogy szülőként azt szeretnénk, ha együtt tudnánk működni a gyerekek könnyebb mindennapjaiért, hiszen velük is könnyebb együttműködni, ha a felnőttek partnerként dolgoznak együtt. Érdemes a saját érzéseinkről beszélni, ahelyett, hogy a másik felet minősítenénk, nem érdemes felvenni a kesztyűt, még akkor sem, ha  azt érezzük, hogy támadóan kommunikál. . Ha érzésünk szerint, túlnő rajtunk a helyzet, érdemes külső segítőt bevonni, akár az óvodai-iskolai szociális munkást, akár az óvodapszichológust, az intézményvezetőt, de akár konfliktuskezelési szakembereket is.

Mit tehetek óvodapedagógusként?

• Ha nem szükséges rosszként, hanem természetes jelenségként tekintünk a mindennapi konfliktusokra, máris egy kedvezőbb perspektívából szemléljük a helyzetet. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, és megszüntetésük helyett a kezelésüket célozzuk, reális a célkitűzésünk. Bármilyen meglepő, a konfliktus lehetőség a fennálló keretek újragondolására, a kapcsolatok megerősítésére, így a pedagógus akár örömöt is lelhet a konfliktusmegoldás folyamatában, ahol egy biztos struktúra kereteket ad, a résztvevők – még a gyerekek is – pedig saját maguk juthatnak el a megoldásig. Egy közös konfliktuskezelési folyamatban, fokozatosan képessé válunk kifejezni érzéseinket, érdekeinket, szükségleteinket, ha nyitottsággal fordulunk egymás felé.  Mindez nagyon jutalmazó érzés lehet az összes résztvevőnek.
• Megfelelő módszerek és támogató közeg segíti a konfliktus résztvevőit abban, hogy megtapasztalják: a különböző nézőpontok ütköztetése a megfelelő körülmények között, jobb megoldásokat és erősebb közösségeket eredményeznek. Nagyon lelkesítő, ahogy a gyerekek kreatív és újszerű megoldásokra jutnak konfliktusaik során, és ilyenkor fontos, hogy az erőfeszítéseikbe tett munkát elismerjük. Teljesítményorientált világunkban így segíthetjük egymást abban, hogy ne csak az elért eredményeket, de a befektetett munkát, próbálkozásokat, erőfeszítéseket, stratégiákat, kitartást is díjazzuk magunkban és egymásban, ezáltal muníciót nyerve a nehéz, kilátástalannak tűnő helyzetekhez is.

Óvodapedagógusoknak és alsós tanítóknak szóló, Konfliktuskezelés kisgyermekkorban képzésünk a kisgyerekekkel történő mediáció, mint alternatív konfliktuskezelési módszer szemléletét és eszközeit tartalmazza. Emellett a képzés kitér a szülőkkel és kollégákkal való hatékony együttműködés gyakorlati eszközeire is. Képzésünk 30 órás, akkreditált a pedagógus továbbképzési rendszerben, a részletes leírást ITT olvashatja.

Miért van egyre több iskolai konfliktus?

Valójában nem biztos, hogy több van, csak többet beszélünk róla – de kell is beszélnünk róla. A konfliktusok az emberi interakciók velejárói. Ezért az, ahogyan kezeljük ezeket a konfliktusokat, kulcsfontosságú. A kezeletlen konfliktusok agresszióba torkollhatnak. Az iskolai agresszió és a zaklatás-bántalmazás bizonyítottan káros hatással van a fiatalok fizikai, mentális és társadalmi jóllétére, szerepet játszik a korai iskolaelhagyásban, sőt, akár a bűnelkövetővé válásban is.

Miért nem működnek a korábbi módszerek, az intő, a büntetés?

A nehéz társas helyzetek tanulási lehetőségek lehetnek. Tanulni biztonságos és pozitív közegben lehet. A büntetés elszigetel és rombolja a kapcsolatokat, a félelemből megfogadott ígéretek csak ideig-óráig működnek. Ha büntető-fegyelmező megközelítés helyett együttműködő-helyreállító szemléletben járunk el, az megerősíti a kapcsolatokat a közösségen belül és megakadályozza, hogy a konfliktusok agresszióba torkolljanak. A társas-érzelmi készségek fejlesztése és az agresszió kezelése, illetve megelőzése nélkülözhetetlen az iskolákban, és erre vannak megfelelő és korszerű módszerek – amelyek szerencsére tanulhatók.

Mit tehetek, ha szülőként vagy pedagógusként elakadok az iskolában tapasztalt konfliktusokkal?

Először is, ne maradjon egyedül a problémával, keressen szövetségeseket: másik szülőtársat, pedagógus kollégát, vagyis valakit, aki szintén komolyan veszi a problémát és nyitott arra, hogy közösen keressenek megoldásokat. Érdemes bevonni  külső szakembert, aki abban tud segíteni, hogy minden érintett fél szempontja elhangozhasson, és közös megoldáson dolgozhassanak. Érdemes először az iskolapszichológust vagy az óvodai-iskolai szociális munkást megkeresni, illetve jó kommunikációs készséggel rendelkező, az ügyben nem érintett pedagógust bevonni. Ha pedig elakadtak, keressenek meg minket!

Miért érdemes szaksegítséget bevonni az iskolai konfliktusok kezelésébe?

A Partners Hungary Alapítvány 2009 óta dolgozik iskolai konfliktusokkal. A mediáció, a facilitált megbeszélés és a resztoratív gyakorlatok módszereivel számos iskolai konfliktust kezeltünk sikerrel. Az elmúlt évek során több, mint 250 oktatási szakembert (tanárok, igazgatók, iskolapszichológusok, szociális munkások) és diákot képeztünk ki mediátorrá. Emellett a szervezet oktatói – gyakorló szakemberek lévén – mediátorként és resztoratív facilitátorként részt vesznek iskolai konfliktusok békés rendezésében.

Módszerek, amelyekkel sikerrel dolgozunk iskolai konfliktusok esetén:

• Mediáció
• Facilitált megbeszélések szülői és tantestületi értekezleteken
• Osztályfőnöki órák konfliktuskezelés és agressziókezelés, zaklatás témában
• Resztoratív gyakorlatok
• Szülők az iskolában foglalkozások
• Pedagógus továbbképzések és műhelymunkák

Keressen bennünket bizalommal, és az önök helyzetére szabjuk a konfliktuskezelési folyamatot!

Mit tehetek, ha konfliktusba kerültem kollégámmal vagy a vezetőmmel?

• Elsőként érdemes a munkahelyi konfliktusra fejlődési és tanulási lehetőségként tekinteni – így rögtön könnyebb nekikezdeni a feloldásnak. Fontos, hogy először az érintettekkel próbáljuk megbeszélni, nyugodt körülmények között, amikor elegendő időnk van rá, és nem zavarnak meg minket.
• Próbáljunk meg időpontot egyeztetni az érintettekkel, és ne csak pár percet kérjünk. Időnyomás alatt még feszültebbé válhatunk, és nem lesz lehetősége mindenkinek elmondania a saját álláspontját. Biztosítsuk a másik felet arról, hogy közös megoldást szeretnénk, ami mindenki számára elfogadható.
• Érdemes nyitott kérdéseket feltennünk a másik félnek, illetve sokat segít, ha időről időre összefoglaljuk, amit hallottunk tőle, ezzel jelezve számára, hogy odafigyeltünk. Az összefoglalások minket is segítenek, hogy ne csak azt halljuk meg, ami a mi álláspontunktól eltér, hanem a másik teljes történetét.
• Ahelyett, hogy a többi résztvevőt minősítenénk, beszéljünk inkább arról, hogyan érint minket az, ami történik. Így elkerülhető, hogy a többi résztvevő támadásnak élje meg a beszélgetést, emelett azt tapasztaljuk, hogy ha merünk az érzéseinkről, gondolatainkról beszélni, akkor könnyebben nyílik meg a másik fél is.

Mit tehetünk, ha nem boldogulunk?

A munkahelyi közösségek jó esetben egy szakmai nyelvet beszélnek, azonban az együttműködéshez is fontos a közös formanyelv. Ha egy vitában eltérő álláspontokon vagyunk is, fontos, hogy képessé váljunk befogadni a másik nézőpontját és mi magunk is világosan tudjuk kommunikálni érdekeinket és szükségleteinket. Amikor egy konfliktusban érintettek vagyunk, nem olyan egyszerű mindezt megtenni. Tapasztalt konfliktuskezelési szakembereink segítenek, hogy a munkatársak vagy részlegek közötti konfliktusokban hatékony megbeszélések és közös megoldások szülessenek. Olvasson többet módszereinkről, a munkahelyi mediációról, a resztoratív gyakorlatokról illetve a facilitált megbeszélésekről!

Ha úgy érzi, szüksége lenne egy külső szakember segítségére, keressen meg minket! 25 év tapasztalatával állunk az ön rendelkezésére, és segítünk megtalálni a helyzethez legjobban illeszkedő konfliktuskezelési módszert!

Hogyan érdemes konfliktusainkra tekinteni?

• A konfliktus nem “ördögtől való” tehát, hanem az élet természetes velejárója, és egyben a problémamegoldás lehetőségének hordozója, ha a kezelésére megfelelő eszközök állnak a konfliktus szereplőinek a rendelkezésére. A konfliktus a békés változtatás eszköze – és ily módon a stabilitás kulcsa – is lehet.
• A konfliktusok mentén sarkítottan fejeződnek ki a különböző vélemények, érdekek, ez sarkallja az embereket arra, hogy a konfliktus ellenére is megfogalmazzák egymásrautaltságukat, és előrevivő megoldásokat keressenek.
  Ezért a konfliktusok egy magasabb rendű egyensúly hordozói, teherbíró, bizalomteli kapcsolatok alapjai is lehetnek, ha megfelelően kezelik őket.
• Ahhoz, hogy a konfliktusokat konstruktívan tudjuk megközelíteni, el kell fogadnunk, úgy, mint a viselkedések, attitűdök, érzések, szükségletek, célok vagy különböző értékek közötti eltérést, amellyel a mindennapjaink során rendszeresen találkozunk.

Milyen konfliktuskezelő technikák léteznek?

A konfliktusok többsége az egymással kapcsolatban lévő emberek között, a versengés és az együttműködés körül keletkezik. A konfliktusok leggyakrabban arra vezethetők vissza, hogy a konfliktus szereplői egymással versengenek, akkor is, amikor az együttműködés lenne célravezető mindannyiuk számára. Nem tudnak lépéseket tenni az együttműködés felé, és nem fogadják el az együttműködésre irányuló kezdeményezést sem, mert nem ismerik fel, hogy egymásra vannak utalva a közös helyzetben, és saját céljaikat is csak hatékony együttműködésen keresztül tudják elérni. Képzéseinken elméleti és gyakorlati konfliktuskezelési tudást adunk át. Amikor pedig az ügyfelek saját konfliktusaikkal keresnek fel minket, a helyzethez illeszkedő technikákat alkalmazzuk. Ezekből szemezgetünk párat, amelyet érdemes kipróbálni, ha konfliktusba kerülünk valakivel.

• Érdemes nyitott kérdéseket feltennünk a másiknak, még akkor is, ha azt gondoljuk, úgyis tudjuk, mit fog válaszolni a másik. Érdemes félretenni az előítéleteinket és a rossz tapasztalatainkat, hiszen így helyezhetjük új alapokra a beszélgetést.
• Érdemes időről időre megállni a beszélgetésben és összefoglalni, hol tartunk most. Ez azért hasznos, mert így van lehetőségünk ránézni a helyzetre, és kipróbálni, vajon jól értettük-e a másik felet, aki szükség szerint pontosíthatja még a hallottakat.
• Jó, ha előre megbeszéljük, milyen témákban akarunk megoldásokra jutni, hiszen a kiszámíthatóság és az átláthatóság a bizalmat erősítik.
• A saját pozíciónk erősítése helyett törekedjünk közös megoldásokra, osszuk meg egymással a fontos információkat és ismerjük fel, hogy a megoldásban kölcsönösen függünk egymástól.
• Önmagában az, hogy bizonyos szabályokat és kereteket állítunk fel egy konfliktuskezelési folyamat elején, sokat segít abban, hogy más hangnemben tudjunk beszélgetni. Az általunk alkalmazott szabályok között szerepel, hogy tisztelettel beszélünk egymással, nem minősítjük a másikat, végighallgatjuk egymást, és hogy a beszélgetésre titoktartás vonatkozik. Emellett azt is előre megbeszéljük, mennyi időt szánunk a beszélgetésre, hiszen minél kiszámíthatóbbak és egyértelműbbek a keretek, annál könnyebb a nehéz helyzetről is konstruktívan beszélgetni.

Mi kell a sikeres konfliktuskezeléshez?

Nincs előre megírt forgatókönyv vagy biztos recept a konfliktusaink kezeléséhez. Az eltérő konfliktus típusok sokszor eltérő eszközökkel kezelhetők, egy-egy konfliktus ok mögött további, mélyebb okok húzódhatnak, ezért érdemes ezeket is feltárni. Az viszont biztos, hogy ha tudatosan viszonyulunk konfliktusainkhoz, vagyis:

• ha tisztában vagyunk azzal, hogy mik az okai az adott konfliktusnak
• hogy a konfliktus mely szakaszában tartunk éppen,
• illetve milyen stratégiák, kommunikációs eszközök, szakemberek állnak rendelkezésünkre,

akkor nagyobb eséllyel leszünk képesek kidolgozni mindenki számára elfogadható megoldásokat. A versengés, az alkalmazkodás, a kompromisszumkeresés, a konszenzusépítés, sőt, adott esetben még a konfliktus ideiglenes elkerülése is mind érvényes stratégiák lehetnek, ha tisztában vagyunk a konfliktus folyamatának fenti összetevőivel.

Miben segít egy külső konfliktuskezelési szakember?

A Partners Hungary Alapítványnál abban támogatjuk a hozzánk fordulókat, hogy eszközöket kaphassanak konfliktusaik kezeléséhez.

• Tartunk konfliktuskezelési tréningeket egyéni és csoportos formában
• Konfliktuskezelési szakembereket képzünk
• Egyének és csoportok közötti konfliktus feloldásában is segítünk!

Keressen meg minket telefonon vagy e-mailen, hogy megtalálhassuk az ön helyzetéhez passzoló konfliktuskezelési módszereket!

Mi történik egy konfliktuskezelés tréningen?

A résztvevők tapasztalati tanulás során szereznek saját élményt  a mediáció, a resztoratív gyakorlatok és a facilitált megbeszélés módszereiről, emellett saját fejlesztendő területeikről, erősségeikről is képet kapnak. Valós, megtörtént konfliktushelyzetekkel dolgozunk, helyzetgyakorlatokon keresztül próbáljuk ki az elméletet.

Ha a konfliktuskezelési eszköztárát szeretné fejleszteni, jöjjön el hozzánk konfliktuskezelési tréningünkre, amelyet az ön csapatára szabunk a felmerülő igények szerint. Ha pedig a konfliktuskezelés szakemberévé szeretne válni, ajánljuk mediátor képzésünket.

Mit kapok a konfliktuskezelési tréningektől?

• Az adott csapat igényeihez és lehetőségeihez igazított hosszúságú és tartalmú képzést, legyen szó fél napról, egy vagy több napról.
• Korszerű elméletet, gyakorlati példákkal, és utána helyzetgyakorlatokkal, ahol kipróbálhatják az elhangzottakat.
• A mindennapi társas helyzeteket hatékonyabbá, az emberi kapcsolatokat könnyedebbé tevő, gyakorlatorientált képzést, hétköznapi helyzetekre szabható megoldásokkal.
• A napi gyakorlatban használható tárgyalástechnikai és konfliktuskezelési eszközöket
• Hatékony módszereket a konfliktusokkal együtt járó érzelmi feszültség csökkentésére.

Vélemények a Partners Hungary Alapítvány konfliktuskezelési tréningjeiről:

„Szakmai biztonságot adott a képzés. Ha szakmai fejlődést, tudatosságot, együttműködést keresel, akkor ez egy jó lehetőség.”
Galambos Rita írta (DIA)

„Hozzájárult a szemléletmódom pozitív változásához. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek!”
Polgár Attila (Végrehajtó Iroda)

Amit tanultam, azt minden nap „használom” saját konfliktusaim kezelésében és mások konfliktusainak támogatásában. Elsősorban tudatosságot tanultam: azt, hogy felismerjem saját „bebetonozottságomat”, ami az álláspontjaimat illeti; hogy célom, a közös érdekek azonosítása mentén a másik féllel együtt valami új „platformot” létrehozni; hogy nem a saját álláspontom megtartására, vagy elengedésére törekszem; hogy elfogadom a saját és a másik fél érzéseit, érzelmeit és nem dolgozom ellene; hogy nem mondok ítéletet, mert nem én vagyok az igazság bajnoka; hogy nem megoldani kell a konfliktust, hanem új alapokra helyezni az együttműködést.
Zajkás Gergely
(Talent Acquisition Lead Talent Management / Acquisition, L&D MLEMEA, DHL Supply Chain)

2020 májusában, a Partners Hungary Alapítvány REYN (Roma Koragyerekkori Hálózat) programja támogatásával 7 családnak tudunk azonnali laptop támogatást nyújtani, a digitális oktatásban való részvétel céljából.

A támogatásra jelentkezhet minden olyan család, ahol legalább egy gyermek érintett a digitális oktatásban, és az alábbi feltétel egyike vonatkozik rá.

1. Olyan nagyszülők, akik nevelik unokáikat, és nincs eszközük.
2. Egyedülálló szülők, ahol nincs eszköz.
3. Nagycsaládosak, ahol nincs eszköz.

A pályázatnak a következőket kell tartalmaznia (formátumi követelmény nincs, kézzel írt pályázatot is elfogadunk):

1. A gyermekek és a szülő/gondviselő neve, lakcíme, telefonszáma.

2. Nyilatkozat a hátrányos helyzetről (néhány mondatban).

3. A támogatásra pályázó gyermek néhány mondatban írja le, hogy milyen feladatok elvégzését tudná könnyedebbé tenni vagy miben tudna fejlődni egy számítógép segítségével.

A jelentkezések beküldési címe:

Nagy Erzsébet: nagye@partnershungary.hu

A támogatói programra a jelentkezési határidő:

2020. május 29.

A jelentkezési határidőn túl érkező pályázatokat az Alapítvány nem veszi figyelembe.

A pályázat értékelése:

A beérkező pályázatok elbírálását az Alapítvány REYN programjának munkatársai végzik.

A pályázat eredményhirdetése:

2020. június 2.

Telefonszám: 06706232154

E-mail cím: nagye@partnershungary.hu

Partners Hungary Alapítvány

Budapest, 2020. április 24.

A Partners Network egy meghatározó nemzetközi civil hálózat a békés demokratikus átalakulásokat kísérő konfliktus-, és változás-menedzsment, a hatékony együttműködések kialakításának területén. A jelenleg 4 kontinensen 19 tagot számláló szervezet 30 év munkájának tapasztalataival a háta mögött a Peace Nexus Alapítvánnyal együttműködve saját együttműködési formáinak megújításán dolgozik.

Ehhez a munkához keressük egy tapasztalt tanácsadó, fejlesztő szakember segítségét. A feladat munkanyelve angol, részletes leírása a mellékelt felhívásban olvasható.

TORs Partners Network consultant

Ha úgy érzed, neked szól a feladat, jelentkezz! Jelentkezési határidő: 2020. június 15.

Rosa Parks Alapítvány, Motiváció Műhely, Partners Hungary, 2020 április

A túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató pedagógusok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba – ez derül ki egy friss, kutatásból. Az eredmények alapján várható, hogy tovább nő majd az iskolai szakadék a gyerekek társadalmi helyzete alapján. Nagyok a területi különbségek: míg Budapesten a kérdőívet kitöltő pedagógusok becslése szerint a diákok négyötöde részt vesz a digitális oktatásban, addig ez az arány csak 65% a nagyközségekben. Egy ilyen helyzetben a válaszadók teszik, amit tudnak: nagy arányban adnak telefonos segítséget, ha kell, fénymásolatokat juttatnak el a diákokhoz. A válaszok alapján a pedagógusok leginkább egymásra, a legkevésbé a fenntartóra számíthatnak. Közel felük azt mondta: nem kapták meg az átálláshoz szükséges segítséget.

A kutatásról

A hátrányos helyzetű gyerekek oktatási helyzetének javításán dolgozó három szervezet: a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary online kutatásban kérte egy kérdőív kitöltésére a pedagógusokat. A 425 válaszadó pedagógus kétharmada általános iskolában tanít, nagy többségük (83%) állami iskolában dolgozik, 10% egyházi és 7% alapítványi iskolában. Harmaduk községi iskolák pedagógusa volt az ország minden részéről. 44%-uk becsülte az általa tanított osztályokban a roma tanulók arányát 60%-nál magasabbra, a válaszadók közel fele tehát szegregálódó vagy szegregált iskolában dolgozik.

A kutatás legfontosabb eredményei:

• Az adatok alapján minél nagyobb a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, annál alacsonyabb a digitális oktatásban részt vevők aránya: míg a jó szociális helyzetű gyerekekkel jellemezhető iskolákban a diákok átlagosan 84%-a vesz részt az oktatásban online, a szegregált intézményekben a gyerekek egyharmada kiesik a digitális oktatásból. Míg Budapesten a válaszoló pedagógusok becslése szerint a diákok négy-ötöde részt vesz a digitális oktatásban, addig ez az arány a nagyközségekben csak 65%.
• A kimaradás okai kapcsán a legtöbben a megfelelő infrastruktúra, számítógép, internetkapcsolat hiányát vagy szűkösségét jelölték meg. Minden ötödik tanár egzisztenciális okokat jelzett (a gyerekeknek is be kell kapcsolódniuk a megélhetés biztosításába, háztartási munkákba, kisebb gyerekek felügyeletébe).
• A válaszok alapján a pedagógusok teszik, amit tudnak: nagy arányú a telefonos segítség, és ha kell, fénymásolatokat juttatnak el a diákokhoz. A kisközségek esetében a papír alapon eljuttatott tananyagra már a válaszadók 70%-a mondta, hogy „jellemző” vagy „kicsit jellemző”.
• A roma/hátrányos helyzetű gyerekeket nagyobb arányban oktató pedagógusok többsége szerint az új tanrend új megközelítéseket is kíván: több, mint a felük egyáltalán nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „ugyanolyan elvárásokkal kell most is értékelniük a tanulók teljesítményét, mint korábban”, 70%-uk egyáltalán nem, vagy alig értett egyet azzal, hogy „órarend szerint kell haladni, és ennek megfelelő mennyiségű tanulnivalót kell a tanulóknak adni”.
• Arra a kérdésre, hogy kitől kapott és kap konkrét segítséget a digitális tanításhoz a válaszadók a pedagógus kollégákat jelölték meg legnagyobb (68%), a fenntartót a legkisebb arányban (24%).

Közel felük (48%) úgy nyilatkozott: nem kapták meg az átálláshoz szükséges segítséget.

„Az első jelzések a digitális tanrend bevezetése után hamar megérkeztek az általunk fenntartott Láthatatlan Tanodához az átállási gondokról. Ezért jelenleg is folyik az országos helyzet felmérése egy, a tanodáknak kiküldött, és egy hamarosan roma közösségeknek kiküldendő kérdéssorral” – mondta el Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője.

A teljes kutatás elérhető itt:

Szegregáció és digitális oktatás a koronavírus idején

Szó volt rólunk

• az RTL Híradóban
• a 444.hu-n
• és az Indexen is

Bővebb információért keressék Kende Ágnes kutatásvezetőt agnes.kende@gmail.com, vagy Bernáth Gábor kommunikációs munkatársat a bernath_g@yahoo.com-on illetve 70-451-8649-es számon.

A koronavírus miatt kialakult helyzetben mi is hoztunk olyan döntéseket, amelyek mindennapi működésünket és a partnereinket is érintik. Úgy döntöttünk, hogy a vírus terjedésének megelőzése érdekében felfüggesztjük minden olyan tevékenységünket, ami személyes találkozókkal jár. Érinti ez a programjainkat, képzéseinket és egyéb szolgáltatásainkat is. Ahol lehetséges, tevékenységeinket áthelyezzük a világhálóra. Ezzel kapcsolatban a munkatársaink e-mailben vagy telefonon keresnek Bennneteket.

A felfüggesztést jelen pillanatban 2020. május 15-ig tervezzük és az események változását figyelve, szükség szerint módosítjuk.

Kedves Partnereink!
Benneteket is kérünk, hogy a vészhelyzet elmúltáig ti is tartózkodjatok a személyes találkozásoktól. Meglátásunk szerint a munkánk alapját képező együttműködés most azt kívánja, hogy a személyes találkozást mellőzve vigyázzunk önmagunkra és egymásra.

Bízunk benne, hogy Ti is megtaláljátok a rosszban a jót, az együttműködés és összekapcsolódás új formáit.

Mindenkinek kitartást és jó egészséget, kívánunk!

Üdvözlettel:

A Partners Hungary Alapítvány csapata

A programot választó tanítók és tanárok célja, hogy úgy erősítsék a gyerekeket, tanulási kedvüket, az osztályközösséget, hogy minden egyes gyerekben megkeressék az értéket.

Céljuk, hogy az óvodában és az iskolában segítsen őszinte, elfogadó légkört kialakítani, olyan szervezeti kereteket, feltételeket biztosítani, és ennek érdekében olyan pedagógiai rendszert teremteni, amelyben fel lehet készíteni a gyerekeket arra, hogy

• egy demokratikus társadalom aktív, alkotó tagjává váljanak, felismerjék és megbecsüljék az ebben rejlő értékeket;
• már iskolai életük során, tanulóként döntéseket hozhassanak és gyakorolhassák a személyes felelősségvállalást;
• szociális, érzelmi készségeik alakításával képessé váljanak az egymás iránti nyitottságra, pozitív emberi és közösségi kapcsolatok kialakítására;
• nyitottak legyenek a világra, a világ komplexitásának felismerésére, kérdések, problémák felvetésére, megoldások keresésére;
• önálló, tevékeny magatartásra, önálló vélemény kialakítására, s a csoportra, intézményre jellemző nyílt, őszinte kommunikációs légkörben képesek legyenek annak kifejtésére
• természetes igénnyé váljék számukra az egész életen át tartó tanulás

Mi történik a fejlesztés során?

A programban a intézmény összes pedagógusa részt vesz összesen 20 fő, akik a Lépésről Lépésre módszertan megismerésével valósítják meg a program elemeinek adaptálását.

2020 május végéig megismerkednek a Lépésről lépésre programmal, a kooperatív tanulás bevezetéséhez szükséges ismeretek szereznek, differenciált tanítás alapjait átadó képzésen vesznek részt, valamint a program beépülését egy erős mentorálás kíséri, amit Zágon Mari valósít meg az intézményben.

A képzésen a pedagógusok elsajátítják, hogyan teremthetnek a gyermekeknek olyan környezetet, amely

• inspirálja őket, ahol aktívan tevékenykednek, megélik, megtanulják, megtapasztalják a világot,
• ahol megélhetik, hogy „fontos vagyok, számít az ötletem a véleményem”
• megtapasztalhatják a csapathoz tartozás érzését és gyakorolhatják a csapat-munkát….
• ahol kipróbálhatják magukat …„én is képes vagyok rá…” „meg tudom csinálni”, és „ha nem sikerült, újra próbálhatom”

A képzés a pedagógusok erősségeire épít, és a saját mindennapi helyzeteikhez kapnak támogatást, szakmai megoldási lehetőségeket.

A projekt összköltsége 2 516 000 forint, melyet az Evangélikus Egyház támogat.

A Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (MACSGYOE) hagyományos országos szakmai tanácskozására 2019 októberében került sor Siófokon. A konferencián ebben az évben kiemelt szerepet kapott a gyermekjóléti alapellátások közül a kapcsolattartási ügyelet, amely szolgáltatás jelenét és jövőjét külön szekcióban tárgyalták meg a jelenlévők. Szekcióvezetőként dr. Urbán Liliána jogász, mediátor és Gergely Gabriella szociális munkás, mediátor, a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatóságának (FESZGYI) munkatársai, illetve szakértőként Bulyáki Tünde szakmafejlesztési referens a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztályról és Csillag Mirna gyermekvédelmi szakértő az Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központból volt jelen.

A kapcsolattartási ügyelet egyrészt a válás alatti vagy az azt követő átmeneti időszakban a gyermek(ek) és a különélő szülő számára semleges helyet biztosít, hogy a gyermek biztonságban élhessen a kapcsolattartási jogával. Ez azt jelenti, hogy a válás során a szülők közti gyakori játszmáknak, erőszaktól sem mentes eseményeknek ne legyen részese. Pusztán a tőle külön élő családtagjával való kapcsolattartása legyen a fókuszban. Sokszor a szülők elfelejtik a csatározásban, hogy közös gyermekük mindkettőjüket szereti, és nagyon fájdalmas megélnie, hogy két szülője bántja egymást és a legtöbb gyermek saját magát okolja a család szétesése miatt. Ezért szolgáltatás egyik fontos célja a gyermek saját tapasztalatszerzése a tőle külön élő családtagjáról, ami segíti a gyermek és a különélő szülő kapcsolatfelvételét, majd a kapcsolat fejlődését. Másrészt, a szakemberek célja a szülők edukálása is arra, hogy a válást követően ki tudják alakítani az új életüket, melyben a másik szülőre továbbra is szülőtársként tekintenek és számítanak. Tehát felelős szülőként, a gyermek érdekét figyelembe véve a legtöbb, amit egy szülő meg tud tenni, az a másik szülővel való együttműködésre törekvés. Ez a szemlélet segíthet a végső cél elérésében, vagyis a szolgáltatásból való úgynevezett kivezetésben, kigondozásban, hogy a gyermek és a külön élő szülő később külső helyszínen, majd a szülő új otthonában folytathassa a rendszeres kapcsolattartást. Ide kívánkozik az általuk működtetett szolgáltatás mottója, mely Dr. Kardos Ferenctől származik: „A legnagyobb emberi fájdalom, emberi csalódás közepette a házasságok, vagy élettársi kapcsolatok felbomlása gyakran nem jelentheti a másik féltől való teljes elkülönülést. A közös gyermek olyan kapcsot jelent a szülők között, ami nem szakad el könnyen, és aminek megszakadása csak ritka esetekben kívánatos. A gyermeknek, néhány kivételtől eltekintve, mindkét szülőre szüksége van, a különélő szülő szeretetét, támogatását, példáját nem pótolhatja a még annyira szerető másik szülőtárs sem.”

MACSGYOE éves konferencia eseményeivel kapcsolatban A FESZGYI munkatársait, dr. Urbán Liliánát és Gergely Gabriellát kértük meg, hogy számoljanak be a szekción történt eseményekről, akik interjú keretében válaszolták meg a kérdéseinket.

Partners Hungary Alapítvány (PHA): Először is szeretnélek megkérni titeket, hogy röviden mutatkozzatok be és mondjátok el, hogyan nyílt arra lehetőség, hogy szekcióvezetőként legyetek jelen a konferencián?

Gergely Gabriella (GG): Szeretném ezúton is megragadni a lehetőséget arra, hogy megköszönjük a MACSGYOE elnökségének a konferenciára való felkérést, valamint a Partners Hungary Alapítványnak az érdeklődést és a megjelenést. A Partners Hungaryval rendszeres munkakapcsolatban is vagyunk, hiszen gyakran veszünk részt a képzéseiken, továbbá az intézményünk által szervezett szakmai rendezvényekre előadóként is hívjuk a munkatársaikat.

Tatabányaiként és szociális munkásként az első munkahelyemen a tatabányai ESZI-ben (Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézmények) volt lehetőségem 2002-ben részt venni mediációs képzésen, ami a mediációhoz és a kapcsolattartási ügyeleti munkához az alapokat jelentette. Egy nagyon innovatív csapat tagjaként élveztem ugyan a képzést, értettem az akkor még újnak számító módszer, technika lényegét, de tele voltam kételyekkel, hogy hogyan lehet majd szociális, gyermekvédelmi területen ezt a módszert alkalmazni.

Sok évvel később, több mediációs képzést követően állt össze egésszé a megszerzett tudás, mert az általános mediációval szemben a szakmánkban használható mediáció nagyon speciális terület. Több szempontból is speciális. A kapcsolattartási ügyeleti munka egyik legfontosabb célja például a gyermek és a tőle külön élő családtag kapcsolatának építése, így nagyon hangsúlyosak az érzelmek. Az önkéntességet tekintve pedig, többnyire kötelezett (bíróság, gyámhivatal által) kliensek veszik igénybe a kapcsolattartási ügyelet szolgáltatását. Továbbá a pártatlanság kérdése is különbséget mutat az általános, klasszikus mediációhoz képest, hiszen nyíltan a gyermek érdekeit kell, hogy szem előtt tartsa a kapcsolattartási ügyelet mediátora. Nem utolsó sorban a mediátor díjazása is, valamint a felek által fizetendő költségek is más képet mutatnak, mert a gyermekjóléti központ kötelező, speciális szolgáltatásának igénybe vétele térítésmentes.

Később, Budapestre költözve, a IX. kerületi munkahelyem, a FESZGYI vezetése kért fel 2009-ben egy szociális munkás-pszichológus kolléganőmmel, Lukács Lucával együtt, a Gyermekjóléti Központ kapcsolattartási ügyelet szolgáltatásának beindítására és működtetésére.

Az elmúlt 10 évben zökkenőmentesen, sikeresen biztosítottuk ezt a szolgáltatást, többek között az elköteleződésünk miatt, valamint mert a gyermek legfőbb érdekét tekintettük mérvadónak minden helyzetben. A kapcsolattartási ügyeleti munkára egy folyamatként tekintettünk, mely a meglátásunk szerint egy hosszú, elnyújtott mediációs folyamat, egyéni fejlődésekkel.

Komplex szolgáltatást nyújtottuk, minden családtag segítése célunk volt, annak érdekében, hogy a gyermek a későbbiekben már külső helyszíneken vagy a szülő otthonában (természetes közegben) folytathassa a rendszeres kapcsolattartást. Ebben a munkában a legfontosabbnak a helyzetek, családtagok elfogadását tartottuk, valamint a gyermek igényét, és egyéni tempóját a kapcsolatok újraépítése, mélyítése szempontjából. Most, 10 év után átadtuk a szolgáltatást két kollégánknak, az intézményünknél dolgozó Bázsa-Mosó Lászlónak és a külsősként csatlakozó Dr. Urbán Liliánának, akivel a konferencia szekciójában együtt dolgoztunk. Szóval előttem az utódom helyzetben voltunk most Lilivel, és örülök, hogy volt arra alkalmunk, hogy együtt dolgozzunk, hiszen egy szolgáltatás folyamatos működése során fontosnak tartom a szakmai alapelvek továbbvitelét, folytonosságát és a tapasztalatok átadását.

Országos szinten a kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatás minősége elég szórt képet mutat, ezt az az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által végzett országos kutatás is megerősítette, melynek eredményeit a szekció hallgatósága meg is ismerhetett, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztály előadásából.

Urbán Liliána (UL): Azt, hogy a konferencián szekcióvezetőként lehettem jelen, nagy megtiszteltetésnek érzem és több személyes oka is van annak, hogy egy különleges lehetőségként tekintek rá. Egyik oka, hogy dr. Kardos Ferenc neve számomra gyerekkori emlékeket idéz, mert a ’90-es évek elején édesanyám, Urbán Erika az Ő helyetteseként dolgozott egy ideig a VII. kerületi Nevelési Tanácsadóban, ahol dr. Kardos Ferenc létrehozta a Kapcsolat Alapítványt. Jelenleg főállásban a Budapesti Gazdasági Egyetemen dolgozom jogászként, mellette, ahogy Gabi említette, Őt követve a FESZGYI Családtámogató és Gyermekjóléti Központ kapcsolattartási ügyeletén mediátorként vagyok megbízásban. A szakmáim és a munkám mögé oda tudom tenni azt az értéket, hogy komoly társadalomformáló erejük van. A felsőoktatás, a mediáció és kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatás is az emberek gondolkodásmódját befolyásolja. Hiszek abban, hogy a befektetett munka túlmutat a személyes kereteken és nem csak az én, hanem más emberek jövőjét is jobbá teheti. A bemutatkozásom zárógondolataként szeretném elmondani, hogy hatalmas élmény számomra az, hogy a Partners Hungary Alapítványnak adunk interjút, ahol időnként önkéntesként segítek a szervezet munkájában. Fontosnak tartom az összefogást, jó érzést jelent, hogy így találkoznak egymással szervezetek, akár egy ilyen interjú keretében is.

PHA: Miért volt szükség arra, hogy a konferencián külön szekciót kapjon a kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatás?

UL: A fél napos szekció a kapcsolattartási ügyelet feladatait, gyakorlati szempontjait, illetve a mögöttes jogi szabályozást vette napirendre, hogy a területen dolgozó szakemberek számára nyújtson segítséget. Azt a célt tűztük ki, hogy a jelenlévőkkel együtt gondolkodva megfogalmazzuk azokat a javaslatokat, amikkel a szolgáltatást tovább lehet fejleszteni, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a gyermekek érdekei mindinkább érvényre jussanak. A konferencia végén, a szekciók összegzésekor a szakemberek megszólították az EMMI, mint irányítást és felügyeletet ellátó szervet, hogy támogassák a szolgáltatás fejlesztését. Ehhez nagyobb pénzügyi támogatásra és a pontosabb jogszabályi környezet tisztázására van szükség.

GG: Amint említettem készült egy országos kutatás, mely a család-és gyermekjóléti központok kötelező, speciális szolgáltatásai között a kapcsolattartási ügyelet helyzetét vizsgálta. Valamint 2018-ban az alapvető jogok biztosa készített egy jelentést, egy panaszbeadvány okán, miszerint egy gyermek nagyszülőjével való kapcsolattartási joga sérült, mert az adott település nem tudta ezt a szolgáltatást biztosítani a gyermeknek és rokonának. Mivel a szolgáltatást 2004-től biztosítania kell a család- és gyermekjóléti szolgáltatóknak, ezért ideje nyíltan beszélni az elmúlt 15 év tanulságairól, tapasztalatairól. A gyerekek érdekét nézve, fontos lenne, hogy az országban mindenhol viszonylag egyforma minőségű szolgáltatáshoz juthassanak hozzá, ezért is szükséges arról beszélni, hogy a jogszabályi harmonizáció megtörténjen, a szolgáltatáshoz szükséges szakmai minimumokat (a használt fogalmak, kapcsolattartási szintek, a szakemberek képzésével kapcsolatos elvárások pontosítását) és tárgyi-személyi feltételeket egységesítse a szakma. Továbbá fontos lenne, hogy a döntéshozó és szolgáltatást nyújtók számára ezek a szakmai minimumok ismertek legyenek és az azonos tudásalapra hagyatkozva a gyermek egyéni igényének, érdekének megfelelően születhessen döntés a kapcsolattartásra vonatkozóan.

PHA: Az előzőekben elhangzottak kapcsán kérdezem, hogy előfordulhat-e olyan, hogy nem a gyermek érdeke kerül előre? Történik-e olyan a gyakorlatban, hogy ez háttérbe szorul?

GG: Tapasztalatunk szerint, a válóperek során a bírák a szülők megegyezését igyekeznek elősegíteni, és amennyiben ez sikeres és nem mutatkozik az eljárás során gyermeket veszélyeztető körülmény, akkor a bírák a kapcsolattartást a gyermek elvitelének jogával szabályozzák a külön élő szülőhöz. Ez üdvözítő, és így a válások nagy részénél nincs is szükség a kapcsolattartást kapcsolattartási ügyeletekre szabályozó döntésre. Azonban azokban az esetekben, amikor a döntéshozó bíró a gyermek biztonsága, az eset előzményei miatt úgy látja, hogy szakemberek bevonására és semleges helyen történő kapcsolattartásra van szükség, akkor elrendeli az úgynevezett felügyelt kapcsolattartást. Ez előfordulhat olyan esetekben, ahol a gyermekek traumatizálódtak a válás során, ahol a kapcsolattartás okán esetlegesen a szülő mentális betegsége, szenvedélybetegsége vagy lakhatási nehézsége merül fel, vagy az erőszakos cselekményt elkövetők és áldozataik a szülők, tehát például a családon belüli erőszak jelenléte bizonyosodott be az eljárás során. Vagy egyszerűen évek óta nem volt rendszeres kapcsolat a gyermek és a külön élő szülő között, így a kapcsolat újraépítéséhez segítséget jelenthet szakember jelenléte.

Sajnos előfordulhat, hogy egy eljárás során a gyermek érdeke helyett vagy mellett a kapcsolattartásra jogosult (külön élő szülő) vagy a kapcsolattartásra kötelezett (gondozó szülő) érdekei kerülnek előtérbe. Gondoljunk bele, hogy egy peres eljárásban a szülők a legtöbb esetben jogi képviselővel vesznek részt, aki a megbízója érdekeit képviseli az eljárásban. A gyermek jogait, érdekeit ki képviseli a hosszan elhúzódó, csatározásig menő eljárásokban? Szóval nagy álmom, hogy ezen a szemléleten változtatni tudjunk közösen, átfogalmazzuk a kérdést úgy, hogy a gyermek joga legyen elsődleges szempont, és ne a játszmák és harcok elszenvedőjeként élje végig a gyermek a szülők válását, hogy fontossá váljon a szülőknek és az eljáró szakembereknek is a gyermek folyamatos tájékoztassa az őt érintő történésekről, ne legyen bizonytalanságban az eljárás ideje alatt sem, stb.

PHA: Mit lehet tenni egy súlyosan traumatizált gyermekkel?

GG: Beszéltünk már a kapcsolattartási ügyelet céljáról, célcsoportjáról, és nyilván ezek meg is határozzák, hogy milyen munkamódszereket alkalmazunk ebben a szolgáltatásban. Amikor azt tapasztaljuk, hogy nem elég a szolgáltatásban nyújtott segítség, tehát a gyermek állapotának felmérése, a szüleihez való viszonyának megismerése, megnyugtatása, tájékoztatása, a kapcsolat újraépítését segítő támogatás, a mediáció, stb, akkor célirányosan javasolni szoktuk más szolgáltatásba való eljuttatását. Mivel a saját intézményünknek, a FESZGYI-nek is sokrétű a szolgáltatási palettája, a pszichológusi tanácsadástól, az addiktológiai tanácsadásig, elsődlegesen intézményen belül igyekszünk megtalálni a megfelelő egyéb szakmai szolgáltatást. Ennek meg van a maga menete, elsődlegesen a család-és gyermekjóléti szolgáltatásban az esettel foglalkozó esetgazdával (családsegítő vagy esetmenedzser) konzultálunk, és közben a szülőket és a gyermeket is felkészítjük a várható feladatokra. Amennyiben szükséges, az esetgazda a család bevonásával esetkonferenciát is összehívhat, ahol közösen gondolkozva, a gyermek számára a legmegfelelőbb döntés születhet. Az esetkonferencián a kapcsolattartási ügyelet munkatársa is részt vesz, hiszen a családokkal, gyerekekkel való professzionális munka alapja a team munkában való együttműködés.

PHA: A családon belüli erőszakot megélt gyermekek bekerülnek-e a rendszerbe?

GG: Igen, hiszen ezekben az esetekben a döntéshozó bíróság vagy gyámhivatal a gyermeket biztonságban szeretné tudni, például a kapcsolattartási ügyeleten. A gyermekvédelmi törvény alapelvei szerint amennyiben egy gyermek szem- és fültanúja a szülők közti erőszaknak, agressziónak, az is veszélyeztető körülmény. Amennyiben a szülő a gyermek ellen követ el erőszakot, úgy a bíró döntése lesz mérvadó abban, hogy a gyermek érdekét szolgálja-e a rendszeres kapcsolattartás vagy azt bizonyos mértékben vagy teljesen korlátozza. Nyilván az egyes esetek mély megismerése szükséges a döntéshozó részéről, akár igazságügyi szakértő bevonásával, és az előzmények részletes feltárásával.

PHA: Milyennek gondolod a magyarországi jogszabályozást. Egyértelmű a szakemberek számára?

UL: A szabályozási háttér feldolgozása nem egyszerű feladat. A szolgáltatáshoz kapcsolódó rendelkezések több jogszabályban és sokszor elszórva találhatók meg. Az elmúlt években a szolgáltatás gyakorlata jelentős változásokon ment keresztül, amit a jogszabályi környezet még nem tudott megfelelően lekövetni. Kiemelném a mediáció, vagy törvényi elnevezéssel a közvetítés módszerének integrálását az eljárásba, ami szintén jelentős változásokat hozott. Kérdéseket vet fel a kapcsolattartási ügyeleti munkatársak végzettségével szemben támasztott követelmények tekintetében, illetve hogy milyen esetekben, mikor és hogyan alkalmazhatóak. A mediációra vonatkozó rendelkezések nincsenek felülvizsgálva, ezzel kapcsolatban számos ellentmondást és tisztázatlanságok is találunk a jogszabályokban, ami megkérdőjelezi az egyébként igen hatékony módszer alkalmazhatóságát.

Gabi az előzőekben, ahogy említette, sokszor a szolgáltatáshoz tartozó fogalmak használatában sincs egység. Nem mindegy, hogy például a bíróság, amikor meghatározza a kapcsolattartás szintjét akkor abból világos lesz, hogy a szakembernek mit kell tennie pontosan. Láttunk példát arra, hogy a bírósági határozatban nem volt pontos a fogalomhasználat, így a szakember csak találgatni tudott, hogy mennyire szigorú szabályokat kell majd szabnia a folyamatban. Ez meghatározhatja a kapcsolattartás menetét, idejét stb., tehát jelentős befolyással van a folyamatra. Ilyen tévesztések könnyen elfordulhatnak, ha a jogszabályok nem tisztázzák a fogalmakat, ezért lehet, hogy egy ügy például szükségtelenül elhúzódik.

PHA: A mediációt milyen módon lehet alkalmazni a szolgáltatásban? Hogyan kapcsolódik a két dolog egymáshoz?

GG: A mi felfogásunk szerint a kapcsolattartási ügyeletbe való bekerüléstől az abból való kivezetésig tartó út maga egy elnyújtott mediációs folyamat. Ez a folyamat arról szól, hogy a szülők képessé váljanak arra, hogy meghallják, és elfogadják a gyermekeik érdekét és igényeit. Ez a válás időszakában nagy terhet jelenthet a felnőtteknek, hiszen valamilyen komoly oknál fogva úgy döntöttek, hogy nem tudják, nem akarják együtt folytatni az életüket. A válás egy veszteség, hiszen senki nem úgy kezdi a közös életet, hogy el akar majd válni. A különválás időszakában gyakori, hogy a szülők egy légtérben sem kívánnak lenni a másik féllel, és ez a családon belüli bántalmazás esetén például teljesen indokolt is. Ezt figyelembe véve eleinte a szülőkkel való egyeztetéseink során is a sétáló mediációt alkalmazzuk, mely alatt a szülőknek nem szükséges egy térben és akár egy időben sem jelen lenni, hanem mi közvetítünk közöttük. Ez a módszer abban is segíthet, hogy a gyermek ne éljen át úgynevezett lojalitáskonfliktust, melyet mindkét szülő együttes jelenléte egy ilyen nehéz élethelyzetben csak generál, mert ahogy már beszéltünk róla a gyermek kevés esettől eltekintve mindkét szülőjét szereti és érthető módon mindkettőjüknek meg akar felelni. Szóval a szolgáltatásban a sétáló mediációt aztán a későbbiekben mediációt is alkalmazni szoktuk, ahol már a családtagok egyszerre vesznek részt a megbeszélésen, ezzel saját kezükbe véve a jövőre vonatkozó kapcsolattartással összefüggő döntéseiket. Amennyiben a gyermek életkora, érettsége lehetővé teszi, a gyermeket is bevonhatjuk ebbe a folyamatba.

PHA: A jog minden résztvevőnek biztonságot, védelmet tud biztosítani?

UL: Álláspontom szerint a jog akkor tudja megfelelően ellátni a funkcióját, ha az minél életszerűbb, folyamatosan leköveti a gyakorlati élet változásait és áttekinthető, ugyanakkor egyértelmű követelményeket rögzít. Azt is gondolom, hogy a gyakorló szakemberekkel szemben nem lehet az elvárás, hogy olyan jogi ismeretekkel rendelkezzenek, amit a jelenlegi kusza, nem mindig egyértelmű jogszabályi környezet követel meg. Sokkal inkább előremutatónak tartanám, ha a szolgáltatásra külön egy szakmai protokoll készülne. Korábban, 2016-ban az EMMI kiadott egy szakmai protokollt A család- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított szociális segítő munka folyamatairól címmel. A dokumentum több szolgáltatást ölel fel, ami ugyan precízen megfogalmazza a szakmai elvárásokat, de túl terjengős és nehezen szemezgethetők ki belőle a kapcsolattartási ügyeletre vonatkozó részek. Célszerű lenne tehát, akár egy ilyen átfogó anyag mellett, de mindenképp elkülönítve is létrehozni egy központosított, jogszabályoknak megfelelő, de nem jogi szöveget tartalmazó, folyamatosan frissülő kapcsolattartási ügyelet szakmai protokollt.

PHA: Mennyire együttműködők a bíróságok a gyámhatóság és a gyermekvédelmi szereplők?

GG:  Az együttműködésre, a konszenzuson alapuló megegyezésre való törekvés, a fent említett módon a szolgáltatásba bekerülő családok és a folyamatban szereplő szakemberek részéről is szükséges. Azt gondolom, hogy a bírák és a gyámhivatalok, akik a kapcsolattartásról döntést hozó szervként, mi pedig a döntés végrehajtásában közreműködő szolgáltatóként, szakemberként veszünk részt, felelősséggel és szakmai felkészültséggel kell, hogy közelítsünk ehhez az érzékeny témához, hiszen gyerekek sorsával foglalkozunk. A nehézséget sokszor az jelenti, hogy a döntéshozó és szolgáltatást nyújtó szakemberek közti kommunikáció nem kielégítő. Nem azonos a fogalomhasználat és sokszor elfelejtődik az eljárások során, hogy mi a gyermek legfőbb, legjobb érdeke.  A kommunikációt segítheti a már említett jogharmonizáció, a szakmai szabályozók létrejötte, valamint a szolgáltatás finanszírozásával kapcsolatos kérdések tisztázása. Ugyanakkor a saját tapasztalatom nagyon pozitív e tekintetben, hiszen a tíz év során sikerült az intézményünk és a döntéshozó szervek között az együttműködés kialakítása. Előfordult, hogy csak arra volt szükség, hogy egy megbeszélés keretében tisztázzuk a szolgáltatás igénybe vételének feltételeit, szakmai céljait, kialakítsunk a döntéshozó szervekkel egy eljárási rendet, mely megkönnyíti a kommunikációs elakadásokat. Nagy örömmel vettünk részt a Pesti Központi Kerületi Bíróság által kezdeményezett és négy éve már hagyományosan megrendezett kerekasztal megbeszéléseken, ahol a gyámhivatalok és a család-és gyermekjóléti központok munkatársai tudtak egyeztetni a kapcsolattartás szabályozása témában. Fontos, hogy a témával foglalkozó szervek munkatársai partnerként tekintsenek egymásra, elismerjék egymás tudását, szakmaiságát és minden részt vevőt az motiváljon, hogy az adott esetben, mi biztosítja a gyermek érdekét.

PHA: Mit gondolsz, mi a legnagyobb szakmai kihívás ebben a munkában?

GG: Nehéz erre válaszolnom, nagyon szerettem ezt a munkámat, valószínűleg azért is, mert rengeteg kihívás volt benne. A legegyszerűbbnek tűnő helyzetekben való kommunikálás a családtagokkal is kihívás lehet, hiszen érzelmileg megterhelő időszakban találkozunk ebben a szolgáltatásban a gyerekekkel és felnőtt családtagjaikkal. Talán a legnagyobb kihívás az lehet, hogy a sokrétű tudást és az évek alatt megszerzett tapasztalatot szakemberként szintetizálni tudjam. Hihetetlen sokféle tudásra van szükség és az is egy felismerésem volt az évek alatt, hogy mi magunk is alkalomról, alkalomra tanultunk ebben a folyamatban. Tisztában kell lenni a válás lélektanával, a traumák kezelésével, a bántalmazás, a szülői elidegenítés dinamikájával, hátterével, a játszmák sajátosságaival, a gyermeklélektan alapjaival, jogi ismeretekkel is rendelkezni kell, valamint ott az adott helyzetben adekvát válaszokat, reakciókat kell tudni adni és sorolhatnám még. És nyilván minden reakciót és kommunikációt hitelesen és következetesen lehet csak közvetíteni ebben a munkában, sok-sok alázattal. Természetesen az elfogadás az egyik kulcsa ennek a munkának. Nem ítélkezni mások felett, úgy, hogy az egyéni fejlődésekhez támaszt és támpontokat adjunk.

PHA: Mit gondol leginkább összeférhetetlennek jogilag és emberileg?

UL: Nem tartom megfelelőnek azt, hogy a szociális szférában dolgozó szakemberek úgy kerülnek foglalkoztatásra, hogy a szerződéseikben nincsenek letisztázva a munkakörükhöz tartozó pontos feladatok. Ezt munkajogi szempontból és emberileg is aggályosnak tartom. Ennek eredményeként fordulhat elő az a sajnálatosan gyakori helyzet, hogy a szakemberek több olyan szerepkörbe kényszerülnek, minimális összegű bérezés mellett, ami szakmai nehézségeket is felvet a szerepek összeférhetetlensége miatt. Fontosnak tartanám ezek orvoslását ahhoz, hogy a szolgáltatást fel lehessen motivált szakemberekkel tölteni, aminek akadályát az előzőekben elmondottakban látom.

PHA: Sikeresnek érzed a kapcsolattartási ügyeleteken zajló munkát, lehet-e eredményekről beszélni a felbomlott családok ilyen nehéz életszakaszában?

GG: A sok apró lépés, melyet a családtagok megtesznek ebben a folyamatban, elvezethetnek sikerhez. A cél – mondjuk úgy –, hogy a gyerek biztonságban tudása, a szülővel való kapcsolatának építése, majd a szolgáltatásból való kivezetése, akkor a szolgáltatásunk elérte a célját és sikeres volt. Van létjogosultsága ennek a szolgáltatásnak, hiszen a gyerekek arra is kapnak mintát ebben a folyamatban, hogy hogyan lehet az érzelmeinket azonosítani, megfogalmazni, a konfliktusainkat kezelni, ami pedig már túlmutat a szolgáltatás elsődleges céljain. Gyönyörű és egyben nehéz pillanatokon kísértük végig a szolgáltatásunkba került gyerekeket. Volt arra is példa, amikor egy tizenéves gyermeknek kb. fél év után tudatosult, hogy a külföldön élő szülője csak miatta, arra a két órás kapcsolattartásra érkezik Magyarországra. Ez ebben az esetben azért volt ez katartikus pillanat, mert az esetleges szülői elidegenítés miatt a gyermek addig nem merte elhinni, hogy rá kíváncsi lehet a külön élő szülője. Ma már az ügyeletünkön kívül, egész hétvégés programokon vesz részt a gyermek a szülőjével, tehát elérte a szolgáltatás a sikeres kivezetés célját.

PHA: A siófoki konferenciát hogyan értékelitek összességében?

GG: Bízom benne, hogy a közös gondolkodás ereje és a tenni akarás el tud indítani egy szakmai párbeszédet és e szolgáltatás jövőképének alakításához gondolatébresztő volt ez a szekció. A magam részéről szerettem volna még informatívabbá tenni a szekció munkáját, de azzal is tisztában vagyok, hogy a négy és fél órás szekció munka nem elegendő arra, hogy mindenre kitérjünk. Alapvetően nagyon felemelő volt, hogy az országból érkező szakemberek, szakmai vezetők nagyon aktívan vettek részt a közös munkában, ezt ezúton is köszönöm nekik.

UL: A konferencián számos hasznos gondolat hangzott el a résztvevők részéről. Mi szekcióvezetőként, illetve a szakértőkkel is kiváló összhangban tudtunk együttműködni, amivel úgy érzem, a résztvevőket is motiválni tudtuk. Örömmel tapasztaltam a konferencia végén az összegzésben, hogy az EMMI felé sikerült minden olyan kérdést összefoglalóan megfogalmazni, ami miatt bizakodhatunk a pozitív jövőben Remélhetően  a szolgáltatás a finanszírozás és a jogalkotás is nagyobb hangsúlyt kap majd.

Addig is ajánlom a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi karának kiadványát, amit a Partners Hungary Alapítvány által szervezett mediátorok összeállítottak össze. A kézikönyv a Válási mediáció a gyerekek szempontjából címet kapta. A kiadványban a gyermek érdekeit igyekeztek körbejárni a  mediátorok.

Mi a Számít a kisgyermekkor projektünk célja?

A Bernar Van Leer Alapítvány a gondoskodó környezet megteremtésén dolgozik, kutatásokon és gyakorlati programokon keresztül. Most magyarul is meghallgathatjuk a legfrissebb kutatási eredményeket, három témakörben, Alföldi Róbert hangján. Számít a kisgyermekkor projektünk célja, hogy közérthető módon hívjuk fel a figyelmet a kisgyermekek szüleinek és a velük foglalkozó szakemberek, illetve a döntéshozók figyelmét olyan fontos témákra, mint a légszennyezettség, a gyermekbarát várostervezés, illetve az apák családban betöltött szerepe. A projekt során mi fordítottuk le a Bernard van Leer Alapítvány cikkeit, és Alföldi Róbertet kértük meg, hogy olvassa fel az írásokat.

Miért fontosak ezek a témák?

Hiszünk benne, hogy megfelelő információk birtokában jó döntéseket hozhatunk szakemberként és magánemberként egyaránt.

Hallgassák meg a legfrissebb kutatási eredményeket pár percben!

Tiszta levegőt receptre: a légszennyezés gyermekekre gyakorolt hatása.

• Egyre egyértelműbbé válik a gyermekek egészségének romlása és a légszennyezés közti kapcsolat. A kutatások összefüggést mutattak ki az erősen szennyezett környezetben élő várandós nők száma, és a koraszülöttek, alulfejlett újszülöttek, illetve a halvaszületések száma között.
• További kutatások szerint a légszennyezettség és a csecsemőhalandóság, az idegrendszeri fejlődési zavarok, a gyermekkori daganatos betegségek (különösen a leukémia) fokozott kockázata, a gyermekkori asztma súlyosbodása, illetve más súlyos légzőszervi betegségek kialakulása között is összefüggések mutathatók ki.

(Szerzők: Julia Gorman, Marie-Noel Bru ne Drisse)

Gyermekbarát utcák – gyermekbarát városi környezet.

• Kutatások bizonyítják, hogy a városi környezet hatással van a gyermekek fejlődésére és kognitív képességeire, illetve jó esetben jelentős örömforrás lehet mind a gyerekeknek, mint a róluk gondoskodó felnőttek számára is.
• Nagyon fontos egyre inkább az emberekre, és különösen a gyerekekre gondolni a városi környezet tervezésekor.
• Fontos lenne erre is figyelni a döntéshozóknak, valamint az érintett szakmák képviselőinek és minél több döntési lehetőséget adni a helyi közösségeknek. Mert bár világszerte más- és másfajta utcákat látunk, a gyermekbarát utcatervezés alapelvei ettől még mindenhol ugyanazok és mindenhol egyformán fontosak.

(Szerzők: Skye Duncan, Ankita Chachra, Annie Peyton)

Szerető apák, boldog gyerekek: rugalmas nemi szerepek. 

• Egy ugandai és egy ruandai kezdeményezést mutatunk be, melyek kifejezetten az apákra koncentrálnak. Ezekből a programokból is kiderül, hogy milyen sokat jelent, ha az apák is részt vesznek a gyermekek gondozásában. Az eredményekből az is látszik, hogy ezek a módszerek sikerrel alkalmazhatók a kisgyerekekkel foglalkozó más fejlesztési programokban is.
• Mindkét kezdeményezés lényege a rugalmas nemi szerepek gondolata. A fennálló társadalmi elvárások gyakran nagyon befolyásolják a családi életet, azt sugallják, hogy a férfi kontrollálhatja a nőt vagy kemény módszerekkel fegyelmezheti a gyerekeket.
• Ez a két kezdeményezés ezeken a normákon igyekszik változtatni és így orvosolni az egyenlőtlenségeket. Másfelől, a pozitív példákra fókuszál, és ezzel a férfiszerepet a szerető apa, a támogató és egyenrangú társ irányába igyekszik változtatni.
• Egyes kutatások szerint amennyiben az apa pozitív szerepet tölt be a nevelésben, a gyerekek érzelmileg is kiegyensúlyozottabbak lesznek, könnyebben beilleszkednek a közösségbe és szellemileg is gyorsabban fejlődnek. Más kutatásokból azt is tudjuk, hogy ez a megközelítés csökkenti a jövőbeni erőszakos viselkedések számát.

Töltse le az összefoglalókat és ossza meg kollégáival!

Gyermekbarát utcák

Szerető apák

Tiszta levegőt receptre

Ha szeretne több hasonló tartalmat kapni, jelenkezzen REYN tagnak!

Ha tetszett ez a tartalom, EZ is érdekelheti önt

A cikkek fordítását és a videók létrejöttét a Bernard Van Leer Alapítvány és a Nemzetközi Lépésről Lépésre Egyesület támogatta.

Kik vesznek részt az oktatásfejlesztési programban?

Mi mindent teszünk az oktatásfejlesztési program során?

Melyek a projekt eddigi eredményei?

• 9 óvodában, 66 pedagógust képzetünk, akik 6 új módszerrel ismerkedtek meg.
• A Napsugár óvoda teljes egészében Lépésről lépésre módszerrel működik.
• A képzések összóraszáma 190, a mentorálásé 80 óra.

Miért fontos a romák egészségügyhöz való hozzáférésének javítása?

 Az a tény, hogy a romák várható élettartama 10 évvel alacsonyabb, mint a nem romáké, ágazatokon átívelő együttműködést igényel, mivel ezek a társadalmi tényezők (rossz lakhatási viszonyok, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való alacsony hozzáférés, a páciensek nem kielégítő tájékoztatása, a roma telepek korlátozott infrastruktúrája, szegényes életkörnyezet, a mélyszegénység, a földrajzi és társadalmi kirekesztés) mind szorosan összefüggnek a szegénységben élők egészségi állapotával.

Korábbi kutatások utalnak arra, hogy azok a települések, amelyek kevés társadalmi, gazdasági és politikai kapacitással rendelkeznek, sokkal inkább elszenvedői a környezeti ártalmaknak, károknak, így nehezebben is jutnak környezeti előnyökhöz. E települések lakosai között is leginkább érintettek a kirekesztett településrészeken élők. Túlnyomórészt alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusszal rendelkeznek, kevésbé képzettek, és aránytalan elszenvedői a környezeti ártalmaknak a veszélyes hulladékok, az égetőművek, gyárak, elhagyott ipari létesítmények miatt. Nehezen férnek hozzá azokhoz a környezeti előnyökhöz, ami például a tiszta ivóvizet, a megfelelő szennyvíztisztító létesítményeket vagy a közüzemi szervek szolgáltatásait jelenti. Ezeken a településrészeken a környezeti közszolgáltatások felsősségi körön kívüliek vagy általában ide koncentrálódnak a környezetvédelmi szempontból vitatott gyakorlatok (pl. illegális szemétlerakás).

Mindezek miatt szükség van:

• A bűntudat és a bátortalanság köréből a bizalomépítés és az együttműködés kultúrája felé tekinteni, amellyel változásokat generálhatunk.
• A társadalmi függőséget és paternalizmust aktív állampolgárságra váltani, ösztönözni az emberi jogok tiszteletben tartását, a jó kormányzást, a részvételi demokráciát és az inkluzív végrehajtást.
• A szegénységben élő roma lakosság népegészségügyi helyzetét, egészségi állapotát meghatározó társadalmi tényezők megkívánják az érintett felek aktív helyi együttműködését, közös cselekvési tervet magába foglaló intézkedéseket és a helyben fellelhető erőforrások hatékonyabb elosztására irányuló változásokat a roma telepeken élők jobb egészségi állapotának előmozdítása érdekében.

Mit szeretnénk elérni a programmal?

A projekt fő célkitűzése a romák egészségét meghatározó társadalmi és környezeti tényezőkre vonatkozó releváns bizonyítékok összegyűjtése, kutatási alapú bizonyítékok szükségességének erősítése a vonatkozó közpolitikák befolyásolásában és a helyi roma közösségek mozgósítása a nyilvános részvételéhez, az interkulturális mediációba való bekapcsolódásra és érdekérvényesítésre, ami hosszú távon eredményezi egészségi állapotuk javulását.

Mi mindent teszünk ennek érdekében?

• A helyi egészségügyi és környezeti szakpolitikák felülvizsgálata
• Érintetti térképet készítünk
• Háztartási vizsgálatokat végzünk
• Esettanulmányokat készítünk
• Tréningeket tartunk
• Interkulturális mediációval dolgozunk
• Közösségi akciócsoportot hozunk létre, feltérképezzük a népegészségügyi és környezeti helyzetete a roma lakosok bevonásával
• Intézményi munkacsoportot hozunk létre, népegészségügyi és környezeti helyzetet térképezünk fel, az érintett intézmények bevonásával
• Részvételi média projekt tevékenységeket végzünk, egészség és környezeti témákban
• Folyamatértékelés
• Népegészségügyi mini projektet dolgozunk ki és valósítunk meg közösen
• Helyi kampányokat szervezünk
• Országos műhelyeket szervezünk

A gyakorlatban a mésztelepi interkulturális mediátorok mesélnek arról, hogyan sikerül egyre több embert megnyerni a közöségi akciónak:

Milyen eredményekre számítunk?

• A tanulmányok befolyással lesznek a helyi és országos közpolitikákra, felhívják a figyelmet a romákat érintő egészségi és környezeti kockázatokra, javaslatot tesznek romák helyzetét javítandó hatékonyabb intézkedésekhez
• Erősödik a roma közösségek érdekérvényesítési potenciálja a közegészségügy és környezeti igazságosság terén, aktív állampolgári attitűdök alakulnak ki
• Erősödik az együttműködés a közösségi tagok és releváns intézmények között
• A kampányok által láthatóvá válnak a projekt által generált jó gyakorlatok, amelyek a helyi szintű közegészségügyi és környezeti helyzetek javítását eredményezik.

Partnereink:

• PAD Foundation for Environmental Justice
• Roma Sajtóközpont

Hogyan teremt párbeszédet egy interkulturális mediátor a roma-nemroma szülők és a pedagógusok között az iskolában?

Kókai Hajnalka nyírbátori interkulturális mediátortól megtudhatjátok.

Nyírbátorban mint mediátor nehéz feladatom van, hisz hatalmas a közösség és az iskolai vezetőség létszáma akikkel együtt kell dolgozni.

De amióta az iskolában megjelent a Számít a közösség program azóta könnyebb s gördülékenyebb lett a munkám is. Ezt a programot a Partners Hungary Alapítvány hozta iskolánkba.

A program célja, hogy a szülők, a pedagógusok, az iskolavezetők kapcsolata jobb legyen, és tudjanak egymással együttműködni, a kulturális különbségek ellenére is.

Az elmúlt időkben azon dolgoztunk, hogy a szülők a gyermekeik osztályában valamilyen foglalkozás keretében megmutathassák magukat, kipróbálhassák milyen is lehet a pedagógus helyében állni. Ezeket az alkalmakat a gyerekek is nagyon élvezték hisz számukra is új volt ez a felállás.

Nagyon jók voltak a közös ötletelések is a pedagógusokkal hisz itt elkezdődött valami, közös beszélgetés közös munka. Volt,hogy farsangi álarcokat készítettünk, tojást festettünk, mézeskalácsot sütöttünk. Egy ilyen foglalkozást én is tartottam a kisfiam osztályában, nagyon élveztem, a gyerekek nyitottak voltak, együtt dolgoztak velem,egy percig sem éreztem kellemetlenül vagy feszélyezve magam. Mintha erre születtem volna! Ment az egész, mint egy jól olajozott szerkezet. De ehhez szükség volt a gyerekek nyitottságára és munkájára, emellett a pedagógusaink hatékony szervezésére és támogatására.

Az iskolába több programot is behozott az alapítvány, amely a párbeszédet segíti.

• A családlátogatások során, a szülők vendégségbe hívják a pedagógust, aki így megismerheti a gyermek környezetét ahol él, és kötetlenül, iskolától független szabadidőt tölthet el a szülőkkel együtt. Ez személy szerint nekem is nagyon tetszett, hisz olyan oldaláról ismerhettem meg a pedagógust, amit addig még nem tapasztaltam tőle.. Teljesen más megvilágításba tette a dolgainkat. A kapcsolatunk is rengeteget fejlődött azóta.
• Volt szülőcsoport találkozó is az iskolában, ami arról szól, hogy a szülők bátran merjenek beszélni a pozitív és negatív tapasztalataikról egyaránt az iskolai ügyekben egymás előtt, hisz a tapasztalat csere mindig nagyon fontos, és ebből lehet majd később, közös munkával, egy jobb, élhetőbb iskolai szülői közösséget formálni. Nagyon fontos, hogy elmondhassák mindazt ami bántja őket, vagy éppen ami kedvezőbb számukra.
• Fontos, hogy ne csak a negatívumot mondhassák egymásnak hanem, a jó dolgokat is mert az más fényben világíthatja meg a dolgokat, új szempontokat ismerhetünk meg és közelebb kerülhetünk egymáshoz. Az évek során tapasztalhattuk, hogy a kimondatlan dolgok gondolatok csak haragot s rossz kapcsolatokat szülnek. De ha sikerül nyitnunk egymás felé, akkor elkezdődhet egy közös út, ami járható lesz az intézményben, mind a szülőknek mind a vezetőségnek.

Ezek programok, úgy gondolom, nagyon hasznosak az intézményünknek, az ott dolgozóknak , a tanulóknak és szüleinek. Közös összefogással közös munkával jelentős eredményeket érhetünk el, ami persze nem kevés időt fog igénybe venni de minden perce megéri.”

 A mai kor fiataljait számos veszély fenyegeti: a másság, illetve kisebbségi csoportok elleni gyűlölet, erőszak, függőségek, önpusztítás stb. A társadalom stabilitása érdekében és azért, hogy megóvhassuk a fiatalokat és meg tudjuk előzni az olyan fenyegető tényezők kialakulását, amik szélsőséges viselkedéshez vezethetnek tisztában kell lennünk ezekkel a veszélyekkel és késznek kell lennünk arra, hogy megfelelő lépéseket tegyünk a megelőzésre és a beavatkozásra.

Mi volt a célunk a PreventNet projektünkkel?

• kapacitásépítés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára az oktatás és a szociális munka területén
• a fiatalok segítése abban, hogy ellenállóvá váljanak a gyűlölettel, radikalizálódással szemben és a képességeik fejlesztése arra, hogy egy békés társadalmat tudjanak építeni
• felhívni a figyelmet a téma fontosságára, szervezetek közötti párbeszédet kezdeményezni szakemberek és más érintettek között és több, akár nem szokásos szövetségest nyerni a megelőző munka számára
• a közép-kelet-európai szempontoknak és megközelítéseknek a célzott disszeminációja nemzetközi megelőzéssel foglalkozó hálózatokban

Milyen tevékenységeket ölelt fel a projekt? 

• A radikalizáció megelőzését, kezelését célzó jó gyakorlatok gyűjtése és közzététele, ezekből tréninganyagok fejlesztése nemzetközi tudáscsere céljaira
• Nemzetközi tréningek a fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára és kiválasztott jó gyakorlatok megvalósítása fiatalokkal
• PreventNet tréning a radikalizáció megelőzésére fiatalokkal dolgozó szakemberek számára
• Kerekasztalok szervezése a fiatalokkal foglalkozó szervezetek, szakemberek és szakmapolitikával foglalkozó szakértők együttműködésének megerősítése céljából

Mik a várható eredmények?

• A terepen dolgozó szakemberek felkészültebbek lesznek arra, hogy az intoleranciát, másság elleni gyűlöletet megelőzzék, kezeljék a fiatalok körében
• Még nem közismert a témához kapcsolódó közép-kelet-európai jó gyakorlatok láthatóbbá válnak
• Megerősödik a szervezetek és a szakemberek/szakértők közötti együttműködés a területen
• A fiatalok szociális és együttműködési képességei fejlődnek, ellenállóbbá válnak a gyűlölettel, radikalizációval szemben

Mi mindent tettünk eddig Magyarországon?

• Részvétel jó gyakorlatok gyűjtésében, válogatásában, értékelésében
• 2 és fél napos PreventNet tréninget szerveztünk a német Cultures Interactive trénerei vezetésével fiatalokkal foglalkozó magyar szakemberek számára, amelynek során ahhoz kaptak eszközöket, hogy hatékonyabban tudják felismerni, megelőzni és kezelni a másság elleni gyűlölet és megkülönböztetés különböző formáit
• „Anti -radikalizmus Policy Cafe” címmel kerekasztal beszélgetést tartottunk, azzal a céllal, hogy megalapozzuk a fiatalokkal dolgozó szakemberek – pedagógusok, szociális munkások, pszichológusok stb.- és a szakmapolitikával foglalkozó szakértők szorosabb együttműködését a radikalizmus megelőzése és kezelése érdekében.
• A magyar csapat részt vett a Szlovákiai Ruzomberok-ban rendezett 5 napos PreventNet nyári egyetemen, ahol a másság elleni gyűlölet, megkülönböztetés és radikalizmus megelőzésével és kezelésével kapcsolatos jó gyakorlataink cseréjére került sor. Ennek részeként nemzetközi partnereinknek tréninget tartottunk a mediáció és resztoratív módszerek alkalmazási lehetőségeiről a területen.
• A Partners Hungary Alapítvány trénerei, emellett pedagógusok és más, fiatalokkal foglalkozó szakemberek kaptak képzést, amelynek segítségével a tizenéves korosztályban saját élményű foglalkozásokat tartanak a radikalizmussal, előítéletekkel, gyűlöletbeszéddel szembeni érzékenyítés érdekében. Fontos, hogy nehéz témákról is tudjunk beszélgetni, ehhez kaptunk módszertani eszközöket.
• Kipróbáltuk a módszereket két középiskolai csoporttal is. Összesen öt napot dolgoztunk 14-18 éves fiatalokkal
• Összegyűjtöttük a jó gyakorlatokat egy füzetbe, töltsd le ingyen: Preventnet jó gyakorlatok

Igényelj online egy saját nyomtatott példányt december 20-ig, amelyet ingyenesen elpostázunk neked! 

A PreventNet tréning egy résztvevője így indokolta, hogy miért adott maximum pontszámot az esemény értékelésekor:

„Nagy lendületet, motiváltságot, sikereket adott a tréning, ezzel a munkámban hatékonyabb lehetek majd és magabiztosabb.”

Hogyan zártuk a programot?

A programban magyar oldalról résztvevő Partners Hungary Alapítvány és a Budapest Központ a Tömeges Atrocitások Megelőzéséért a projekt záróeseményeként virtuális kerekasztalt szervezett, ami lehetőséget nyújtott, hogy aktivisták és elméleti szakemberek véleményt cseréljenek a kihívásokról, teendőkről és az együttműködés erősítésének lehetőségeiről.

• A programban az izgalmas előadásokon túl pezsgő és tartalmas panelbeszélgetéseken is részt vehettek az egybegyűltek. A délelőtti program részeként Berg Dániel második kerületi alpolgármester, Hegedűs Zoltán a Nemzeti Ifjúsági Tanácstól, Jósa Bálint a Szubjektív Értékek Alapítványtól és Nyirati András az Emberi Jogi Nevelők Hálózatától a politikusok és civilek szerepeiről és együttműködési lehetőségeiről cseréltek eszmét a radikalizmus megelőzése területén.
  A tapasztalatcsere során a panelisták világossá tették, hogy a különböző szektorokban tevékenykedők, a természetszerűen eltérő szempontok ellenére, egyformán fontosnak tartják az ifjúság radikalizálódási jelenségeinek kezelését, a megelőzés és az együttműködés erősítését, valamint a rendszeres vélemény-, információ- és tapasztalatcserét a kormányzati és civil szféra között. Kifejezték továbbá készségüket a megindult párbeszéd folytatására.
• Délután többek között a sok vitát kiváltott Meseország mindenkié című könyvről és annak fogadtatásáról beszélgettünk. A panelbe meghívtuk a projekt vezetőjét, Rédai Dorottyát a Labrisz Egyesülettől, Kádár Annamária, mesepszichológust, Nyúl Boglárka szociálpszichológust és Vásárhelyi Mária szociológust, hogy világos és pontos képet kapjunk a témáról. A szakértők egyetértettek abban, hogy a könyv, nemhogy nem káros a fiatalok számára, hanem igen hasznos, mivel a meséken keresztül egy sokszínűbb, a valósághoz közelibb világgal találkozhatnak, ami hozzájárulhat a másság elfogadásával kapcsolatos nyitottságuk és a társadalmi érzékenységük fejlesztéséhez. A kisebbségi társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok számára pedig sokat jelent abban, hogy pozitív önértékelésük alakuljon ki. A könyv „botrányos” fogadtatásának pozitív hozadéka is van, mivel megnövelte a népszerűségét így sokkal több emberhez juthat el.

„ A könyv megerősít abban, hogy nem vagyunk egyformák, teljesen különböző utakat is bejárhatunk és ez teljesen rendben van”. Kádár Annamária

Egy résztvevő véleménye az eseményről:

„Az interaktivitás tetszett a legjobban. Nagyon sok jó ötlettel és értékes kapcsolattal gazdagodhattam”.

 2018 Október – 2020 Szeptember

Partnerek

The Anti-discrimination Education Society, PL

Ratolest Brno, CZ

REACH Institute, SK

Partners for Democratic Change Slovakia, SK

Centre for Community Organizing, SK

Partners for Democratic Change Hungary, HU

Budapest Centre for Mass Atrocities Prevention, HU

YMCA Dobrich, BG

Centre for the Study of Democracy, BG

Finanszírozás

A projektet az Európai Unió Rights, Equality and Citizenship Programme (2014-2020) és a Visegrádi Alap Finanszírozza.

A családlátogatás fontos eleme lehet a szülő-pedagógus együttműködésnek.

Néhány esetben könnyebben elindul a pedagógus-szülő közötti együttműködés, más esetekben nehezebben – például amikor a családi hátrányos közegben él. Ezekben az esetekben nem azért nem működik az együttműködés a szülő és a pedagógus között, mert a szülőt nem érdekli a gyereke, hanem mert a szülő-pedagógus kommunikáció nagyon ritkán alapul partneri viszonyokon, és esetleg korábbi helyzetekben megszégyenült. 
Bár a pedagógusokra hatalmas teher hárul, és nem azt mondjuk, hogy mindenkinek még több feladatot kell vállalnia, most mutatunk egy jó gyakorlatot, ahol a plusz erőfeszítés a a szülő-pedagógus jó kapcsolatát segítette elő.

Családlátogatás Nyírbátorban

• 2016 őszén kezdtük a közös munkát a Partners Hungary Alapítvánnyal. Nagy Erzsébet Emese személyében egy nagyszerű embert ismerhettem meg, aki hatalmas erőfeszítések árán próbál hidat építeni a roma és nem roma emberek között. A híd pedig biztosítja a két „világ” közeledésének lehetőségét.
• Az én osztályomban, elsőben a gyerekek 60 %-át a szülők hozták-vitték iskolába. Velük napi kapcsolatban voltunk. A szeptemberi szülői értekezleten is jónéhányan ott voltak. Akik nem tudtak eljönni, azoknak levelet írtam, melyben kértem, keressenek meg, amikor lesz idejük, és én leszek a
  gyerekekkel. Nem szabtam ehhez határokat, hogy eddig meg eddig. Amikor nekik jó. És működött.
• A kezdetekkor megegyeztünk, hogy ha bármilyen probléma van az osztályba járó gyerekeket illetően, azt az iskolában együtt beszéljük meg, ne ők kerüljenek vitába egymással, mert az jóra nem vezet.

Sikerült ezt megvalósítani! Tudtunk beszélgetni a gyerekeket érintő témákban, és nekik is volt lehetőségük
hozzánk fordulni. Kölcsönös tiszteleten alapuló közös munka indult nálunk. Nem azt mondom, hogy ez mindenkivel zökkenőmentes volt, de az idő ebben is segített pozitív értelemben.

Nagyon sokat tett hozzá az együttgondolkodás terén a Szülők az iskolában projekt is.

Harmadik éve sikeresen működik nálunk.

• Az idei évben új elemként jelent meg a családlátogatás, mely elsősorban az első osztályosokat célozta meg. Ennek ellenére néhány helyre én is szerettem volna elmenni. Ez egy meghívásos dolog volt, a szülő hívott engem az otthonába. Nálunk csak pozitív volt a kicsengése: Zsófi néni jön hozzánk! De mikor? Mindenki erre volt kíváncsi. ”Szeretettel várjuk, bármikor tessék jönni, csak előtte, azért ha felhívna minket, az jó lenne, mert képes vagyok elfelejteni”- mondta egy édesanya.
• Előre egyeztettük az időpontokat, és szerintem mindannyian izgalommal vártuk. Két hete pénteken délutános voltam az iskolában, fél 5 után hazarohantam, lepakoltam a cuccaimat, kicsit felfrissítettem magam, és a szerény ajándékommal útra keltem.

Elég jól ismerem a várost – gondoltam, de azért a romák lakta részen csak a nagyobb utcákat tudom, merre vannak, melyeken a strand felé megyünk. A kint játszó, sétáló gyerekek hangos köszönéssel fogadtak, és kérdezték, hogy mi járatban vagyok, pedig nem is tanítom őket. Tőlük kaptam megerősítést arra vonatkozóan, hogy jó irányba tartok. Tündi, az édesanya már kint állt a ház előtt, jól látható helyen, arcán a megszokott mosoly, szemében egy kis izgatottság. Én is hasonlóképp éreztem. Persze egész más lassan 3 éve tartó ismeretség után
elmenni valahová, mint mondjuk első osztály őszén, amikor még távolságtartó a viszony.

Családlátogatás: izgatottság és közös öröm

Emiék

Takaros kis ház, az udvaron rend, a teraszon kimosott ruha a szárítón. Belépve egy ízlésesen kialakított, világos, gyönyörűen berendezett otthon fogadott. Hellyel kínáltak, itt már várt az édesapa is, na meg a kis tanítványom, Emi, majd a vendéglátásra szánt sütik és innivalók mellett elkezdtünk beszélgetni. Először az otthonukról meséltek, hogy a bővítés eredményeként milyen módon készült el az a ház, melyben most élnek. Persze ez közös téma, hisz én is átestem 2 éve egy nagy lakásfelújításon. Aztán bejött a nagyobbik lány is, és akkor már az evés, a ki mit szeret/nem szeret is szóba került, na meg a serdülőkor problémái. Utána már a mi iskolás éveinkről beszélgettünk, hogy ki hova járt, ki hány éves, és kiderült, hogy Nyírmihálydit említve van közös élményünk is, hisz az én szüleim ott nőttek fel, nagyszüleim ott létek, tanítottam 4 évig az iskolában, Sanyi, az édesapa pedig ismerős azon a környéken is. Beszéltünk a cigány nyelvről, a régi mesterségekről, a hagyományokról, a lehetőségekről,
a munkáról, tanulásról, és próbáltuk megfejteni, hogy miért is alakult ki ez a többségében azért kölcsönösen elutasító viselkedés a romák és a nem romák között. Mire feleszméltünk, már negyed hét is elmúlt. Persze a világot megváltani nem tudtuk, de azt hiszem, jól éreztük magunkat.

Mátéék

Innen az utcában lakó Mátéékhoz mentünk, ahová Tündi elkísért. A kisfiú beteg lett, anyukája írt a Messengeren üzenetet, és mivel aznap osztottam ki az anyák napi verseket, gondoltam, beadom neki, de azt jeleztem is, hogy így lesz. Persze Mártika, az anyuka a kapuban ácsorgott, hogy mikor érek már oda. Ő is beinvitált a házba, hellyel és üdítővel kínált, miközben szabadkozott, hogy nem volt ideje alaposan kitakarítani, mert hát Máté beteg. Hozzáteszem, takaros, rendezett, ízléses otthon fogadott itt is. Ki a csuda foglalkozik azzal, hogy átsúrolták-e a padlótól a plafonig a házat? Nem ez a lényeg,
hanem az a szeretet, amit kaptam, amit érzek, mikor ezekkel a szülőkkel beszélgetek. Ő is mesélt, hogy miként zajlott pár hete a szociális gondozói vizsgája, és hogy milyen nehéz helyzetben vannak most, mikor az apuka, Attila beteg, aki emiatt nem tud dolgozni menni. Büszkeséggel tölti el, hogy 5 gyereke közül a 3 nagy már befejezte a középiskolát, mindannyiuknak van szakmája. Viszont emellett a rossz útra tért gyermek dolgairól is beszélt, amit szégyenként, anyai kudarcként él meg, és
ami nagyon megviseli őt. Na, ez volt az a pont, ahol a sírás kerülgetett. Igyekeztem megnyugtatni, hogy egy szülő valameddig tud hatni a gyerekére, a helyes utat meg tudja neki mutatni, de helyette arra nem tud rálépni. Szabadkozott, hogy nem akart a problémáival terhelni. Terhelni? De hát ez már az a bizalmas téma, amit az ember akárkivel nem oszt meg. Csak valakivel, azzal a valakivel, akiben megbízik.

Liziék

A múlt hét szombat délután, a szakadó esőben mentem Liziékhez 4 órára. Már a kapuban várt az anyuka, Margitka. Egy harmonikus otthon fogadott, és még a nagymama is átjött, aki egyébként nemvelük lakik, de amikor a szülők dolgoznak, sokszor jön ő a gyerekekért az iskolába, és vesz részt a programokon. Velük is úgy beszélgettünk, mint régi ismerősök, a gyerekekről, a szülők közös életkezdéséről, az otthoni dolgokról, a tervekről, és arról, hogy én milyen szemlélettel igyekszem az iskolában terelgetni a gyerkőcöket. Igazán jó érzés volt hallani, hogy szerintük is kicsit más szellemben fordulok a gyerekek felé, mint mások. Finom palacsintával vártak, amit együtt készítettek, volt üdítő, gyümölcs, és még sok más apróság az asztalon. Velük is jó a kapcsolatom, amit ez a délután csak még inkább elmélyített.

Köszönöm mindhármuknak, hogy elmehettem hozzájuk, hogy betekinthettem az életükbe, és hogy még jobban megismerhettem őket! Azt kívánom, hogy sok pedagógusnak legyen hasonló élményben része, mert ezek a pillanatok még erősebbé teszik azt a tiszteleten alapuló kapcsolatot, melynek a gyerekek érdekében működni kellene mindenhol.

Vadon-Zsadányi Zsófia tanítónő
Nyírbátori Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola

Tud meg többet a Szülők az iskolában módszerről május 31-i mediációs konferenciánkon:
https://www.facebook.com/events/357364675075923/

Community based complex school program

for effective prevention and treatment of aggression and bullying

ASAP – Against School Aggression Partnership is a project implemented from September 2015 until August 2018, funded by the Erasmus Programme of the European Union. The programme was led by Partners Hungary Foundation, in collaboration with SOS Malta, Partners Bulgaria Foundation and Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum (Szolnok Centre of Counselling Training).

ASAP aims to contribute to the reduction of school aggression and bullying in schools while establishing and strengthening the cooperation between different institutions that deal with the student community. The project developed a model program taking the form of a whole school approach that offers an accessible and easy to adopt tool, for the reduction of school violence and bullying, which was tested in eight secondary schools: three school in Hungary, one school in Bulgaria and four schools in Malta. The project contributes to country’s efforts to tackle bullying and school aggression, by promoting and providing alternative conflict resolution, management procedures and restorative methods to be used in schools.

You can download the intellectual outputs for free. These documents provide a methodoligical framework as well as practical information for experts working in the school environment.

National Report Malta

National Report Bulgaria

National report Hungary 

ASAP Model Programme

ASAP_EU Dissemination and Communication Strategy

Bulgaria Research Report

Hungary Research Report

Malta Research Report

ASAP_EU Dissemination and Communication Strategy

Bulgarian Handbook of Implementation

Hungarian Handbook of Implementation

Maltese Handbook of Implementation

Please also look at our project videos

Promo video 

Student video Hungary

Student video Malta

Student video Bulgaria

Training video Malta

Training video Bulgaria

Training video Hungary

 „Ugyan már, Tanárnő, csak vicceltem.” Vagy mégsem? Hogyan ismerhetem fel az iskolai agresszió és bántalmazás fajtáit?

Hogyan illeszthető az iskola leterhelt mindennapjaiba egy komplex bántalmazás-ellenes program?

2018. június 5-én tartottuk a Partnerség az Iskolai Agresszió Ellen programunk zárókonferenciáját, amelyet az Európai Unió Erasmus+ programja finanszíroz. A program még augusztus 31-ig tart, amit maximálisan ki is használunk: augusztusban értékelő és tervező megbeszélésekkel egybekötött továbbképzést szervezünk a szolnoki partneriskolák pedagógusainak, hogy új lendülettel kezdjék majd a tanévet, hogy a projektben elsajátított módszerek és szemlélet minél tovább fennmaradjon az iskola mindennapjaiban.

A konferencia plenáris szekciójában az alábbi előadókat hallhattuk:

• Bacsó Flóra, a projekt koordinátora, rövid elméleti összefoglalót adott a konfliktusok-agresszió-zaklatás/bántalmazás különbségeiről, emellett arról beszélt, mire volt elég a projekt három éve.  A modellprogram nem varázspálcaként működik (bár sok esetben lenne rá igény), ezt el kell tudni fogadni. A változást elindítani nehéz és időigényes folyamat, de a kitartó, következetes munka eredményt hoz: megtartó iskolai közösséget, amelyben minden érintett – tanár, diák, szülő – biztonságban érezheti magát. Rengeteg szakmai anyag készült a program során, amelyek letölthetők a projekt aloldaláról.
• Zornánszki Ildikó osztályvezetőtől (Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Humán Igazgatóság, Egészség- és Családügyi Osztálya) megtudhattuk, milyen városi és régiós programok futnak még a testi-lelki egészség és a megtartó közösségek  érdekében.
• Gratzer-Sövényházy Edit, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács főosztályvezetőjétől arról hallhattunk, mitől hatékonyabb a helyreállító szemlélet a hagyományos, büntetésre-fegyelmezésre épülő személetnél. Az NBT tisztában van az alternatív eljárások jelentőségével, programjaiban a mediációtól a megoldásközpontú coaching-ig alkalmaznak alternatív módszereket.
• Dr. Zolnai Orsolya, a Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum jogásza, mediátor, resztoratív facilitátora  elmesélte, hogyan illeszthetők az alternatív eljárások az iskola életébe, ugyanis a Centrum házirendjében, tanmenetében és pedagógiai programjában szerepelnek a helyreállító szemléletű elemek, fegyelmi eljárás előtt mediáció vagy resztoratív konferencia keretében rendezhetők a fegyelmi ügyek.
• Végül személyes történeteken keresztül hallhattuk a Centrum pedagógusaitól, hogyan működik a resztoratív szemlélet a mindennapokban. Berényiné Szabó Erika, Dr. Bottyánné Fehér Hajnal, Mészáros Éva, Munkácsiné Tóth Izabella kiképzett mediátorok és resztoratív facilitátorok lelkesedése és hitelessége egyre több pedagógust győz meg a resztoratív módszerek sikeréről.

A plenáris szekciót követően, párhuzamosan zajló interaktív műhelymunkák keretében mélyülhettek el a résztvevők az egyes programelemekben.

Hogyan igazítható a különböző iskolákra ugyanaz a program, akár különböző kultúrákon átívelve? Nemzetközi tudásmegosztás és tapasztalatcsere a máltai és bolgár partnerszervezetekkel közösen, angol nyelven

Resztoratív gyakorlatok és mediáció a mindennapokban – iskolai szakemberek számára. Hogyan lehet osztályfőnöki órán, interaktív módon feldolgozni az iskolai agesszió témáját, és ezen keresztül pozitívan formálni az osztály klímáját, erősíteni az osztályközösségeket? A foglalkozás során alapvető tréningmódszerek, resztoratív technikákból átemelt eszközök kapnak helyet, és saját élményen keresztül válik érzékletessé a módszerek szemléletformáló ereje.

Konfliktuskezelési technikák munkahelyi környezetben egy jobb légkör kialakításáért. Konkrét módszerek, amivel a gyakorlaton lévő diákokkal való kommunikáció is könnyebbé válhat – gyakorlati helyek szakemberei és egyéb érdeklődők számára.

 A konferencia végén, World Café módszerrel dolgoztuk fel a fenntarthatóság kérdéseit.

 Ennek összefoglalóját szedjük most pontokba.

1. Mire van szükség ahhoz, hogy a módszerek beépüljenek az iskola életébe?

• Szülők bevonása, szülői fórumok
• Törvényi háttér, törvény írja elő, központilag kellene elrendelni
• Órarendbe beépítve jelenjenek meg a beszélgető körök
• Pedagógusok képzéseken vehessenek részt, ehhez legyenek források
• Pályázatok, pl. Erasmus +
• Több ideje legyen a gyerekekre az osztályfőnöknek
• Legyen nyitott a vezetőség és a testület is – mindkettő fontos
• Vezető ráhangoló magatartása, hite, hogy ez beérik, elköteleződés átadása
• Karizmatikus vezető, aki nem feltétlenül a szervezet vezetője
• Időre van szükség a tapasztaláshoz
• Iskolapszichológust, ha van bevonni
• Iskolarendőr bevonása
• Esetmegbeszélések szervezése
• Munkacsoport
• Kommunikáció a munkatársak között, óralátogatások, a módszerek, eszközök átadására, személyes élmények
• Sikerek kihangosítása
• Terhek csökkentése, kevesebb óraszám
• gyakorlás, szakértői támogatással
• pedagógusok motiválása, csapatépítés

2. Hogyan lehet egymástól tanulni, a jógyakorlatkat továbbadni?

• Rendszeres, tematikus műhelyek szervezése, gyakorlatorientált
• Intézményen belüli, intézmények közötti hospitálás
• Disszeminációs konferenciák
• Kapcsolatok elmélyítése az intézmények között fenntartó segítségével
• Szakamai továbbképzési napok legyenek a pedagógusoknak
• Szolnoki pedagógiai napok
• Fenntartó tájékoztatása, közvetítése az intézmények között
• Tematikus honlap létrehozása, amihez szabad a hozzáférés
• Sajtó, tv, internet, helyi média bevonása
• havi műhelyek online fórummá alakítása
• diák-diák tapasztalatcsere, látogatások, átjárás
• Iskolai fórumok pl. gyermekvédelmi felelősök találkozója, Arany János program találkozói;
• Legyen felelőse
• gyakorlati helyek bevonása, érzékenyítése
• Városi rendezvények, Szolnok napja pl.
• Intézmények honlapján jelenjenek meg a szakmai tartalmak

A plenáris részt Wolrd Cafe módszerrel vezette:

• Wagner János
• Deák Éva
• Bacsó Flóra
• Kukity Krisztina

Bár a Partnerség az Iskolai Agresszió Ellen projekt hamarosan lezárul, nagyon megnyugtató látni, hogy a módszerek egyre több pedagógust nyernek meg.

• A pedagógusok visszajelzései szerint a képzések által bővültek a módszertani ismereteik; javultak a kommunikációs készségeik; nagyobb empátiával tudnak fordulni problémás esetekhez, jobban értve, elfogadva az eltérő szempontok sokaságát.
• A fegyelmi eljárás helyett összehívott resztoratív konferencia eredménye, hogy – a várakozásokkal szemben – nem került rendőrség elé az incidens, és egyik érintettnek sem kellett elhagynia az iskolát.
• A mediációk, resztoratív körök eredményessége, tartóssága iskolánként és esetenként is eltérést mutat. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a kezelt esetek mindegyikében javulást éltek meg az érintettek a beavatkozás előtti helyzethez képest.
• A jónak híre megy: képzett pedagógusainkat más iskolákba is meghívták, hogy ízelítőt adjanak alternatív konfliktuskezelő módszereikről, illetve konkrét ügyben facilitáltak már reakítv kört is külsős iskolában.

Olvasson többet a programról és töltse le az ingyenes szakmai anyagokat ITT!