Iskolai agressziókezelési progamunk zárókonferenciája

 „Ugyan már, Tanárnő, csak vicceltem.” Vagy mégsem? Hogyan ismerhetem fel az iskolai agresszió és bántalmazás fajtáit? Hogyan illeszthető az iskola leterhelt mindennapjaiba egy komplex bántalmazás-ellenes program?   2018. június 5-én tartottuk a Partnerség az Iskolai Agresszió Ellen programunk zárókonferenciáját, amelyet az Európai Unió Erasmus+ programja finanszíroz. A program még augusztus 31-ig tart, amit maximálisan ki […]

 „Ugyan már, Tanárnő, csak vicceltem.” Vagy mégsem? Hogyan ismerhetem fel az iskolai agresszió és bántalmazás fajtáit?

Hogyan illeszthető az iskola leterhelt mindennapjaiba egy komplex bántalmazás-ellenes program?

 

2018. június 5-én tartottuk a Partnerség az Iskolai Agresszió Ellen programunk zárókonferenciáját, amelyet az Európai Unió Erasmus+ programja finanszíroz. A program még augusztus 31-ig tart, amit maximálisan ki is használunk: augusztusban értékelő és tervező megbeszélésekkel egybekötött továbbképzést szervezünk a szolnoki partneriskolák pedagógusainak, hogy új lendülettel kezdjék majd a tanévet, hogy a projektben elsajátított módszerek és szemlélet minél tovább fennmaradjon az iskola mindennapjaiban.

A konferencia plenáris szekciójában az alábbi előadókat hallhattuk:

  • Bacsó Flóra, a projekt koordinátora, rövid elméleti összefoglalót adott a konfliktusok-agresszió-zaklatás/bántalmazás különbségeiről, emellett arról beszélt, mire volt elég a projekt három éve.  A modellprogram nem varázspálcaként működik (bár sok esetben lenne rá igény), ezt el kell tudni fogadni. A változást elindítani nehéz és időigényes folyamat, de a kitartó, következetes munka eredményt hoz: megtartó iskolai közösséget, amelyben minden érintett – tanár, diák, szülő – biztonságban érezheti magát. Rengeteg szakmai anyag készült a program során, amelyek letölthetők a projekt aloldaláról.
  • Zornánszki Ildikó osztályvezetőtől (Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Humán Igazgatóság, Egészség- és Családügyi Osztálya) megtudhattuk, milyen városi és régiós programok futnak még a testi-lelki egészség és a megtartó közösségek  érdekében.
  • Gratzer-Sövényházy Edit, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács főosztályvezetőjétől arról hallhattunk, mitől hatékonyabb a helyreállító szemlélet a hagyományos, büntetésre-fegyelmezésre épülő személetnél. Az NBT tisztában van az alternatív eljárások jelentőségével, programjaiban a mediációtól a megoldásközpontú coaching-ig alkalmaznak alternatív módszereket.
  • Dr. Zolnai Orsolya, a Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum jogásza, mediátor, resztoratív facilitátora  elmesélte, hogyan illeszthetők az alternatív eljárások az iskola életébe, ugyanis a Centrum házirendjében, tanmenetében és pedagógiai programjában szerepelnek a helyreállító szemléletű elemek, fegyelmi eljárás előtt mediáció vagy resztoratív konferencia keretében rendezhetők a fegyelmi ügyek.
  • Végül személyes történeteken keresztül hallhattuk a Centrum pedagógusaitól, hogyan működik a resztoratív szemlélet a mindennapokban. Berényiné Szabó Erika, Dr. Bottyánné Fehér Hajnal, Mészáros Éva, Munkácsiné Tóth Izabella kiképzett mediátorok és resztoratív facilitátorok lelkesedése és hitelessége egyre több pedagógust győz meg a resztoratív módszerek sikeréről.

 

A plenáris szekciót követően, párhuzamosan zajló interaktív műhelymunkák keretében mélyülhettek el a résztvevők az egyes programelemekben.

Hogyan igazítható a különböző iskolákra ugyanaz a program, akár különböző kultúrákon átívelve? Nemzetközi tudásmegosztás és tapasztalatcsere a máltai és bolgár partnerszervezetekkel közösen, angol nyelven

Resztoratív gyakorlatok és mediáció a mindennapokban – iskolai szakemberek számára. Hogyan lehet osztályfőnöki órán, interaktív módon feldolgozni az iskolai agesszió témáját, és ezen keresztül pozitívan formálni az osztály klímáját, erősíteni az osztályközösségeket? A foglalkozás során alapvető tréningmódszerek, resztoratív technikákból átemelt eszközök kapnak helyet, és saját élményen keresztül válik érzékletessé a módszerek szemléletformáló ereje.

Konfliktuskezelési technikák munkahelyi környezetben egy jobb légkör kialakításáért. Konkrét módszerek, amivel a gyakorlaton lévő diákokkal való kommunikáció is könnyebbé válhat – gyakorlati helyek szakemberei és egyéb érdeklődők számára.

 A konferencia végén, World Café módszerrel dolgoztuk fel a fenntarthatóság kérdéseit.

 Ennek összefoglalóját szedjük most pontokba.

  1. Mire van szükség ahhoz, hogy a módszerek beépüljenek az iskola életébe?
  • Szülők bevonása, szülői fórumok
  • Törvényi háttér, törvény írja elő, központilag kellene elrendelni
  • Órarendbe beépítve jelenjenek meg a beszélgető körök
  • Pedagógusok képzéseken vehessenek részt, ehhez legyenek források
  • Pályázatok, pl. Erasmus +
  • Több ideje legyen a gyerekekre az osztályfőnöknek
  • Legyen nyitott a vezetőség és a testület is – mindkettő fontos
  • Vezető ráhangoló magatartása, hite, hogy ez beérik, elköteleződés átadása
  • Karizmatikus vezető, aki nem feltétlenül a szervezet vezetője
  • Időre van szükség a tapasztaláshoz
  • Iskolapszichológust, ha van bevonni
  • Iskolarendőr bevonása
  • Esetmegbeszélések szervezése
  • Munkacsoport
  • Kommunikáció a munkatársak között, óralátogatások, a módszerek, eszközök átadására, személyes élmények
  • Sikerek kihangosítása
  • Terhek csökkentése, kevesebb óraszám
  • gyakorlás, szakértői támogatással
  • pedagógusok motiválása, csapatépítés

2. Hogyan lehet egymástól tanulni, a jógyakorlatkat továbbadni?

  • Rendszeres, tematikus műhelyek szervezése, gyakorlatorientált
  • Intézményen belüli, intézmények közötti hospitálás
  • Disszeminációs konferenciák
  • Kapcsolatok elmélyítése az intézmények között fenntartó segítségével
  • Szakamai továbbképzési napok legyenek a pedagógusoknak
  • Szolnoki pedagógiai napok
  • Fenntartó tájékoztatása, közvetítése az intézmények között
  • Tematikus honlap létrehozása, amihez szabad a hozzáférés
  • Sajtó, tv, internet, helyi média bevonása
  • havi műhelyek online fórummá alakítása
  • diák-diák tapasztalatcsere, látogatások, átjárás
  • Iskolai fórumok pl. gyermekvédelmi felelősök találkozója, Arany János program találkozói;
  • Legyen felelőse
  • gyakorlati helyek bevonása, érzékenyítése
  • Városi rendezvények, Szolnok napja pl.
  • Intézmények honlapján jelenjenek meg a szakmai tartalmak

A plenáris részt Wolrd Cafe módszerrel vezette:

  • Wagner János
  • Deák Éva
  • Bacsó Flóra
  • Kukity Krisztina

 

Bár a Partnerség az Iskolai Agresszió Ellen projekt hamarosan lezárul, nagyon megnyugtató látni, hogy a módszerek egyre több pedagógust nyernek meg.

  • A pedagógusok visszajelzései szerint a képzések által bővültek a módszertani ismereteik; javultak a kommunikációs készségeik; nagyobb empátiával tudnak fordulni problémás esetekhez, jobban értve, elfogadva az eltérő szempontok sokaságát.
  • A fegyelmi eljárás helyett összehívott resztoratív konferencia eredménye, hogy – a várakozásokkal szemben – nem került rendőrség elé az incidens, és egyik érintettnek sem kellett elhagynia az iskolát.
  • A mediációk, resztoratív körök eredményessége, tartóssága iskolánként és esetenként is eltérést mutat. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a kezelt esetek mindegyikében javulást éltek meg az érintettek a beavatkozás előtti helyzethez képest.
  • A jónak híre megy: képzett pedagógusainkat más iskolákba is meghívták, hogy ízelítőt adjanak alternatív konfliktuskezelő módszereikről, illetve konkrét ügyben facilitáltak már reakítv kört is külsős iskolában.

Olvasson többet a programról és töltse le az ingyenes szakmai anyagokat ITT!

 

    Szeretne több információt kapni a témával kapcsolatban? Keressen bennünket!