Mi a SEED projekt célja?

A SEED (Social and Emotional Education and Development: upscaling awareness and skills in ECEC practice- Társas-Érzelmi Nevelés és Fejlesztés: tudatosság és készségek terjesztése a korai nevelésben) című projekt, amely 2016 és 2019 között zajlott, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy javítsa az óvodáskorú gyermekek (2,5-6 éves közötti) pszichoszociális, vagy más néven érzelmi-szociális jóllétét és egészségét, különösen azokét, akik nehéz körülmények között nőnek fel. Ennek érdekében először 5 éves gyermekek pszichoszociális jóllétét vizsgáltuk, az őket gondozó óvónőkkel kitöltetett UPSI -5 kérdőív segítségével. Emellett, az intézményekben rövid háttérinterjút készítettünk a résztvevő óvodapedagógusokkal és az intézményvezetőkkel. Az eredményekre építve egy olyan szakmai fejlesztési folyamatot koordináltunk, melynek alapja a belga fejlesztésű WANDA esetmegbeszélő módszer. A szakmai képzés célja, hogy a gyakorló óvodapedagógusok nagyobb tudatosságra tegyenek szert saját mozgásterükkel kapcsolatban, vagyis hogy a gyakorlatban lássák: mit tehetnek ők azért, hogy a gyerekek megtartó kapcsolatokat alakíthassanak ki társaikkal és az őket körülvevő felnőttekkel, és kifejezhessék és megtanulhassák szabályozni érzéseiket.  A projekt további célja volt, hogy a helyi, nemzeti és európai politikusok napirendjén előrébb hozzuk a gyermekek pszichoszociális jóllétének ügyét.

Mi a pszichoszociális vagy társas-érzelmi jóllét?

A gyermek születése és 5 éves kora között kifejlődő képessége arra, hogy szoros és biztonságos kapcsolatokat alakítson ki társaival és felnőttekkel, hogy megfelelően ki tudja fejezni és kezelni tudja az érzéseit és hogy felfedezze a környezetét és tanuljon, mindezt a család, a közösség és a kultúra kontextusában. (Center on the Social Emotional Foundations for Early Learning, 2008)

A projektben 6 európai ország szervezetei vettek részt:

• Belgiumból a VERNIEUWING IN DE BASISVOORZIENINGEN VOOR JONGE KINDEREN,
• Hollandiából az ICDI és STICHTING CHRISTELIJKE HOGESCHOOL WINDESHEIM,
• Horvátországból a PUCKO OTVORENO UCILISTE KORAK PO KORAK,
• Lettországból a Center for Education Initiatives,
• Magyarországról a PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY,
• Norvégiából a DRONNING MAUDS MINNE HØGSKOLE FOR BARNEHAGELÆRERUTDANNING.

Belgium elsősorban a WANDA esetmegbeszélővel kapcsolatos módszertani tudását adta a projektbe, míg a többi említett ország részt vett a kutatási és a fejlesztési részben is. Elsődlegesen az óvodákban dolgozó pedagógusokat céloztuk programunkkal, rajtuk keresztül szeretnénk hatást gyakorolni az óvodás gyermekek társas-érzelmi jóllétére. Végül sikerült óvodavezetőket is bevonni, akik látva a WANDA módszerben rejlő feljesztő erőt, meghívtak bennünket nevelésmentes munkanapra is, ahol az összes gyerekekkel foglalkozó szakemberrel, az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal dolgozhattunk konkrét szakmai elakadásokon.

A disszeminációs eseményeinken keresztül azonban a korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberek (gyakorlati szakemberek, kutatók, tanárok, politikusok stb.) egy szélesebb körét is sikerült elérnünk.

 

A kutatásunkról:

Az öt országban készült kutatás az ötévesek társas-érzelmi vagy pszichoszociális jóllétébe engedett betekintés. De mit is értünk a fogalom alatt? A gyerekek fejlődő képességét az alábbi területeken:

• Biztonságos és szoros kapcsolatok kialakítása kortársaikkal és felnőttekkel
• Az érzelmeik megélése, kifejezése és szabályozása, a  kultúrához és a társasághoz illően
• A környezete felfedezése, biztonságos tanulási környezetben

Miért fontos ezzel foglalkozni?

Egyre növekvő figyelem övezi a témát, hiszen egyre több kihívással kell szembenéznünk:

• társadalmi egyenlőtlenségek
• családi konfliktusok
• bántalmazás otthon és az óvodákban-iskolákban
• megváltozó közösségek.

Kutatásunk céljai a következők voltak:

• Öt ország intézményi kontextusának feltérképezése, ötéves gyerekekre vonatkoztatva
• Megtudni, hogyan értelmezik a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek a társas-érzelmi jóllét fogalmát a gyakorlatban
• Képet kapni ötéves gyerekek társas-érzelmi jóllétéről 5 országban
• Döntéshozók érzékenyítése a társas-érzelmi jóllét fontosságáról

A kutatás mérőeszközei, az UPSI-5 kérdőív, valamint a pedagógusokkal és vezetőkkel készült interjúk azonban nem nem törekedtek egyéni diagnózis felállítására is. Az UPSI-5: egy oldalas, 29 állítást tartalmazó lista, amely az öt éves gyerekek viselkedéseit és érzelmi reakcióit írja le. NEM diagnosztikai eszköz, csoportokról ad leírást és teszi összehasonlíthatóvá más csoportokkal.

A kutatásban használt mérőeszközök pedig alkalmasak nem szociotörténeti elemzésre. Kutatásunkban 52 óvoda vagy annak megfelelő intézmény vett részt, 73%-a városi intézmény, 195 gyerek, 46%-a lány, 54% -a fiú, valamint 140 pedagógus és 44 vezető (Norvégiát kivéve kizárólag nők)

A kérdőíves kutatás eredménye:

• összességében a gyerekek 24% aggodalomra ad okot (5 ország átlaga)
• Nagy a szórás az országok tekintetében, a két véglet:  Horvátország: 7%, Magyarország 37%, de az intézmények közötti szórás is nagy.

Az interjúk eredménye:

• Az óvodapedagógusok és a vezetők tisztában vannak a társas-érzelmi jóllét fontosságával, azonban vannak rajtuk kívülálló tényezők (túl nagy csoportlétszám, nem megfelelő arányú felnőtt-gyerek arány, társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó nagy különbségek egy csoporton belül).

A projekt második felében azokkal a faktorokkal foglalkoztunk, amelyekre az óvodapedagógusoknak ráhatása van. A kutatásban részt vett óvónők egy csoportos reflexiós folyamaton vehetnek részt, a WANDA esetmegbeszélő módszertanát segítségül hívva. Az hét alkalmas folyamat során, konkrét, megtörtént eseteken keresztül foglalkoztunk az alábbi kérdésekkel, a csoport erejét kihasználva:

• Hogyan ültethetők át a társas-érzelmi jóllét elvei a gyakorlatba?
• Hol van a pedagógusok kompetenciája a gyerekek társas-érzelmi készségeinek fejlesztésében?
• Hogyan valósítható meg a szoros együttműködés szülőkkel és társszakemberekkel?
• Hogyan hozható összhangba a gyermekek társas-érzelmi jólléte az intézményi környezettel és felszereltséggel?
• Hogyan javíthatunk kapcsolatainkon tiszteletteljes kommunikációval, empátiával, elfogadással, megértéssel?
• Hogyan tudom megvalósítani a napi gyakorlatban az inklúziót és a hogyan fordíthatom a csoport javára az egyéni különbözőségeket?

2015 óta dolgozunk a WANDA módszertanával, és a résztvevők visszajelzései szerint nagyon sokat jelent a csoport megtartó ereje, a biztonságos és elfogadó tanulási légkör, illetve a kreatív eszközök használata a folyamat során, amely az érintetti nézőpontok megismerését segíti.

READ A SUMMARY IN ENGLISH OR THE WHOLE REPORT:

SEED kutatási riport angol nyelven

Itt pedig a magyar, rövidített verziót olvashatja el:

SEED kutatási riport összefoglaló Magyarország

 

Mik az eredmények?

•  A projekt kutatási része során Magyarországon 200 gyerekről gyűjtöttünk adatot az óvodapedagógusokkal kitöltetett eredetileg holland fejlesztésű UPSI-5 kérdőív segítségével, mintegy 10 intézményben. A résztvevő 5 országban összesen 1000 gyermeket vizsgáltunk ezzel a módszerrel.
• A projekt fejlesztési része során Magyarországon 40, az 5 országban összesen mintegy 100 óvodapedagógus bevonása, szakmai képzése, fejlesztése valósult meg a WANDA esetmegbeszélő módszerrel.
• A disszemináció során Magyarországon több, mint 200 korai fejlesztésben dolgozó szakembert, kutatót, felsőoktatásban tanító tanárt, szakpolitikust értünk el rendezvényeinkkel.
• A 7 hónapos WANDA csoportreflexiós folyamat nagyon sokat adott a résztvevőknek, mondják el saját szavaikkal:

“Egyre többet beszélünk az érzésekről a csoportunkban, és azt látom, hogy a gyerekek egyre nagyobb biztonságban érzik magukat a csoportban.”

A szülőkkel rengeteget javult a viszonyom, sokkal jobban átérzem az ő nehézségeiket, és megtalálom azokat a lehetőségeket, ahol jobban tudunk egymáshoz kapcsolódni.”

“Elkötelezett WANDA rajongó vagyok. Gyakorlatilag minden dilemmám során végigfuttatok egy mini WANDA-t a fejemben, ahol megvizsgálom, hogy egy adott helyzet szereplői mit érezhetnek, gondolhatnak, mire lehet szükségük, és ezek mentén hozok döntéseket.”

“Rengeteget segített a csoport elfogadó légköre, nagyon jó érzés volt, hogy nem vagyunk egyedül a nehézségeinkkel, és látják az erőfeszítéseinket. Hiszen mi mindig a gyerekekért dolgozunk. Ezt minden pedagógusnak meg kellene tapasztalnia”

Ki támogatja?

• Projekt/Támogatási Program neve: SEED (Social and Emotional Education and Development: upscaling awareness and skills in ECEC practice
• Projekt azonosítója a támogatónál: 2017-1-NL01-KA201-035191
• Együttműködő partnerek: International Child Development Initiatives, Holland; Center for Education Initiatives, Latvia; Queen Maud University College, Norway; Open Academy Step by Step, Croatia;VBJK, Belgium;Windesheim University of Applied Sciences, Holland; Partners Hungary Alapítvány
• Időtartam kezdete/vége: 2017. november 01. – 2019 október 31.
• Költségvetés összege, pénznem: 296028 euró – ebből a Partners Hungary Alapítványra eső támogatás: 32135 euró

• A program az Európai Unió finanszírozásával valósult meg.

 

Bővebb információ a programról:
Bacsó Flóra
E-mail: bacsof@partnershungary.hu
Telefon: +36204483737