A program a hazánkban tartózkodó menekültek, menedékes státuszú emberek segítéséből indult ki, de hosszú távon kívánta támogatni a helyi befogadó közösségek építését, megerősítését, kiemelt figyelmet fordítva a legkisebbekre, a gyermekekre és családjaikra, és a sérülékeny csoportokra, kiemelten a romákra.

A kisgyermekkori fejlesztést fontosnak tartó, ezért tenni akaró önkormányzatok és helyi intézmények, szervezetek számára olyan támogatási lehetőségeket biztosítottunk, különböző, egymásra építhető programelemek formájában, melyek külön-külön, és együttesen is igénybe vehetők voltak, és mindegyiküket – a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelően – alakíthatták ki a sikeres pályázók.

Mi volt az Első a gyermek program célja?

A nagyszabású program célja az volt, hogy az orosz–ukrán háború miatt Magyarországra menekülő kisgyermekek és családjaik, kiemelten a romák – szükségleteiknek megfelelő – segítséget kapjanak, és ennek érdekében megtámogassuk az őket befogadó önkormányzatokat, a velük együttműködő intézményeket, civil szervezeteket a szolgáltatásaik minőségének javításában, egy befogadóbb intézményrendszer kialakításában.

Úgy gondoltuk, hogy a háború miatt Magyarországra érkező plusz forrásokat úgy tudjuk a leghatékonyabban hasznosítani, ha segítségükkel a településeken, a helyi intézményekben nő a szolgáltatások színvonala, és a menekültek elsődleges támogatása mellett a településeken élő más hátrányos helyzetű csoportok, kiemelten a magyarországi romák, de a helyi lakosok is a lehető legnagyobb mértékben hozzáférnek a plusz, a jobb szolgáltatásokhoz.

Hogyan dolgoztunk?

A források elosztására és a helyi programok megvalósítására országos pályázatot írtunk ki, öt területen. Az öt fejlesztési területet azért választottuk külön, hogy az egyes programelemek – a helyi fejlesztési kapacitások függvényében – külön-külön, de együtt is megpályázhatók legyenek. Ugyanakkor az egymásra jól építhető programelemek együttes választását előnyként értékeltük a bírálatnál.

Például, ha egy önkormányzat vállalta, hogy a Primokiz módszerrel megalkotja a koragyermekkori fejlesztési stratégiáját, ésszerű volt hozzákapcsolni egy játékközpont kialakítását, ami egy integrált szolgáltatást nyújtó hely. A szociális munka helyi kapacitásainak megerősítése és a tanulócsoport indítása csak annak volt választható, aki vagy Játékközpontot is alapított, vagy roma mediátort alkalmazott a helyi konfliktusok csökkentésére.

A megpályázható források mellett egy képzéssorozatot is indítottunk, mely tudásbővítéssel, a befogadó szemlélet támogatásával járult hozzá a sikeres helyi programok megvalósításhoz. Egyes programelemekhez (Primokiz – önkormányzati stratégiaalkotás, Játékközpont alapítása, Roma mediáció) kötelező képzéseken kellett részt venni.

A települési programokkal és az ehhez kapcsolódó kapacitásépítéssel párhuzamosan indítottunk egy ettől a programtól független országos képzéssorozatot, melynek az volt a célja, hogy a gyermekekkel foglalkozó szakemberek megismerkedjenek a traumatudatos megközelítésmóddal, és ezt képesek legyenek a munkájukban alkalmazni. Országosan 10 trénert képeztünk, akik segítségével több mint 200 szakemberhez jutott el ez a szemlélet és gyakorlat.

A főbb programelemek

Tréningek, online műhelymunkák: amelyek a fentieket segítik és térítésmentesen vehetők igénybe a szakemberek számára. Összesen 12 féle képzést kínáltunk: Traumaszenzitív megközelítés a nevelésben, Egyszerűbb gyermekkor, Persona Doll, Lépésről lépésre óvodai és iskolai tréning, Szolgáltatások integrációja, Kapcsolódó nevelés, Gyermekmediáció, Mediáció, Resztoratív gyakorlatok, Szexuális nevelés, Társasjáték mint eszköz a tanításban és nevelésben.

Az Első a gyermek program megvalósulása

A pályázati felhívásra 47 szervezettől összesen 94 pályázat érkezett, ebből választotta ki a nyerteseket egy erre a célra felállított belső szakmai bíráló bizottság. Az alábbi térképen látható, hogy melyik településeken milyen programelemek valósultak meg.

A legfontosabb eredmények

A települési koragyermekkori stratégiát a Primokiz módszerrel hat önkormányzat alkotta meg: Budapesten a IV. kerület (Újpest) és a XIII. kerület (Angyalföld), valamint Békéssámson, Győrszemere, Kállósemjén és Tarpa. Győrszemerén és Újpesten a képviselőtestületek hivatalosan is elfogadták a stratégiát.

Emellett minden településen létrejött egy olyan interszektorális team, az úgynevezett helyi akciócsoport (KACS), melynek tagjai képesek elmozdítani a helyi szolgáltató rendszert az integrált szolgáltatások irányába. 12 játékközpont azóta is aktívan működik. Ezekről bővebben a Játékközpontok oldalon olvashat.

6 településen valósult meg a roma mediációs program: Egerben, Győrszemerén, Ibrányban, Máriapócson, Kállósemjénben és Szolnokon. Ezeken a helyeken képzett interkulturális mediátorok dolgoznak, akik képesek mozgósítani a közösséget és a helyi intézményeket egy-egy fontos ügy érdekében. Mindenütt megvalósult egy-egy jelentősebb akció, ami a helyi közösségi tervezés eredménye volt:

• Eger: Menekültügyi kerekasztal jött létre, ahol a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint az ennek útjában álló egyedi és intézményes akadályok leküzdése volt a fő cél.
• Győrszemere, Ibrány, Kállósemjén, Máriapócs és Szolnok: Helyi közösségi tervezési akciók és intézményi egyeztetések indultak el.

A képzéseinken országos szinten összesen 300 szakember vett részt.