Interkulturális mediáció a gyakorlatban
Az interkulturális mediáció a részvétel elvét erősítő módszer, közösségi munka, amely hidat épít a településeken élő közösség tagjai és a településeken működő intézmények, döntéshozók között, annak érdekében, hogy előmozdítsa, pozitív irányba fordítsa a szükségben lévő közösségek helyzetét.
Hazánkban az interkulturális mediációt alapítványunk honosította meg. A roma integrációról szóló szakmai hitvallásunkat itt olvashatják.
A módszerben alkalmazott helyi mediációs tevékenységeket az interkulturális mediátorok koordinálják. A helyi közösségek a felmerülő problémákra reagálva közösen hoznak döntést és közösen valósítják meg a terveiket. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a településeket, ahol alapítványunk aktívan dolgozik.
Gyulaj
A 967 lélekszámú Gyulajt 70%-ban roma emberek lakják. A településen már évek óta nincs aktív programunk, mégis példaértékűen aktív a helyi közösségi akciócsoport (KACS), Orsós Géza helyi roma mediátor, valamint a helyi önkormányzat. Az évek során az alábbi komoly eredményeket érték el a hátrányos helyzetű romák foglalkoztatásának és lakhatási körülményeinek javítása érdekében:
- Rendszeres egyeztetések: 65 aktív közösségi akciócsoport tag találkozik rendszeresen, hogy a helyi problémákra közös erővel és önkormányzati támogatással keressenek megoldásokat.
- Lakhatási segítségnyújtás: 1.200.000 forintot gyűjtöttek össze, amelyből 115 család lakhatási körülményeit javították. Volt, ahol akadálymentesítették a házat a kerekesszékes közlekedéshez, máshol tisztasági festést, burkolást vagy teljes fürdőszobafelújítást végeztek – utóbbi segített abban, hogy a család együtt maradhasson. Az önkormányzat munkagépekkel, szerszámokkal és alapanyagokkal (homok, cement, tégla) támogatta az építkezéseket.
- Hatalmas önkéntes bázis: Több mint 2300 óra önkéntes munkát tettek bele a résztvevők a közösség ügyeibe.
- Közös döntéshozatal: A problémamegoldás minden esetben közös megbeszélések eredménye, melyet a helyi interkulturális mediátor fog össze.
- Egészségügyi és infrastrukturális fejlődés: Hosszú évek után újra működik a gyógyszertár a településen (megspórolva az utazási költségeket), valamint megjavították és felújították a közkutakat a vezetékes vízzel nem rendelkező családok számára.
- Sikeres elhelyezkedés: Több mint 70 ember helyezkedett el a környékbeli gyárakban, biztosítva a magasabb, stabil fizetést.
- Inkluzív szemlélet: A segítségnyújtás során a közösségi akciócsoport sosem tesz különbséget roma és nem roma lakos között.
Nagydobos
2014–2017 között dolgoztunk szorosan együtt az önkormányzattal, a védőnői szolgálattal, valamint a helyi óvodával és iskolával a problématérkép összeállításán. Nagydoboson két mediátor dolgozik, akiknek elkötelezett munkája miatt a települést ma már mintaként emlegetik a környéken.
- Közösségi sószoba: A gyerekek sűrű légúti megbetegedései miatt sószobát hoztak létre. A lakosság téglajegyek vásárlásával, az önkormányzat anyagi forrással támogatta a kezdeményezést – még azok a lakók is szívesen adakoztak, akiknek nincs gyermekük.
- Gyakorlati segítség és higiénia: Tisztasági festéseket szerveztek a rászoruló családoknál, valamint rendszeres szemétszedési akciókat hirdettek meg.
- Tapintatos egészségügy: Fogamzásgátló eszközöket szereztek be, amelyeket a téma érzékenysége miatt a lakók teljesen név nélkül, diszkréten vehettek igénybe.
- A Játéktár program: Hiszünk benne, hogy a közösséggel való egymásra találás új forrásokat teremt. A GSK program lezárulta után egy új nyertes pályázat keretében létrehoztuk a Játéktárat. Ez egy olyan közösségi tér, amely a generációk közötti falak lebontására és a kisgyermekkori fejlesztésre fókuszál.
- Közösségi biokert: A Pillangó Fejlesztések Egyesület kezdeményezésére indult közösségi kert koordinációját 2021-től mi látjuk el. Itt a gyerekek a felnőttekkel közösen tanulhatják meg a biokertészkedést és az egészséges táplálkozást, a megtermelt javakat pedig közösen szüretelik le.
„Jó látni, hogy hatással vagyunk egymás életére, és megköszönik a többiek, hogy biztatom őket.”
<divclass=”blockquote-footer text-end mt-1 text-secondary fs-6″>— Piri, helyi mediátor
Borsodnádasd
Borsodnádasddal több mint 3 éve vagyunk kapcsolatban. A közös munkát a svájci alapellátási modellprogram keretében, segéd-egészségőrök képzésével kezdtük. Később a helyi kollégák elsajátították az interkulturális mediáció módszertanát is, és azóta roma mediátorként dolgoznak. Munkájukkal és tapasztalatukkal kulcsszerepet játszanak abban, hogy a kirekesztett, szegényebb településrészeken élő romák egészségtudatossága növekedjen, és hatékonyan hozzáférjenek az alapellátáshoz.
A kirekesztett területeken a szolgáltatásokhoz való hozzáférés gyakran akadályozott az orvoshiány, a megfizethetetlen gyógyszer- és útiköltségek, vagy a korábbi rossz, elbizonytalanító tapasztalatok miatt. A mediátorok fellépése a bizalomra és az elfogadásra épít: személyiségükkel dolgoznak, miközben saját önbizalmuk és helyi érdekérvényesítő erejük is folyamatosan fejlődik.
- Sikeres egészségnapok: A mediátorok olyan lakosokat is el tudtak juttatni a szűrővizsgálatokra, akik évek óta nem láttak orvost. A korábban tabunak számító témákban (fogamzásgátlás, emlő- és prosztatavizsgálat) a lakók ma már bátran kérdeznek.
- Időbeni prevenció: Az óvodákban és iskolákban a mediátorok tisztasági csomagok, fogkefék és fogkrémek kiosztásával szerettették meg a gyerekekkel a helyes fogmosás rutinját.
- Közösségi mini mosoda: Összefogással egy helyi mini mosodát létesítettek, amelyet ma már számos rászoruló család vesz rendszeresen igénybe.
- Fenntartható helyi hálózat: Az együttműködés erejét az adja, hogy az önkormányzat, a roma nemzetiségi önkormányzat és a védőnői szolgálat is aktív, támogató szerepet vállal a folyamatokban.
- Intézményi elismertség: A helyi intézményvezetők elismerik és nagyra tartják a roma mediátorok munkáját. Ha egy családdal kapcsolatban probléma merül fel, őket kérdezik meg először, mert a mediátorokban a családok és az intézmények egyaránt feltétel nélkül bíznak.
Arló
Az arlói roma mediátorok szintén erős egészségügyi fókusszal tevékenykednek, de gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak, ha bármilyen helyi közösségi ügyről van szó. A felmerülő problémákkal ők találkoznak legelőször, így véleményüket rendszeresen kikérik az iskolák, óvodák és egyéb intézmények.
- Összetartó női akciócsoport: A helyi közösségi akciócsoport (KACS) roma és nem roma nőkből áll, akik számára ez a közös munka mérhető örömet és önbizalmat ad.
- Játékos egészségnevelés: Az óvodákban és iskolákban tartott egészségnapokon a gyermekek rendkívül aktívan, játszva tanultak a gyümölcsök élettani hatásairól és készítettek közösen gyümölcsöstálakat. Ráadásul a szűrések során fény derült olyan kezelendő egészségügyi állapotokra is, amelyekbe így időben bevonhatták a gyermekorvost.
- Kríziskezelés: A járvány időszaka alatt 25 mélyszegénységben élő családnak juttattak el létfontosságú élelmiszer- és tisztítószercsomagokat.
- Iskolai infrastruktúra-fejlesztés: A rendkívül rossz állapotú iskolai mosdókat teljesen felújították. Egy KACS tag bevonásával a gyerekek folyamatos útmutatást és támogatást kapnak a helyes higiénia (pl. folyékony szappan használata, kézmosás) fenntartásához.
Jászapáti
Jászapátiban négy roma mediátor dolgozik. Legfőbb feladatuk a rejtett helyi problémák módszeres feltérképezése, valamint a hatékony, kétirányú információáramlás biztosítása a helyi roma közösség és a városi önkormányzat között.
- A szeméthelyzet megoldása: A legégetőbb helyi probléma a hulladékkezelés volt. A szállító társaság nem vitte el a zsákokban kihelyezett szemetet, szabványos kukákra viszont a lakóknak nem volt pénzük. A helyi miniprojekt keretében célzott kukabeszerzés mellett döntöttek: a kiosztott edények mellé a mediátorok átadták a használati és karbantartási tudnivalókat is, így a hulladékszállítás azóta teljesen zökkenőmentes.
- Alapvető higiénia: Kültéri vécéket szereztek be és helyeztek el azoknál a családoknál, akiknél sem a házban, sem az udvaron nem volt elérhető semmilyen illemhely.
- Járványügyi segítségnyújtás: A koronavírus-járvány idején 120 család kapott alapvető tisztítószer-csomagokat, miközben a mediátorok személyes tekintélyükkel hatalmas szerepet vállaltak az oltások iránti lakossági bizalom növelésében.
Szakmai jövőkép
A fenti eredmények is bizonyítják, hogy rendkívül fontos lenne az interkulturális mediáció országos szintű szakmásítása. Célunk, hogy a képzett mediátorok minél több rászoruló és hátrányos helyzetű településen segíthessék a roma közösségek felzárkózását, fenntartva a békés és gyümölcsöző helyi együttműködéseket.
