Roma integráció
A társadalmi integráció egy olyan folyamat, amelyben kultúrák találkozása során az egyedi értékek kölcsönösen hatnak egymásra, és a létrejövő új értékek rendszerében megőrzik eredeti sajátosságaikat. Más alapértékkel együtt, mint a sokszínűség, elfogadás és nyitottság, esélyegyenlőség, ez határozza meg a roma integráció területén végzett munkánkat.
Hogyan valósulhat meg a társadalmi integráció?
A valódi integráció alapja a helyi közösségek megerősítése és az olyan befogadó terek létrehozása, ahol a sokszínűség nem akadály, hanem közös érték.
Sokszínűség mint érték
Olyan közösségek építésében hiszünk, ahol mindenki megélheti különböző identitásait, és a kulturális, vallási, etnikai vagy életkori sokszínűséget a település, az iskola vagy az osztály értéknek tekinti, és épít rá.
Helyi együttműködések
Közvetlenül a helyi közösségekben dolgozunk. Elsődleges célunk olyan együttműködések fejlesztése, amelyek során a roma közösség tagjai megerősödnek, sikereket érnek el, és aktív szerepet vállalnak a helyi integrációban.
Mit teszünk a társadalmi integrációért a Partners Hungary Alapítványnál?
A Partners tevékenységének alappillére a helyi roma közösség aktív bevonása és egy olyan helyi csapat támogatása, amely képviseli a közösséget, és részt vesz a közös munkában. Ez a modell akkor működik igazán, ha vannak olyan formális vagy informális vezetők (közösségi tagok, aktív közéleti emberek, szakemberek, civil vezetők), akik a csoportot irányítják.
A csapat és a vezetők képzése, képessé tétele javítja az együttműködések hatékonyságát, és reményt ad a hosszabb távú fenntarthatóságra. Hitünk szerint minden, amit a roma közösség egymással és másokkal összefogva tesz a saját szükségletei mentén, előrelépést jelent a helyi integráció felé.
Mi az interkulturális mediáció?
A Partners Hungary Alapítvány 2010-ben csatlakozott az Európa Tanács ROMED programjához. Tapasztalatainkat és a ROMED eszköztárát ötvözve honosítottuk meg Magyarországon az interkulturális mediáció módszertanát.
Az interkulturális mediáció egy részvételi alapú közösségi munka, amely hidat épít a kisebbségi közösség tagjai, valamint a helyi intézmények és döntéshozók között. A folyamatot speciálisan képzett interkulturális mediátorok koordinálják, akik leginkább az oktatás, az egészségügy és a közösségépítés területén tevékenykednek.
Hogyan dolgoznak az interkulturális mediátorok?
1. Képzés és alapelvek
A mediátorok átfogó képzést kapnak (kommunikáció, tárgyalástechnika, konfliktuskezelés), melynek szerves része a Mediátorok Etikai Kódexe és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.
2. Közösségi Akciócsoportok (KACS) szervezése
A képzést követően – Magyarországon egyedülálló módon – helyi akciócsoportokat hoznak létre a demokratikus részvétel elvei szerint, kihasználva a helyi kultúra és társadalmi viszonyok mély ismeretét.
3. Kapcsolatfelvétel és intézményi párbeszéd
Felveszik a kapcsolatot az önkormányzattal és a helyi közintézményekkel, majd kerekasztalok formájában előkészítik a közösség tagjai és az intézmények közötti strukturált párbeszédet.
4. Semleges közvetítés és közösségi tervezés
A mediátor semleges szereplőként igényeket és információkat közvetít. A kerekasztalok során facilitált közösségi tervezés zajlik, amelynek végterméke egy közösen megvalósított helyi miniprojekt.
A semleges álláspontú interkulturális mediátor kiegyensúlyozott módon dolgozik mindkét oldallal, segítve a kulturális és státuszbeli különbségek leküzdését. A munka során a felek közötti egyensúly kialakítására törekszik, ahol mindenkinek az érdekei egyformán legitimek, és ahol mindkét fél felelősséget vállal a közösen elfogadott változási folyamatért.
A hatékony interkulturális mediátor alapkompetenciái:
- Interkulturális kommunikáció
- Mediáció és konfliktuskezelés
- Szociokulturális és történelmi háttérismeret
- Tervezés, monitorozás és önértékelés
- Komplex esetkezelés
Miben különbözik az interkulturális mediáció a hagyományos mediációtól?
Fontos, hogy az interkulturális mediációt ne tévesszük össze az egyéni, egymással konfliktusban álló felek közötti (családi, válási, üzleti, szomszédsági) közvetítéssel. Bár a semleges, harmadik fél jelenléte közös pont, a működésükben jelentős eltérések vannak:
| Szempont | Hagyományos mediáció | Interkulturális mediáció |
|---|---|---|
| Fókusz és cél | Egyéni vagy strukturált csoportos konfliktusok (pl. válás, üzleti vita) feloldása. | Társadalmi ügyek, kisebbségi csoportokat érintő problémák megoldása intézményekkel, önkormányzatokkal összefogva. Érdekartikuláció. |
| Időtartam | Általában egy vagy néhány 3 órás ülés keretében gyorsan lezárul. | Hosszú távú folyamat, célja a folyamatos párbeszéd és problémamegoldás beépítése a település mindennapi működésébe. |
| Megközelítés | A már kialakult, meglévő konfliktus konkrét és hatékony lezárása a cél. | A hangsúly a konfliktusok megelőzésén, a bizalomépítésen és a párbeszéd intézményesítésén van. |
| A mediátor személye | Független szakember, szakirányú végzettséggel és névjegyzéki regisztrációval. | A helyi közösség megbecsült tagja, előnyösen roma származású, akit a közösség és a helyi intézmények egyaránt jól ismernek és elfogadnak. |
Munkánkban nem vagyunk egyedül. Természetes szövetségesnek tekintünk minden olyan személyt és szervezetet, akik szintén a társadalmi integrációért dolgoznak – akár a miénkhez hasonló, akár teljesen eltérő, de az alapértékeinkkel nem ütköző módszerekkel.
Érdekli az interkulturális mediáció vagy közösségépítő munkánk?
Ismerje meg közelebbről futó projektjeinket, képzéseinket, vagy csatlakozzon szakmai hálózatainkhoz!
Aktuális eseményeinket megtalálja az Eseményeink oldalon, egyedi együttműködési igény esetén pedig írjon nekünk a kepzes@partnershungary.hu címre.