Iskolai zaklatás kezelése
Az gyerekek közti agresszió és a kortárs bántalmazás különféleképpen jelenik meg az egyes intézményekben, és egyre nagyobb kihívást jelent pedagógusok, diákok, szülők és az iskola környezetében dolgozó szakemberek számára. Megfelelő eszközök nélkül a feszültség egyre nő, és tehetetlenség agresszióba fordulhat. Az érintettek még évtizedek múltán is hordozzák magukban ennek következményeit.
Konfliktusok az iskolában és az óvodában
A konfliktusok az emberi viselkedés természetes velejárói. Nem a konfliktusok megléte a probléma, hanem az, ha nincs eszközünk arra, hogy jól kezeljük azokat. A konfliktuskezelés eredményessége meghatározza az iskola légkörét, a tanítás eredményességét. A resztoratív (helyreállító) szemlélet középpontjában az a gondolat áll, hogy a konfliktus valójában lehetőség a megújulásra, a felborult egyensúly helyreállítására. A konfliktus tehát, tehát ha jól kezeljük, igazából kapcsolataink javára is fordítható.
Mi történik a gyerekekkel, ha nem avatkozunk közbe?
„Meg kell tanulniuk kezelni a konfliktusokat” – halljuk sokszor a felnőtteket, amikor gyerekekről beszélnek. „Legyél te az okosabb”, „játsszatok szépen”, „ha így viselkedsz, nem lesznek barátaid”, „árulkodni nem szép dolog”.
A kérdés, hogy mit tanulnak meg és kitől. Vannak jó konstruktív kommunikációs minták, amelyeket átadhatunk pedagógusként a gyerekeknek? Számíthatnak ránk, felnőttekre? Mernek segítséget kérni?
Minél korábban kezdünk el szakszerűen foglalkozni a gyerekek közösségeivel, annál valószínűbb, hogy elkerülhetők a komolyabb negatív következmények, mint az iskolaváltás és a társas kapcsolatok ellehetetlenülése, az állandósult szorongás, és esetlegesen az önsértés.
Csúfolódás és kiközösítés az óvodában, iskolában
A csúfolódás, a kiközösítés, a csúnya beszéd és a felnőttek által szabott határok áthágása minden óvodában, iskolában megjelenik és nehézséget okoz. Ahhoz, hogy jól kezeljük ezeket a helyzeteket, értenünk kell, mi áll a háttérben.
Agresszió az óvodában és az iskolában
Az agresszió, ha társas vonatkozásban nézzük, a másik bántására irányuló, szándékos viselkedés, amelyet az áldozata el akar kerülni. Irányulhat a másik személyére, tárgyaira, kapcsolataira, történhet ez szóval vagy tettel. Az agresszió gyakran abból a frusztrációból fakad, hogy a meglévő eszköztárral nem sikerül megoldást találnunk, nincs olyan eszköze vagy mintája a gyerekeknek, amelyet megfelelő támogatás mellett kipróbálhattak és begyakorolhattak. Ezért érthető, ha megfelelő eszközök és minták nélkül a konfliktusok agresszióba torkollhatnak, ugyanakkor tennünk kell ez ellen. A konstruktív kommunikáció és a kapcsolatokat helyreállító konfliktuskezelési módszerek tanulhatók! A gyerekek legfőbb mintái mi felnőttek vagyunk. A gyerekeknek nem büntetésre, hanem kapcsolódásra, támogatásra, kommunikációs eszközökre van szükségük. A mediáció és a resztoratív gyakorlatok eszközei korszerű válaszokat adnak és gyakorlati segítséget nyújtanak pedagógusoknak és gyerekeknek egyaránt.
Zaklatás? Bántalmazás? Bullying?
Nincs ma egységes szóhasználat Magyarországon, mindhárom szó ugyanarra a jelenségre utal. A bántalmazás/zaklatás/bullying olyan közösségben zajló agresszív cselekmény, amely:
- rendszeres,
- szándékos,
- kiegyensúlyozatlanok az erőviszonyok az elkövető(k) és az áldozat(ok) között,
- a másik megszégyenítésének és megfélemlítésének szándéka jellemzi,
- célja a hatalom megszerzése a közösségben.
A bullying közösségi jelenség, nem csak az elkövetőkre és az áldozatokra kell figyelmet szánnunk, hanem meg kell értenünk magát a jelenséget, hiszen e nélkül a helyzet újrateremtheti magát, még akkor is, ha az áldozat vagy az elkövető már nem is a mi óvodánkba, iskolánkba jár.
Akkor tudunk hatékonyan beavatkozni, ha az egész közösséggel dolgozunk, ahol a bántalmazás zajlik, értenünk kell az erőviszonyokat, szereplőket. Egy zaklatásos történet szereplői az elkövető(k) az áldozat(ok) és a szemlélők, akik vagy az áldozatot vagy az elkövetőt pártolják, esetleg semlegesen viszonyulnak a helyzethez.
Tudnunk kell, hogy gyakran a szemlélők fordíthatnak a legtöbbet a helyzeten, és tudnunk kell, hogyan tehetjük őket képessé arra, hogy merjenek beavatkozni vagy segítséget kérni. Ehhez nyújtanak segítséget háromnapos konfliktus- és agressziókezelési képzéseink, illetve külső szakemberként is be tudunk lépni és megállítani a folyamatot.
„Produktívan csak úgy lehet beavatkozni, ha a pedagógus kitartóan, megértően viszonyul a zaklatáshoz” (Buda & Péntek, 2010)
Magyar 
English (UK)