Konfliktuskezelési technikák
Általában a “konfliktus” szónak van valamelyest pejoratív felhangja, kerülendő rossz dolognak tartják. Mi másképp gondolkodunk erről. Minden társadalom, közösség, szervezet, emberi kapcsolat időről-időre konfliktusokon megy keresztül a mindennapi interakció során.
Hogyan érdemes konfliktusainkra tekinteni?
- A konfliktus nem “ördögtől való” tehát, hanem az élet természetes velejárója, és egyben a problémamegoldás lehetőségének hordozója, ha a kezelésére megfelelő eszközök állnak a konfliktus szereplőinek a rendelkezésére. A konfliktus a békés változtatás eszköze – és ily módon a stabilitás kulcsa – is lehet.
- A konfliktusok mentén sarkítottan fejeződnek ki a különböző vélemények, érdekek, ez sarkallja az embereket arra, hogy a konfliktus ellenére is megfogalmazzák egymásrautaltságukat, és előrevivő megoldásokat keressenek.
Ezért a konfliktusok egy magasabb rendű egyensúly hordozói, teherbíró, bizalomteli kapcsolatok alapjai is lehetnek, ha megfelelően kezelik őket. - Ahhoz, hogy a konfliktusokat konstruktívan tudjuk megközelíteni, el kell fogadnunk, úgy, mint a viselkedések, attitűdök, érzések, szükségletek, célok vagy különböző értékek közötti eltérést, amellyel a mindennapjaink során rendszeresen találkozunk.
Milyen konfliktuskezelő technikák léteznek?
A konfliktusok többsége az egymással kapcsolatban lévő emberek között, a versengés és az együttműködés körül keletkezik. A konfliktusok leggyakrabban arra vezethetők vissza, hogy a konfliktus szereplői egymással versengenek, akkor is, amikor az együttműködés lenne célravezető mindannyiuk számára. Nem tudnak lépéseket tenni az együttműködés felé, és nem fogadják el az együttműködésre irányuló kezdeményezést sem, mert nem ismerik fel, hogy egymásra vannak utalva a közös helyzetben, és saját céljaikat is csak hatékony együttműködésen keresztül tudják elérni. Képzéseinken elméleti és gyakorlati konfliktuskezelési tudást adunk át. Amikor pedig az ügyfelek saját konfliktusaikkal keresnek fel minket, a helyzethez illeszkedő technikákat alkalmazzuk. Ezekből szemezgetünk párat, amelyet érdemes kipróbálni, ha konfliktusba kerülünk valakivel.
- Érdemes nyitott kérdéseket feltennünk a másiknak, még akkor is, ha azt gondoljuk, úgyis tudjuk, mit fog válaszolni a másik. Érdemes félretenni az előítéleteinket és a rossz tapasztalatainkat, hiszen így helyezhetjük új alapokra a beszélgetést.
- Érdemes időről időre megállni a beszélgetésben és összefoglalni, hol tartunk most. Ez azért hasznos, mert így van lehetőségünk ránézni a helyzetre, és kipróbálni, vajon jól értettük-e a másik felet, aki szükség szerint pontosíthatja még a hallottakat.
- Jó, ha előre megbeszéljük, milyen témákban akarunk megoldásokra jutni, hiszen a kiszámíthatóság és az átláthatóság a bizalmat erősítik.
- A saját pozíciónk erősítése helyett törekedjünk közös megoldásokra, osszuk meg egymással a fontos információkat és ismerjük fel, hogy a megoldásban kölcsönösen függünk egymástól.
- Önmagában az, hogy bizonyos szabályokat és kereteket állítunk fel egy konfliktuskezelési folyamat elején, sokat segít abban, hogy más hangnemben tudjunk beszélgetni. Az általunk alkalmazott szabályok között szerepel, hogy tisztelettel beszélünk egymással, nem minősítjük a másikat, végighallgatjuk egymást, és hogy a beszélgetésre titoktartás vonatkozik. Emellett azt is előre megbeszéljük, mennyi időt szánunk a beszélgetésre, hiszen minél kiszámíthatóbbak és egyértelműbbek a keretek, annál könnyebb a nehéz helyzetről is konstruktívan beszélgetni.
Mi kell a sikeres konfliktuskezeléshez?
Nincs előre megírt forgatókönyv vagy biztos recept a konfliktusaink kezeléséhez. Az eltérő konfliktus típusok sokszor eltérő eszközökkel kezelhetők, egy-egy konfliktus ok mögött további, mélyebb okok húzódhatnak, ezért érdemes ezeket is feltárni. Az viszont biztos, hogy ha tudatosan viszonyulunk konfliktusainkhoz, vagyis:
- ha tisztában vagyunk azzal, hogy mik az okai az adott konfliktusnak
- hogy a konfliktus mely szakaszában tartunk éppen,
- illetve milyen stratégiák, kommunikációs eszközök, szakemberek állnak rendelkezésünkre,
akkor nagyobb eséllyel leszünk képesek kidolgozni mindenki számára elfogadható megoldásokat. A versengés, az alkalmazkodás, a kompromisszumkeresés, a konszenzusépítés, sőt, adott esetben még a konfliktus ideiglenes elkerülése is mind érvényes stratégiák lehetnek, ha tisztában vagyunk a konfliktus folyamatának fenti összetevőivel.
Miben segít egy külső konfliktuskezelési szakember?
A Partners Hungary Alapítványnál abban támogatjuk a hozzánk fordulókat, hogy eszközöket kaphassanak konfliktusaik kezeléséhez.
- Tartunk konfliktuskezelési tréningeket egyéni és csoportos formában
- Konfliktuskezelési szakembereket képzünk
- Egyének és csoportok közötti konfliktus feloldásában is segítünk!