Társadalmi integráció

A társadalmi integráció egy olyan folyamat, amelyben kultúrák találkozása során az egyedi értékek kölcsönösen hatnak egymásra, és a létrejövő új értékek rendszerében megőrzik eredeti sajátosságaikat. Más alapértékkel együtt, mint a sokszínűség, elfogadás és nyitottság, esélyegyenlőség, ez határozza meg a roma integráció területén végzett munkánkat.

Hogyan valósulhat meg a társadalmi integráció?

  • Olyan közösségek építésében hiszünk, ahol mindenki megélheti különböző identitásait, és a kulturális, vallási, etnikai, életkori stb. sokszínűséget az adott  közösség – legyen az egy település, egy iskola, egy osztály – értéknek tekinti, épít rá.
  • Fontos alapvetés a munkánk során, hogy közvetlenül helyi közösségekben dolgozunk és elsődleges célunk a helyi együttműködések kialakítása, fejlesztése, melynek során megerősödik, eredményeket, sikereket ér el a roma közösség és ezzel tesznek apró lépéseket a helyi integráció felé.

Mit teszünk a társadalmi integráció érdekében a Partners Hungary Alapítványnál?

A Partners tevékenységének mindig is egyik alapja volt a helyi roma közösség aktív bevonása, együttműködés egy helyi csapattal, amely:

  • bizonyos keretek, korlátok között a közösséget képviseli
  • és aktívan részt vesz a helyi együttműködésben.

A modell akkor működik, ha van egy-két vezető, aki a helyi csoportot irányítja, szervezi, és az együttműködésekben is vezető szerepet tölt be. (Ők lehetnek informális vezetők, a közösség meghatározó tagjai, de lehetnek aktív közéleti emberek, szakemberek, politikusok, civil szervezetek vezetői is, akik már komoly eredményeket értek el helyi vagy akár országos szinten.) A csapat és a vezetők képzése, képessé tétele javítja az együttműködések hatékonyságát, reményt adhat a hosszabb távú fenntarthatóságra.

Hitünk szerint minden, amit a roma közösség egymással és másokkal összefogva tesz, saját szükségletei, érdekei mentén, erősíti a helyi integráció folyamatát. Munkájuk eredménye az lehet, hogy bizonyos területeken javul életminőségük, és megtapasztalják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, ami erőt adhat a további közös munkához. Ezt a folyamatot támogatjuk módszereinkkel, programjainkkal, abban a reményben, hogy hosszú távon fenntartható helyi struktúrák alakulnak ki.

Mi az interkulturális mediáció?

A Partners Hungary Alapítvány 2010-ben csatlakozott az Európa Tanács ROMED programjához. Jelenleg saját tapasztalatainkat és a ROMED eszköztárát ötvözve, egy egységes módszertan, az interkulturális mediáció keretében végezzük integrációs munkánkat elsősorban az oktatás, az egészségügy területén, és helyi, közösségi igények mentén.

Az interkulturális mediáció a részvétel elvét erősítő módszer, közösségi munka, amely hidat épít a településeken élő közösség tagjai és a településeken működő intézmények, döntéshozók között, annak érdekében, hogy előmozdítsa, pozitív irányba fordítsa a szükségben lévő közösségek helyzetét. Hazánkban a módszert alapítványunk honosította meg.
A módszerben alkalmazott helyi mediációs tevékenységeket az interkulturális mediátorok koordinálják.

Hogyan dolgoznak az interkulturális mediátorok?

  1. A mediátorok interkulturális mediátor képzést kapnak, amelynek szerves része a Mediátorok Etikai Kódexe és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A képzésen többek között elsajátítják az interkulturális mediáció alapjait, kommunikációs és tárgyalási technikákat, a konfliktuskezelés és az együttműködő tervezés alapjait. Olyan módszerekkel ismerkednek meg, amelyek a mindennapi munkájukban hasznosulni tudnak. Az interkulturális mediátorok jelenleg az oktatás és az egészségügy és a közösségépítés területén végeznek hatékony munkát.
  2. Az interkulturális mediátorok – a Magyarországon egyedüliként a Partners által tartott – a képzést követően helyi közösségi akciócsoportot (KACS-ot) szerveznek a megtanult jellemzők és szempontok szerint, és tekintettel vannak a demokratikus részvétel elvének alkalmazásra is. A helyi csoportok szervezésében a mediátorokra elengedhetetlenül fontos szerep hárul, hiszen ők azok, akik a leginkább ismerik saját közösségük tagjait, értik a helyi kulturális-társadalmi viszonyokat.
  3. Ezzel párhuzamosan felveszik a kapcsolatot (vagy segítségünkkel kapcsolatba kerülnek) az önkormányzattal, helyi közintézmények képviselőivel. Így készítik elő a közösség tagjai és a helyi intézmények közötti párbeszédet, ami kerekasztalok formájában valósul meg.
  4. A folyamatban az interkulturális mediátor egy semleges szereplő, nem foglal állást, hanem igényeket és információt közvetít. Állandó feladata a folyamatos kapcsolattartás a közösséggel és a közintézményekkel, az információk közvetítése, illetve a helyi megbeszélések és találkozók előkészítése az igények feltérképezése mentén. A kerekasztalokon zajlik a facilitált közösségi tervezés, ami a KACS által megfogalmazott szükségletekre és az intézmények igényeire épít. A közösségi tervezés végeredménye a helyi miniprojekt, aminek megvalósításában mindkét oldal szereplői részt vesznek. A helyi tervezés folyamatát az interkulturális mediátor az intézményi kapcsolattartóval szoros együttműködésben ösztönzi és támogatja.

A semleges álláspontú interkulturális mediátor kiegyensúlyozott módon dolgozik mind a közintézményekkel, mind pedig a közösséggel, és elősegíti a két fél közötti kommunikációt és együttműködést, segít a kulturális és státuszbeli különbségek leküzdésében. A munka során a mediátor, a csoporttal közösen, a felek közötti egyensúly kialakítására törekszik, ahol mindenkinek az érdekei egyformán legitimek.

Mindkét féltől elvárható, hogy felelősséget vállaljon , és részt vegyen egy kölcsönösen elfogadott változtatási folyamatban. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a mediátornak ez az elsődleges szerepe.

A hatékony mediátor az alábbi alapkompetenciákkal rendelkezik: 

  • interkulturális kommunikációs kompetenciák
  • mediációs és konfliktuskezelési kompetenciák
  • az általuk támogatott közösségek szociokulturális és történelmi hátterének ismerete
  • tervezési, monitorozási és (ön)értékelési kompetenciák
  • esetkezelési kompetenciák.

Miben különbözik az interkulturális mediáció a “sima” mediációtól?

Fontos, hogy az interkulturális mediációt ne tévesszük össze az egymással konfliktusban álló felek közötti mediációval (párkapcsolati, válási, családi mediáció, üzleti mediáció, szomszédsági mediáció).

  • A kettőben az közös, hogy közvetítés történik, melyet egy harmadik, semleges szereplő, a mediátor támogat és a cél egymás jobb megértése. Az interkulturális mediáció során társadalmi ügyekkel dolgozunk, olyan problémákkal, amelyek a kisebbségi csoportot, annak többségét érintik, és céljuk, a probléma megoldása az erre hivatott és az adott ügyben érintett intézményekkel, hivatalokkal, önkormányzatokkal való együttműködésben. A hangsúly az érdekartikuláción és az együttműködés formájának kialakításán van.
  • Míg egy hagyományos mediáció átlagosan egy vagy több 3 órás ülés keretében lezárul, az interkulturális mediáció akkor tölti be funkcióját, ha a kisebbségi csoport és az intézmények közötti párbeszéd és problémamegoldás beépül egy-egy település működésébe. A hagyományos mediációban a már fennálló konfliktus megoldása a cél, az interkulturális mediációban a konfliktusok megelőzésén és a párbeszéd intézményesítésén van a nagyobb hangsúly.
  • Az interkulturális mediátorok kiválasztásánál figyelembe vesszük az eddigi közösségi munkában szerzett tapasztalatokat. Szempont, hogy a mediátor a helyi közösség megbecsült tagja legyen, nagyon előnyös, ha maga roma származású, és a közösség, illetve az közintézmények egyaránt ismerik. Eddigi gyakorlatok alapján, általában helyi ajánlással kerülnek kiválasztásra, de a képzésre minden érdeklődő jelentkezhet.

Munkánkban nem vagyunk egyedül. Természetes szövetségesnek tekintünk mindenkit (személyt vagy szervezetet), akik szintén az integrációért dolgoznak, a miénkhez hasonló, vagy akár teljesen más módszerekkel, és tevékenységük nem ütközik alapértékeinkkel.

Vannak, akikkel programjaink, mindennapi munkánk során időnként együttműködéseket alakítunk ki, és vannak olyanok is, akiket az eltérő módszereik, megközelítéseik, céljaik következményeként elviekben támogatunk, nagy tisztelettel és megbecsüléssel követjük munkájukat.

Szeretne több információt kapni a témával kapcsolatban? Keressen bennünket!