A Józsefvárosi Önkormányzat komplex óvodafejlesztést indított, melyben alapítványunkat és a Rosa Parks Alapítványt hívta meg együttműködő partnerként. A projekt megvalósítására sikeres pályázatot nyújtottunk be az Európai Bizottsághoz, és a konzorcium elnyert 267 017 EUR (kb. 97 millió Ft) támogatást, melyhez mindhárom szervezet – a rá eső támogatás arányában – 20 % önerőt tesz hozzá. Az elmúlt években nagy számban költöztek fiatalok, köztük kisgyermekes családok a
Józsefvárosba. Azt látjuk azonban, hogy sokan nem itt veszik igénybe a szolgáltatásokat, máshová járnak orvoshoz, más kerületekbe hordják a gyermekeiket iskolába, óvodába.
A Befogadó óvodákkal a minőségi kisgyermekkori fejlesztésért című projektben az a célunk, hogy a 12 józsefvárosi óvoda váljon vonzóvá azon szülők számára is, akik ma a kerületen kívül járatják óvodába a gyermekeiket; tükrözzék azt a sokszínűséget, ami a kerületre, az óvoda körzetére jellemző, ehhez minden óvoda – saját programját megőrizve, az erősségeire építve – egy saját intézményi fejlesztési programot alakítson ki, és valósítson is meg. Azt is szeretnénk elérni, hogy az óvodák olyan vonzó és magas színvonalú programokat és szolgáltatásokat nyújtsanak a kerületieknek, hogy minden 8. kerületben élő család helyi óvodába akarja járatni a gyermekét.
Mi mindent teszünk a program során?
A Partners Hungary Alapítvány feladata, hogy mind a kerületi, mind az intézményi stratégiai tervezés, majd annak megvalósítása az összes érintett bevonásával történjen, és az óvodák a fenntartói elvárásokkal, a korszerű nevelési elvekkel és szülők elvárásaival összhangban újítsák meg módszertani eszköztárukat és kínáljanak új szolgáltatásokat.
Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy a szakemberek együttműködnek egymással, a szülőkkel, a
gyermekekkel, és közben tanulnak egymástól is, megosztják tapasztalataikat, erősítik, ösztönzik
egymást a változások bevezetésében.
Stratégiai tervezés az érintettek bevonásával, hogy készüljön egy hosszú, közép és rövidtávú terv, mely abban segíti a fenntartót és az intézményeket, hogy következetesen, és a közös céloknak megfelelően tudjanak dolgozni, fejleszteni, és a projektben megkezdett munka folytatódjon.
Módszertani fejlesztések, hogy az intézmények a 21. századi életben való boldogulásra készítsék fel a gyermekeket, szorosan együttműködve a szülőkkel.
Kommunikáció: az óvodák, az új szolgáltatások megismertetése a kerület lakóival, a családokkal, a kerületi identitás erősítése.
Körzethatár módosítás az óvodák optimális kihasználása, és annak érdekében, hogy az egyes óvodákban arányosan legyenek jelen a roma, a sajátos nevelési igényű és a külföldi gyerekek.
A projekt keretében kifejlesztünk egy komplex módszertant, és hozzá kapcsolódó eszközrendszert, melyet a projektben tesztelünk. Ez az eszköz aztán rendelkezésére áll majd az összes olyan önkormányzatnak és más óvodafenntartóknak, akik hasonlóképpen szeretnék inkluzívvá tenni az óvodáikat, az általuk működtetett intézményeket.
A gyerekek, különösen a leginkább hátrányos helyzetűek, megérdemlik, hogy jól induljon az életük, ám ezt most a COVID-19 világjárvány még jobban megnehezíti. A kisgyermekek körül biztosított gondoskodó környezet az egyéni kiteljesedésen túl, az egészséges, kreatív és békés társadalom alapját is képezi, és most van a legnagyobb szükség a támogatásra.
A Bernar Van Leer Alapítvány a gondoskodó környezet megteremtésén dolgozik, kutatásokon és gyakorlati programokon keresztül. Cikkeik, amelyeket most magyarra fordítottunk, a megléphető innovációra és a szakemberek együttműködésére helyezik a fókuszt, és erőt adó, gyakorlati jó példákat mutatnak. Most ezeket hallhatjátok Ónodi Eszter felolvasásában.
Hogyan gyorsította fel a Covid-19 a változást: újítások a szülőkkel való munkában Izraelben
Úgy tűnt, hogy a Covid-19 pandémia a legrosszabbkor érte az Izraeli Nővér Vezetői Programot. Épp a záró szakaszához érkeztek egy sokéves, az Egészségügyi Minisztériummal való együttműködésnek, melynek az volt a célja, hogy bővítsék a Tipat Halav szolgáltatás (kora gyermekkori egészség központok) kapacitását, fejlesszék a szülői kompetenciákat és előmozdítsák a pozitív szülői hozzáállást. A program célja az volt, hogy kineveljenek egy csoport élharcost, akik bevezetik az újításokat és változásokat a szolgáltatásban.
Az izraeli Nővér Vezetői Program a Covid–19-re válaszként bátor újításokat kezdeményezett: online formában folytatta programjait.
Miközben a legalapvetőbb szinten szorgalmaztuk a kísérletezést, a Covid-19 krízis váratlanul felgyorsította azt a változást, amely már hosszú ideje érlelődött. Eközben megtanulták, hogyan kezeljük a változást és az innovációt.
Az online szolgáltatásokkal való helyi kísérletek fontos bemeneti információval szolgálnak el az országos szintű terveknek.
A Falu projekt: a korai tanulás közösségei felé
A Falu hozzáférést biztosít minőségi kora gyermekkori szolgáltatásokhoz hátrányos helyzetű térségekben.
A gondviselők közvetlenül vesznek részt a gyermekeknek szóló fejlesztés-fókuszú tevékenységekben.
A Falu projekt központokban olyan programokat kínálnak, amelyek könnyen megismételhetők otthoni környezetben is. Ezeknek a tevékenységeknek a gondoskodó szülői magatartásra és a korai tanulásra gyakorolt hatékonysága stabil bizonyítékokon alapszik: a bizonyíték lefedi az általános típusú beavatkozástól kezdve a specifikus tartalmakig a teljes spektrumot, amint az a további összefoglalóban olvasható. Az univerzális, területi alapú megközelítést alkalmazó Falu központok nyitva állnak a projekt által kiszolgált közösségek minden családja számára. A helyi közreműködők bevonásával, akik az információ terjesztésében segítenek és hozzájárulnak a tevékenységek megvalósításához is, ez a rendszer lehetővé teszi a családok és szolgáltatások közötti hálózat létrehozását, együttes közösségi értékek támogatását, társadalmi befogadást és fenntarthatóságot.
Az eredmények azt mutatják, hogy a szülők többet olvasnak, játszanak, több zenét hallgatnak otthon a mindennapi rutinjuk során.
Hogyan támogassuk a gyerekeket abban, hogy ne csak nagyobbra nőjenek, hanem optimálisan fejlődjenek?
A közös játék és a megfelelően ingergazdag környezet fejleszti a babák és a kisgyermekek agyát. Most ennek a tudományos hátteréről tudhatunk meg többet.
Sok országban a várandós nőknek és az 5 év alatti gyerekeknek szóló programok a táplálásra és visszamaradt növekedés megelőzésére koncentrálnak, de nem foglalkoznak a válaszkész nevelési és tanulási lehetőségek előmozdításával. Az az elképzelés, hogy a jobb növekedés jobb egészséggel és javuló idegfejlődéssel is jár. Ennek az elgondolásnak a tesztelése céljából megvizsgáltuk a táplálkozási programoknak a gyermekek növekedésére és fejlődésére gyakorolt hatását.
Ugyanakkor a mi tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy a csak a táplálásra fókuszáló erőfeszítések nem elegendőek a felnövekvő gyermekek és közösségeik támogatására. Egyedül a táplálási programokból kevés hasznot remélhetünk a gyermekek optimális fejlődése terén.
Nyilvánvalóan tévút az is, ha a visszamaradt növekedést azonosítják a visszamaradt fejlődéssel. A 75 általunk vizsgált programban a kornak megfelelő magasság mutatójára tett hatást nem hozták összefüggésbe a kognitív, nyelvi és motoros mutatókra gyakorolt hatással. Ez azt jelenti, hogy amíg a programok pozitív hatással voltak a növekedésre, nem feltétlenül jártak ugyanolyan pozitív hatással a gyermekek fejlődésére, és vice versa. Ez ellentmond annak a feltevésnek, hogy a növekedés az idegi fejlődéssel együtt jár.
Oszd meg másokkal is, ha hasznosnak találod!
Videóinkat védőnők, szociális munkások, gyerekházas kollégák, pedagógusok, pszichológusok számára ajánljuk.
A Partners Hungary Alapítvány most egy különleges programban vállalja 3 civil szervezet támogatását, reziliencia alapú szervezetfejlesztéssel.
Miért nem elég a fenntarthatóságról beszélni a szűkülő civil társadalmi térben?
A CIVICUS civil társadalmi helyzetről szóló 2017. évijelentése számos sürgető tendenciát azonosított, amelyek továbbra is megjelennek és veszélyeztetik a polgári részvétel terét. A jelentés legkritikusabban pontja talán az, hogy a világ népességének csupán három százaléka él olyan országokban, ahol a polgári tér teljesen nyitott. Ez a szomorú valóság cselekvésre késztette a PartnersGlobalt, és a CIVICUS-szal folytatott stratégiai partnerség révén elindította a REZILIENCIA+ keretrendszer fejlesztését.
Mi az a reziliencia alapú szervezetfejlesztés?
A civil szervezetek ellenállóképességét fejlesztő keretrendszer a legújabb tudományos és gyakorlati kutatások felismeréseiből áll, amelyek a rugalmasságról, az összetett működési környezetekről és a polgári űr veszélyeiről, valamint a civil társadalmi szervezeti modellekről és kapacitásokról szólnak. A REZILIENCIA+ szervezetfejlesztési módszertant a CIVICUS nemzetközi civil összefogás, valamint anyaszervezetünk, Partners Global fejlesztette ki, 45 országban folytatott kutatási eredményeire alapozva. A folyamat során a reziliencia különféle szintjeiben mélyedünk el (egyéni-szervezeti-szektorális-civil társadalmi tér), illetve a reziliencia hét faktorában erősödhetnek meg a szervezetek:
rendszerszemlélet
mozgástér teremtése a bizonytalanságban
a szervezet számára előnyös megküzdési stratégiák kiépítése
összekapcsolódás és közösségélmény megélése és erőforrássá fordítása
üzleti szemlélet kialakítása
transzparencia erősítése és a letéteményeseink elkötelezése
jól felépített szervezeti kommunikáció
A folyamatban részt vevő civil szervezetek, a folyamatkísérés mellett, egyenként 1600 USD ösztöndíjban is részesülnek.
Kik vesznek részt a programban?
A 2020 novemberétől 2021 augusztusáig tartó program során három civil szervezetet kísérünk, a RESILIENCY+ szervezetfejlesztési keretrendszerben, akik az oktatás vagy a roma integráció területén tevékenykednek:
ReSuli Alapítvány
Fényhozók Alapítvány
Somnakuno Drom: 21. Századi Roma Nők Egyesülete
A program támogatója a National Endowment for Democracy (NED), egy független, nonprofit alapítvány, amely a demokratikus intézmények fejlődését és megerősödését támogatja, szerte a világon. A NED évente több mint 1600 támogatást nyújt külföldi civil szervezetek projektjeinek támogatására, akik több mint 90 országban dolgoznak demokratikus célok érdekében.
ENGLISH BELOW
Miről szól a REC projekt?
Ebben a nemzetközi projektben, amelyet az Európai Unió Erasmus+ programja finanszírozott, csoportos reflektív módszereket vezettünk be Belgiumban, Horvátországban, Magyarországon és Szlovéniában, összesen tíz nevelési-oktatási intézményben, 2020-2023 között. A projekt a 0-10 éves gyermekekkel dolgozó pedagógusok és egyéb intézményi szakemberek támogatását célozta.
Magyarországon 3 óvoda vett részt a programban: a Balaton Óvoda (Budapest, Budapest, Balaton u. 10, 1055), valamint a Pitypang Óvoda (Budapest, Kondor Béla sétány. 12, 1188), Habakukk Alapítványi Óvoda (Budapest, Felvinci út 37., 1022)
Bár a reflexió kulcsfontosságú pedagógus-kompetencia, a tanítói-nevelői munka során maximum egyedül, írásban történik. A reflexió ritkán történik meg együttműködő és személyre szabott – nemhogy örömteli – folyamatok segítségével.
A motiváló, együttműködő, kreatív módszerekkel történő reflexió viszont megkönnyíti a pedagógusok mindennapi munkáját, valamint az oktatás-nevelés minőségének javulását.
A strukturált, csoportos reflektív módszerek támogatást nyújtanak, megerősítik a szakmaiságot és növelik a pedagógusok összetartozás-érzését és megbecsültség-érzését.
Mi történt a REC projektben?
A folyamat elején négyféle reflexiós módszerrel ismerkedhettek meg a résztvevő óvodák és iskolák 2021 júniusában, majd közösségi tervezés segítségével kiválasztották a csapatnak leginkább megfelelő módszert, módszereket.
Célunk volt, hogy támogassuk az intézmények pedagógusait abban, hogy mindennapi munkájuk során megtalálják a saját útjukat minden gyermekhez, így támogatva fejlődésüket.
Ennek érdekében 2021 októberétől 2023 áprilisáig havi egy csoportos reflexiós alkalmon vehettek részt az intézmény dolgozói amely abban segített, hogy kicsit távolabbról pillanthassanak rá saját gyakorlatukra, ötleteket, bátorítást, elismerést kapjanak. A strukturált, kreatív módszerek és a csoport ereje adja azt a támogatást, amitől azt érezhetik: nincsenek egyedül a nehéz helyzetekkel.
További célunk volt, hogy a program végére fenntarthatóan működő, rendszeres reflexiós csoportok alakuljanak ki az óvodákban, hogy alacsonyabb stressz-szinttel tudjanak megküzdeni a gyerekekkel kapcsolatos és a rendszerszintű kihívásokkal is.
A két óvodából egy-egy pedagógus lehetőséget kapott arra, 2023 májusában ellátogasson belga óvodákba és iskolákba, ahol a reflektív gyakorlatok már integráns részét képezik a pedagógusok életének.
A hazai és nemzetközi tapasztalatokból gyakorlati kézikönyv készült, hogy a programban nem részt vevő intézmények is utat találjanak a hozzájuk leginkább passzoló reflektív módszerekhez. A REC kézikönyv egy kattintással letölthető!
Hatásjelentést készítettünk szakpolitikai ajánlásokkal az oktatással kapcsolatos szakemberek számára, hogy felhívjuk a döntéshozók, a tanárképző intézetek és más, az oktatással kapcsolatos szakmai szervezetek figyelmét a csoportos reflexiós módszerek fontosságára. A REC szakpolitikai ajánlások és a REC hatásjelentés letölthetők!
A partnerségben megtanultunk 3 reflexiós módszert illetve a Most Significant Change értékelési módszertant , amellyel azt mértük meg, mi a legjelentősebb változás, amit a reflexiós folyamatok hoznak az óvodák-iskolák életébe. Ennek érdekében történeteket gyűjtöttünk a programban résztvevőktől, hogy meséljenek arról, milyen változásokat tapasztaltak. A módszer érdekessége, hogy nem csak a pozitív változást mérjük, hiszen kíváncsiak voltunk, mit lehetne javítani a folyamaton. Ennek érdekében kétszer interjúztunk a résztvevő pedagógusokkal, dajkákkal és vezetőkkel: a program közepén és a végén. A történetek a hatásjelentésben olvashatók
Kik voltak a REC program partnerei?
A REC projekt konzorcium öt szakmai intézményből állt, akik több mint 10 éves tapasztalattal rendelkeznek a nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködés és a pedagógus-továbbképzés terén.
A Partners Hungary Alapítvány 1995 óta dolgozik azon, hogy elősegítse az egyének és közösségek közötti együttműködést és párbeszédet. Módszereink a bevonódáson, közös döntéseken és megállapodásokon alapulnak, amelyek sikeres, állandó és fenntartható megoldásokat hoznak. Szakterületünk a roma integráció, a konfliktuskezelés és az oktatás. Képzési programokat dolgozunk ki és valósítunk meg az oktatás területén, különös tekintettel a befogadásra és a párbeszédre, többek között a Step by Step programra.
• A VBJK, a korai évek innovációs központja (Belgium) egy önálló civil szervezet, amelyet 1986-ban alapítottak, és amelyet a belga szövetségi kormány kutatási központként ismer el. A VBJK a Kind en Gezin, a belga flamand közösség kisgyermekeinek és szüleiknek nyújtott szolgáltatásokért felelős kormányzati szervezet hivatalos partnere, szorosan együttműködve a Genti Egyetem Szociális Jóléti Tanulmányok Tanszékével.
Az Artevelde Alkalmazott Tudományok Egyetem (Belgium) jelenleg 15.000 hallgatónak nyújt tanulmányi programokat az alábbi területen: az üzlet és menedzsment; kommunikáció és médiatervezés; oktatás; emberek és társadalom; valamint egészségügy és gondozás. Az oktatás, a kutatás és a fejlesztés progresszív szakértői központja vagyunk. A nemzetközi szellemiség a szervezet egészében megtalálható, és tükröződik a struktúrákban és a politikákban.
Az Open Academy Step by Step (Horvátország) küldetése az innovatív és minőségi oktatási gyakorlatok támogatása, támogatása, a gyermekek és a fiatalok jólétének, fejlődésének és tanulásának biztosítása érdekében. Küldetésünk teljesítése érdekében partnerségeket alakítunk ki, főleg óvodákkal és általános iskolákkal, és elősegítjük a szakemberek hálózatépítését. Szervezetünk 10 éve nyújt rendszeres támogatást az oktatási szakembereknek különféle reflektív gyakorlatokon keresztül.
A Pedagoski Institut (Szlovénia) a kora gyermekkori szakemberek szakmai támogatásában dolgozik: abban segíti őket, hogy reflektív gyakorlókká váljanak, emellett intézményvezetőkkel dolgozik azon, hogy támogató rendszereket dolgozzanak ki az intézmények szakemberei számára. Szervezetünk a Lépésről Lépésre módszertan szlovén koordinátora. Szakmai hálózatunkban óvodai-iskolai szakembereket támogatunk szakmai tanulási közösségek létrehozásában és szakmai portfólióik bővítésében.
REC: Reflection, education and care
Strengthening collaborative and reflective teaching practice – Increasing Quality Services in ECEC
What was the REC Project about?
Although reflection is a key competence for educators, teachers are usually expected to reflect on their practice on their own, filling out documents. Reflection is rarely developed with the help of collaborative and personalised – let alone joyful – processes.
However, when reflection is done with meaningful, motivating and collaborative methods, it facilitates true learning and a shift in the quality of education and care.
Such reflective methods promote systematic and positive support for professional learning within every school and increases teachers’ sense of belonging and appreciation.
What activities were carried out in the REC project?
Collaborative reflective methods were introduced in 10 ECEC services/primary schools in Belgium, Croatia, Hungary and Slovenia for practitioners/teachers working with children aged 0-10 – including your school. Our aim was to support educators to find their own path to each child to support their development.
We were raising awareness on the importance of collaborative reflection part of the continuous professional development path for teachers/practitioners, tailored to the staff’s needs. Our initiative offered methods for building resilient practitioners’ communities from a professional and personal points of view so they could face systemic challenges on a lower level of stress, leading to more successful cooperation among colleagues and with families.
A practical guidebook was written and made widely available on how to choose the reflective methods that suit the specific ECEC institution/school. REC handbook English
An impact report with policy recommendations was written for professionals related to education to raise awareness with policy makers, teacher training institutes and other education-related professional organisations. REC impact report
A Partners Jemennel kialakult hosszú távú, jó együttműködés, bizalom és szolidaritás jegyében, kérésükre, közzé tesszük az alábbi nyilatkozatot. A nyilatkozatban foglaltak a Partners Yemen véleményét, álláspontját tükrözik. Sok sikert, további jó munkát kívánunk jemeni partnereinknek!
Vonják vissza az Ansar Allah mozgalom terrorista szervezetté nyilvánítását!
A PartnersGlobal és a Partners Jemen határozottan sürgeti az Egyesült Államok Külügyminisztériumát, hogy vonja vissza, hogy az Ansar Allah mozgalmat, közismert nevén a Houthit, terrorszervezetnek nyilvánítja. E döntés miatt most az égetően szükséges humanitárius segítség, valamint az Amerikai Egyesült Államokból érkező segélycsomagok és segítő szakemberek nem juthatnak be Jemen északi részére, ahol a lakosság 70 százaléka él. Hat év háború után Jemen lakosságának közel 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, 120 000 a halott és 500 000 a sebesült, és több mint 7 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására országon belül és kívül is. Akik még életben maradtak, továbbra sem férnek hozzá az alapvető szükségletekhez – élelemhez, vízhez és gyógyszerekhez. Minden egyes nappal a legsebezhetőbb családok szenvedései fokozódnak Jemenben. Milliók élete forog kockán.
Ez a megnevezés továbbá visszájára fordítja a nemzetközi közösség évek óta tartó béketeremtő erőfeszítéseit, és megállítja az Egyesült Nemzetek által vezetett politikai békefolyamatot, amely nem felel meg a jemeniek, a nemzetközi közösség vagy az Egyesült Államok érdekeinek. Ezért felszólítjuk Biden elnököt és kormányát, hogy hivatalba lépése után vonja vissza ezt a döntést, és felszólítjuk a Kongresszust, hogy haladéktalanul válaszoljon a kijelölés visszavonására.
A PartnersGlobal és a PartnersYemen több mint egy évtizede a jemeni konfliktus által leginkább ostromlott közösségekkel dolgozik együtt, beleértve az észak-jemeni közösségeket is. Elnyertük a konfliktus mindkét oldalán szereplő szereplők bizalmát, és együtt dolgoztunk a viták közvetítésén, az irányítás és a szolgáltatásnyújtás javításán, és ami a legfontosabb, megalapoztuk a hosszú távú stabilitást és békét. PartnersGlobal és PartnersJemen a humanitárius, fejlesztési és béketeremtő szervezetek hálózatának része, amelyek az egész országban azon dolgoznak, hogy hasonlóan megalapozzák a tartós stabilitás és béke alapjait. Ez az új megnevezés veszélyezteti ezt a munkát, és csak a konfliktus meghosszabbítását szolgálja.
Scott Powell, az amerikai Oxfam humanitárius szakpolitikai tisztviselője elmondta: „Pompeo miniszter úr veszélyes és haszontalan politika, amely szerint a houthikat terrorszervezetként jelölte meg, és ártatlan emberek életét is veszélyezteti. Ez a megnevezés nem segít a konfliktus megoldásában. , sem a háború során elkövetett jogsértésekért és igazságszolgáltatásokért való igazság elérésében, ez csak fokozza a túlélésért küzdő jemeniek millióinak szenvedését.”
A volt miniszter és üzletember szerint: „A döntés visszaob minket a konfliktus kiindulópontjához, amikor a különböző felek a kimerülés szakaszába léptek, és hajlandóságot mutattak fájdalmas engedmények megtételére.” Sajnos ezt az érzést az egész ország jemeni vezetői, valamint a konfliktusban leginkább ismerő nemzetközi közösség tagjai is visszhangozták. Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy játsszon konstruktív szerepet Jemen pusztító konfliktusának megoldásában és a lakosságra gyakorolt katasztrofális hatások enyhítésében. Az Egyesült Államok egyedülálló helyzetével megteheti ezt, de ez az új megnevezés éppen az ellenkező irányba viszi a konfliktust.
Az eredeti angol nyelvű szöveg: Reverse the Terrorist Designation of Ansar Allah in Yemen
Issued: January 15, 2020
PartnersGlobal and PartnersYemen strongly urge the U.S. Department of State to reverse the designation of Ansar Allah, commonly known as the Houthis, as a terrorist organization.
Because of this decision, desperately needed humanitarian aid, as well as goods and personnel coming from the United States of America, will be prevented from entering northern Yemen, where 70 percent of the population lives. Today, after six years of war, nearly 80 percent of Yemen’s population is living below the poverty line; 120,000 have died and 500,000 have been wounded; and more than 7 million have been displaced both internally and outside the country. Those that remain lack access to basic necessities—food, water, and medicine. Every day this designation remains, the suffering of the most vulnerable families in Yemen will mount. The lives of millions are at stake.
Further, this designation counteracts years-long peacebuilding efforts by the international community and stops the United Nations-led political peace process in its tracks, which is not in the interest of Yemenis, the international community, or the United States. Therefore, we call on President-elect Biden and his administration to freeze and revoke this decision upon taking office; and we call on Congress to respond immediately to reverse this designation.
For over a decade, PartnersGlobal and PartnersYemen have been working with communities most besieged by the conflict in Yemen, including those in northern Yemen. We have gained the trust of actors on both sides of this conflict and together worked to mediate disputes, improve governance and service delivery, and, most importantly, lay the foundations for long-term stability and peace. PartnersGlobal and PartnersYemen are part of a network of humanitarian, development, and peacebuilding organizations working throughout the country to similarly build the foundations for lasting stability and peace. This new designation threatens this work and only serves to prolong the conflict.
Scott Powell, Humanitarian Policy Officer at Oxfam of America said, „Secretary Pompeo’s designation of the Houthis as a terrorist organization is a dangerous and useless policy, and it will also endanger the lives of innocent people. This designation will not help in resolving the conflict, nor in achieving justice for the violations and abuses committed during the war; this will only escalate the suffering for millions of Yemenis who struggle to survive.”
Former minister and businessman said, „The decision will return us to the starting point of the conflict at a time when the various parties had entered a phase of fatigue and found a willingness to make painful concessions.”
Unfortunately, this sentiment has been echoed by Yemeni leaders throughout the country as well as those in the international community most familiar with the conflict.
We are calling on the United States to play a constructive role in resolving Yemen’s devastating conflict and mitigating the disastrous effects on the population. The United States is uniquely positioned to do this, but this new designation does the opposite.
Hogyan látják a tizenévesek az iskolai bántalmazás, zaklatás jelenségeit? Milyen tapasztalataik vannak? Szerintük mi lehetne a megoldás?
Alexi Ferenc kilencedikes évfolyamdolgozata ezekre a kérdésekre keresi a választ. A szerző saját kutatásán alapuló tanulmánya új nézőpontokat ad a nehéz témához. A hétköznapi szófordulatok és az egyszerű, de pontos megfogalmazások könnyen olvashatóvá teszik a dolgozatot, és olyan érzés, mintha beszélgetnénk egy hús-vér tizenévessel. Szembetűnő, amilyen őszinteséggel és felelősségvállalással közelít az iskolában előforduló nehéz társas helyzetekhez.
„Az osztályban a bántalmazás olyannak tűnhet, mint a Hydra: ha levágod az egyik fejét, kettő nő vissza. Persze ez a hasonlat nem teljesen fedi a valóságot, mert ugyan ritkán és kevés időre az osztályon belüli ranglétra feldől, és ilyenkor egy ideig mindenki egyenrangú, de szép lassan egy új ranglétra áll össze. Általában a ranglétra akkor tud felborulni, ha a bántalmazó nála egy erősebb személyiségű tanárba/diákba köt bele, ezzel konfliktus alakul ki, amiből ha a bántalmazó kihátrál, elveszti az eddig fennálló reputációját. Ekkor vagy áldozattá válik, vagy az a helyzet is előfordulhat, hogy az osztály többi tagja nem veszi észre a bántalmazó visszavonulását, ilyenkor a tekintély megmarad, de a köztük lévő konfliktus nem oldódik meg.”
Kiknek szól a tanulmány?
Dolgozatával szól kortársaihoz, akiknek elmondása szerint segíthet, ha megismerik, milyen bántalmazásos helyzetek fordulhatnak elő, hogy pontosan tudjanak róla beszélni, illetve ha több információt szereznek arról, hogy mi lehet a saját szerepük egy-egy helyzetben, akár fordítani is tudnak rajta.
„Miközben a bántalmazás szereplőiről néztem tanulmányokat/kutatásokat, és nagyon sok szerepbe illettem bele, még olyanokba is, amiről nem is tudtam, hogy létezik, vagy nem gondoltam volna, hogy károsak lennének. A saját tapasztalataim miatt úgy gondoltam, hogy fontos lenne másoknak is bemutatni ezeket a szerepeket, hogy magukra ismerve, könnyebben vegyék észre, ha ők is hasonló pozíciót töltenek be a bántalmazásban, a realizáció segítségével könnyebb legyen felismerni az azonos szituációkat, és könnyebb legyen ezekből a szerepekből kilépniük.”
Felnőttként is megszólítva érezzük magunkat, legyünk pedagógusok, segítő szakemberek vagy szülők, hiszen arról is hallhatunk plasztikus élményeket, milyen az, ha a tanár a bántalmazó. A kérdőív válaszait idézve sokszor támad kényelmetlen érzésünk, ami épp arra sarkallhat bennünket, olvasókat, hogy még több kérdést tegyünk fel a gyerekeknek az őket ért helyzetek kapcsán, vegyük komolyan a megéléseiket és vizsgáljuk felül saját gyakorlatunkat.
Külön izgalmas, hogy Waldorf, állami és egyházi középiskolákból érkező válaszokat hasonlít össze, és bár az eredmény nem reprezentatív, mégis gondolatébresztők a kérdőívből kinyert válaszok.
A teljes tanulmány itt olvasható. Megéri. A szerző kisplasztikát és készített a tanulmányhoz.
Megnyugtató, hogy megoldásként sokan említik az érzékenyítő tréningeket, beszélgetéseket – mi is ebben hiszünk, és a tapasztalataink azt mutatják, hogy a közösségen esett sérelmeket közösen lehet helyrehozni. A resztoratív gyakorlatok, a mediáció, a játékos csoportfeladatok és irányított beszélgetések olyan eszközök, amelyek tanulhatók és minden iskolában, óvodában alkalmazhatók.
Ha óvodai, iskolai szakember vagy és szeretnél konkrét eszközöket a kezedbe, töltsd le ingyenes szakmai anyagainkat vagy jelentkezz képzéseinkre!
Mivel tavasz óta minden programunkban átálltunk online működésre részben vagy egészben, már gyakorlottan vágtunk bele az esemény megszervezésébe. Zoomon is nagyszerű szakmai és személyes élmény volt beszélgetni, tapasztalatot cserélni a mediátorokkal, és hallgatni a hasonló módszerrel dolgozó civil szervezetek tapasztalatait.
A találkozónk fontos része volt a hálózat megerősítése, a különböző szervezeteknél dolgozó tagok összekapcsolása. Az Autonómia Alapítvány a Polgár Alapítvány, és az Idetartozunk Egyesület, a Debreceni Egyetem Magatartáskutató Intézete színesítette a két napos találkozónkat. Megállapodtunk, a jövőben hogy kéthavonta találkozunk online, mert a tapasztalatcsere nagyon sokat tesz hozzá a munkánkhoz: erőt merítünk belőle és inspiráljuk egymást.
Harmadik éve díjazzuk az interkulturális mediátorokat, valamint az interkulturális nagykövet és a közösségi akciócsoportok munkáját. A díj Danó Zsuzsa Interkulturális Mediátor Díj nevet viseli: egy olyan nagyszerű ember emlékét élteti, aki elköteleződése és a sok éves közösségépítő munkája példaértékű.
Idén a borsodnádasdi Korózs Alexandra kapta a mediátori díjat,
az Interkulturális Nagykövet díjat pedig Érsek Orsolya, aki a mediátorok munkáját támogatta.
Ebben az évben két közösségi akciócsoportot is díjaztunk. Ezt a díjat Onga és Hernádkak kapta.
Nagyon büszkék vagyunk a díjazottjainkra, és ezúton is gratulálunk nekik!
Kedves Tanárok, Tanítók, kedves Szülők!
Örömmel értesítünk Titeket, hogy a „Számít a közösség!” program keretében INGYENES online találkozót szervezünk, melynek témája
a szülők és pedagógusok közötti együttműködés tapasztalatainak megosztása.
Nagy szeretettel meghívunkbenneteket, hogy
elmesélhessük, hogyan sikerült bevonni a nehezen elérhető szülőket az iskola életébe, hogyan sikerült szorosabbra fonni a szülők és a pedagógusok kapcsolatát,
melyek azok az azonnal alkalmazható eszközök, amelyekkel ti is élhettek a ti iskoláitokban, akár a távoktatás esetén is!
A „Számít a közösség” projektet az elmúlt 4 év eredményeire építve mutatjuk be, átfogó célként megtartva a szülők és pedagógusok együttműködését, ennek tapasztalati megosztását.
A programot és az eseményt a „Open Society Foundation” támogatja.
Ne maradjon le továbbképzéseinkről, jelentkezzen 2020.09.04-ig, és mi a 2. képzés díjából 20% kedvezményt biztosítunk önnek!
Az ajánlatban szereplő továbbképzéseink:
2020.09.11. (14:00-17:00) Kérdezéstechnikai kreditpontos továbbképzés
Tréningünkön lehetőség lesz megismerni és kipróbálni olyan technikákat, amelyek segítenek mediációban, coachingban a hatékony kérdések megtalálásában, hiszen a kérdezéstechnika az egyik legfontosabb eszköze a
mediátornak, coachnak.A képzés díja: 12.000Ft (TAM)
2020.09.25. (14:00-16:30) Fejlődésfókuszú esetmegbeszélő mediátorok számára
A professzionális módszertani tudás a szakmai személyiség felkészültsége nélkül keveset ér. Jó szakemberré is csak a mások segítségével válhatunk, ha adunk és kapunk visszajelzést. Napjainkban a kiégés, a motivációvesztés az egyik legsűrűbben visszatérő rizikófaktor. A WANDA módszer alkalmazása során a pozitív pszichológia eszköztárával dolgozunk, mely lehetőséget nyújt mediációs szakemberek számára, hogy strukturált formában, bizalmi közegben vizsgálják meg azokat a problémákat, elakadásokat, amikre még nincs megoldásuk.
A képzés díja: 12.000Ft (TAM) helyett, most 9600Ft (TAM)
Jelentkezni az alábbi linkeken keresztül lehet, az ajánlat csak a két képzésre való együttes jelentkezés esetén érvényes, a kedvezmény a 2. képzés díjából kerül levonásra.
Ne feledjék: a képzések 10-10 pontot érnek az IM regisztrált mediátoroknak, és ezáltal elszámolható a továbbképzési rendszerben.
Konstruktív kommunikáció szülőkkel
Hogyan működjünk együtt a szülőkkel a mindennapokban és a nehéz helyzetekben? Azonnal alkalmazható kommunikációs technikák a mediáció és a resztoratív gyakorlatok eszköztárából.
„Rengeteget tanultam három óra alatt, gyakorlati válaszokat kaptam a kérdéseimre, az elmélet pedig rávilágított, miért nem működött sokszor, amit eddig próbáltam”
(S. Anna, óvónő)
Osztályfőnöki órasorozat az agresszió és bántalmazás megelőzésére
Kész óratervek és segítség az órák levezetéséhez, saját élményű gyakorlatokon keresztül, 10-18 éves korú gyerekekkel foglalkozó pedagógusok számára.
„Amikor beültem az osztályfőnöki óraterveket feldolgozó műhelymunkára, annyi dolgom lett volna még. Aztán tíz perccel kezdés után azt vettem észre, hogy ennél jobb helyen nem is lehetnék. Végre gyakorlati válaszokat kaptam arra, hogy mit tehetek azért, hogy csökkenjenek a konfliktusok az osztályomban.” (Z. Ferenc, testnevelő tanár, osztályfőnök)
WANDA esetmegbeszélő
A WANDA egy belga esetmegbeszélő módszertan neve – komolyan hangzik, ugye? Igazából arról van szó, hogy a végre ki
tudjuk beszélni támogató közegben a bennünket foglalkoztató helyzeteket. Strukturált csoportos reflexió szakmai elakadások hatékony kezelésére, óvodai és iskolai szakemberek számára: óvodapedagógusnak, tanítóknak, tanároknak, óvodai-iskolai szociális munkásoknak, iskolapszichológusoknak.
Miért nem eszik napközben a gyerek? Miért nehéz együttműködni a szüleivel? Miért bántja a társait? Miért nem csatlakozik be a
játékba?
A WANDA-t Belgiumban fejlesztették ki speciálisan pedagógus résztvevőkre, a magyar Bálint-módszer nyomán. A betűszó a következő holland szavakból áll össze: Waarderen – megbecsülni, Analyseren – elemezni, Daden – tenni. A világosan strukturált beszélgetés öt lépésben, kreatív eszközökkel segíti a résztvevőket abban, hogy kreatív eszközökkel, elfogadó közegben, több
szempontból tudjanak rápillantani az őket foglalkoztató helyzetekre, és közösen keressenek alternatív utakat a megoldáshoz.
„Az esetmegbeszélő végére úgy éreztem magam, mint egy drámai film végén, amelynek egyszerre voltam nézője és szereplője, hiszen egy, a saját óvodánkban előforduló nehéz helyzetet dolgoztunk fel. Felemelő élmény, hogy két óra alatt milyen utat jártunk be és mennyi jó ötlet született, és hogy ezt mind együtt hoztuk létre. Ezt minden pedagógusnak meg kellene tapasztalnia.” (K. Viktória, óvónő)
Írjon nekünk a kepzes@partnershungary.hu címre, hogy közösen megtaláljuk az intézményéhez legjobban illeszkedő támogatást, képzést!
Mire van szükség a hatékony megbeszélésekhez?
Ahhoz hogy egy közös ügyben egy irányba haladhassanak a munkatárak, strukturált információra és motivációra van szükségük. Ezeket egyrészt a szervezeten belüli hatékony kommunikációval lehet elérni, és a hatékonyságot növeli, ha létezik erre egy kiemelt szakember.
Egy megbeszélés, egy jelentőséggel bíró szervezeti esemény, változás sikere azon áll vagy bukik, hogy milyen volt a munkatársak közötti kommunikáció. Az információcsere mennyisége mellett, a minősége is egy kardinális pont. Ezen tud javítani az, ha a megbeszéléseket facilitátor vezeti, akinek módszertani tudása van, aki a hatékonyságért felel.
Mit csinál egy facilitátor?
A facilitátor egy olyan folyamatvezető, aki a csoportos megbeszélés hatékonyságát segíti elő. Lehet a csoporton belülről választott, vagy külső szakember is.
Tevékenységének jellemzője, hogy a felek vagy a csoport által meghatározott téma, témák megtárgyalásának hatékonyságáért felel. Jártas a csoportos döntéshozatali technikákban, módszertani tudása által javaslatokat tehet a csoportvezetőnek előzetesen, vagy a csoportnak a folyamat közben, hogy miként haladjanak egy-egy kérdéskör megbeszélésével. A megbeszélés végén összefoglalja az eredményeket, a felmerült feladatokat. Egyeztet arról, hogy kinek a felelőssége az emlékeztető megírása.
Mi történik a kétnapos facilitátor képzésen?
A tréning témakörei
Mikor érdemes facilitátor hívnunk
Módszerek, amelyek a facilitátor eszköztárát adják
Csoportdinamikai alapok
Mit kezdjünk a nehéz ügyfelekkel
Hogyan döntsünk a külső – belső facilitátor szerepéről
Hogyan építsünk konszenzust a felek között
Hogyan tervezzük meg reálisan az időkereteket
Hogyan használjuk a vizuális elemeket a megbeszélés alatt
Mi történik a facilitáció előtt s után? Milyen a jó emlékeztető?
Csoportos döntéshozatali technikák
A tréning időtartama 20 óra, amelyet 10 fő jelentkezése esetén, illetve munkahelyi csoportok jelentkezése esetén, egyedi árajánlat alapján indítunk.
Érdekli a facilitátor képzés? Írjon nekünk! kepzes@partnershungary.hu
A képzésről szóló rendeletben említett három képzési modul elvégzése után – a további törvényi feltételek teljesülése mellett – lehetőségük van a képzés résztvevőinek arra, hogy jelentkezzenek a Igazságügyi Minisztérium Közvetítői névjegyzékébe. Az Igazságügy Minisztérium (IM) Közvetítői Névjegyzékbe való bekerülés feltétele a mediációs szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009.(XII.17.) IRM rendelet előírásának megfelelő, sorszámmal ellátott, minimum 60 órás gyakorlati alkalmat igazoló tanúsítvány, ezen kívül: bármilyen szakmát igazoló diploma, a diploma szerinti képesítésben eltöltött öt év szakmai gyakorlat igazolása munkahely által és erkölcsi bizonyítvány.
Tehát ha ön mediátor szeretne lenni és felkerülni az országos közvetítői névjegyzékbe, ahhoz az alábbiakra van szükség:
bármilyen szakmát igazoló diploma
a diploma szerinti képesítésben eltöltött öt év szakmai gyakorlat igazolása munkahely által
erkölcsi bizonyítvány
a rendeletben előírt struktúrának megfelelő 64 órás mediátor képzés elvégzése
Tapasztalataink szerint előny továbbá, ha van önismereti, illetve önreflexiós tapasztalata annak, aki konfliktuskezeléssel szeretne foglalkozni, hiszen a mediátor feladata összetett és érzékeny szerepkör.
A Partners Hungary Alapítvány mediátor képzése megfelel a rendeletben foglaltaknak. A következő képzésünk időpontjáról az Eseményeink menüpont alatt tájékozódhat. Kérdés esetén írjon nekünk! kepzes@partnershungary.hu
Mit tesz a mediátor a hatékony együttműködésért egy konfliktusban?
A mediáció folyamatában a mediátor nem ad tanácsot, nem foglal állást, ugyanakkor mindkettejük pártján áll. A mediátor abban segít a klienseknek, hogy meg tudják fogalmazni szükségleteiket, illetve hogy meghallják a másik fél érdekeit, szükségleteit, és ezek alapján jussanak megállapodásra. A mediáció lényege, hogy visszaadjuk az ügyet az érintetteknek, ugyanakkor eszközöket biztosítunk ahhoz, hogy másképp sikerüljön beszélgetni a nehéz helyzetekről mint azelőtt.
A mediátor azon dolgozik, hogy a múlt helyett a jelennel és a jövővel foglalkozzanak a felek, azért, hogy arról beszélgessünk, hogy a kialakult helyzetben itt és most mit tudnak tenni a felek a jobb együttműködés érdekében. A mediátor nem tudja garantálni, hogy minden mediáció megállapodással zárul, a folyamatért feladata, hogy biztosítsa az erőegyensúlyt a felek között, hogy mindenki elmondhassa, mire van szüksége a helyzet megoldása érdekében. A mediáció nem terápia és a mediátor nem terapeuta, azonban a mediációban is előfordulnak katartikus pillanatok, amikor a felek között, a korábbi ellentétek ellenére kölcsönös megértések születnek.
A mediátor feladatai:
azon dolgozik, hogy megnyíljanak a kommunikációs csatornák
erőegyensúlyt biztosít a résztvevő felek között
facilitálja a beszélgetést, vagyis mederben tartja és segít végigvinni a témákat
mintát ad a jó tárgyalási stílusra
segít abban, hogy a felek képessé váljanak alternatív megoldások kidolgozására
a realitás képviselője, vagyis a felek megoldási javaslatai során kérdésekkel segít végiggondolni, hogy azok hogyan megvalósíthatók a felek életében
probléma-feltáró szerep
konfliktuskezelő szerep
folyamatirányítási szerep
A mediátort a mediációs folyamatban titoktartás kötelezi.
A mediátor feladatai tehát komplexek és szerteágazók. Mediációs képzéseinken gyakorlati helyzeteken keresztül tanulják meg mindezt a résztvevők.
Kíváncsi, mikor lesz a következő képzés? Nézze meg eseményeinket!
Társadalmi felelősségvállalás
A társadalmi felelősségvállalás első lépésben azt jelenti, hogy meglátjuk a mozgásterünket a cselekvésre, a szűkebb és tágabb társadalmunkban, környezetünkben tapasztalt helyzetekre. Ebben az értelemben nem csak a vállalatoknak, hanem egyéneknek, civil és szakmai szervezetnek, állami és oktatási intézményeknek, tehát mindannyiunknak van ilyen felelőssége.
Vállalati felelősségvállalás
„A vállalati felelősségvállalás, vagy ahogyan gyakran rövidítik, CSR (Corporate Social Responsibility), arra a módszerre vonatkozik, amellyel a vállalatok irányítják és fejlesztik a társadalomra és a környezetre kifejtett hatásukat, valamint értéket hoznak létre részvényeseik és partnereik számára a stratégia, szervezési kérdések és a működés módjának fejlesztésében” (Csreurope, 2013). Ez a stratégia nem pusztán üzleti jótékonykodás, hanem „önkéntes elköteleződés a közjó fejlesztése mellett: az üzleti gyakorlaton keresztül a cég erőforrásainak bevonásával. Hosszú távon nyereség (fenntarthatóság) tekintetében sikeresebb a profitszerzés kizárólagos szempontjait érvényesítő vállalkozással szemben” (Csreurope, 2013).
A társadalmi felelősségvállalás szemlélete nem csak vállalati körökben, hanem az Európai Unió szervezeteiben és törekvéseiben is megjelenik. Az Európai Bizottság már 2001-ben, Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility címmel zöld könyvet szentelt ennek a témának: „…a CSR egy olyan koncepció, amelynek keretében a vállalatok ellenszolgáltatás nélkül társadalmi és környezeti érdekeket integrálnak az üzleti folyamatokba, valamint a partnereikkel történő kapcsolattartás módjaiba.” E szerint a vállalatok figyelembe veszik a társadalom érdekeit, mégpedig azáltal, hogy tekintettel vannak tevékenységük üzletfeleikre, beszállítóikra, alkalmazottaikra, részvényeseikre. de ugyanígy a környezetre is kifejtett hatására. Ez a cselekvés a törvényes kötelezettségen túl is terjedni látszik, nevezetesen úgy, hogy az üzleti szereplők önkéntesen tesznek lépéseket az őket körülvevő társadalom életszínvonalának javítása céljából.
A CSR tehát:
A társadalommal, a környezettel való szinergikus együttműködésből indul ki,
illeszkedik a szervezeti, vállalati stratégiához
önként vállalt szemlélet és gyakorlat
nem veszélyezteti a versenyképességet, hanem felelősségérzetet ébreszt és cselekvésre sarkall.
Mi, a Partners Hungary Alapítványnál, civil szervezetként, közös társadalmi értékekért dolgozunk. Felelősséget érzünk az oktatásért, a sérülékeny csoportokon belül a roma közösségekért, és azért, hogy egyének vagy csoportok közötti konfliktusainkat békésen oldjuk meg, vigyázva egymásra.
Tevékenységünkben hangsúlyos az, hogy minél több emberhez eljussanak azok a működő módszerek, amelyek abban segítenek, hogy jobb kapcsolatokat építhessünk egymással a mindennapokban. Amikor pedig egy nagyvállalat az ügyeink mellé áll, akkor abból nagyon jó együttműködések születnek, mint például az Arconic (egykori Alcoa Köfém) vagy a Glaxo SmithKline gyógyszergyárral való programjaink. Keressen minket, ha úgy látja, szívesen dolgozna velünk!
Mitől függ a jó együttműködés egy CSR programban a vállalat és a megvalósító között?
Tapasztalatunk szerint kulcsfontosságú, hogy illeszkedjen a megvalósítani kívánt program a vállalat profiljába és stratégiájába, emellett olyan megvalósító egyénekkel és szervezetekkel dolgozzon együtt, akiknek szintén a tevékenységi körükbe illeszkedik a megvalósítani kívánt program.
Sokat jelent, ha folyamatos a kommunikáció a vállalat CSR felelőse és a megvalósító között, hiszen egy élő kapcsolatban könnyebb a részleteket kidolgozni és minden fontos szempontra odafigyelni.
Hasznos, ha a vállalat képviselői megismerik és rendszeresen találkoznak a programban résztvevő érintettekkel (kivéve, ha a program jellege miatt ez nem lehetséges), így saját élményt szerezhetnek a program hatásairól.
Hogyan működik az Együtt a jobb egészségért program?
A Partners Hungary Alapítvány 2010-ben csatlakozott az Európa Tanács ROMED programjához. Jelenleg saját tapasztalatainkat és a ROMED eszköztárát ötvözve, egy egységes módszertan, az interkulturális mediáció keretében végezzük integrációs munkánkat elsősorban az oktatás, az egészségügy területén, és helyi, közösségi igények mentén.
Az interkulturális mediáció a részvétel elvét erősítő módszer, közösségi munka, amely hidat épít a településeken élő közösség tagjai és a településeken működő intézmények, döntéshozók között, annak érdekében, hogy előmozdítsa, pozitív irányba fordítsa a szükségben lévő közösségek helyzetét.
A módszerben alkalmazott helyi mediációs tevékenységeket az interkulturális mediátorok koordinálják. Ők olyan szakemberek, akik helyismeretükkel, konfliktuskezelési és közösségi tervezési készségekkel a roma-nem roma közösségek közötti párbeszédet segítik, és a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit képviselik helyi szinten. Az interkulturális mediátorok a helyi roma közösség aktív tagjai, akik maguk is tenni akarnak azért, hogy jobb körülmények között éljenek, és ezért képesek mozgósítani a közösség többi tagjait. Saját maguk határozzák meg, melyek a közösség legégetőbb problémái, amelyekre megoldást akarnak találni, és ehhez kapnak támogatást a helyi hatóságoktól és egyéb szervezetektől. A Partners Hungary Alapítvány feladata az interkulturális mediátorok kiképzése és a párbeszéd elősegítése a helyi szereplők között.
Milyen eredményekkel működik a program?
Csak néhány megvalósult helyi projekt, a teljesség igénye nélkül, amelyrt az interkulturális mediátorok és a közösségi akciócsoport hoztak tető alá:
minimosoda kialakítása és működtetése
kültéri illemhelyek létesítése Nagyecseden, Porcsalmán és Encsen
sószoba kialakításaNagydoboson az óvodában
rászorulók házainak egészségügyi festése, felújítása Gyulajon – eddig 48 házat újítottak fel kalákában a közösség tagjai
játékközpont koordinálása Nagydoboson
játszótér felújítása, működtetése Csengerben és Hernádkakon
óvodás és iskolás gyerekek egészségügyi felvilágosítása,
helyi kampányok, egészségügyi programok megvalósítása a védőnővel együttműködve (többek között Arló, Borsodnádasd, Hernádkak, Hernádnémeti, Heves, Járdánháza, Jászapáti, Porcsalma, a Svájci Alap által támogatott egészségfejlesztési modellprogram települései.)
Nagyon megerősítette a GSK-val való együttműködésünket, hogy a vállalat egyik vezető pozícióban dolgozó munkatársa volt a projekt felelőse. Rendszeres egyeztetéseink során vállalati szempontokat tudott behozni, amelyek sokat segítettek a megvalósításban. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a finanszírozó találkozzon a helyi közösségek tagjaival és részt vegyen a közösségi akciócsoport ülésein. Az egyik beszélgetés zárókörében meghatározó pillanat volt, amikor az egyik helyi akciócsoport tag könnyes szemmel mondta el, hogy milyen sokat jelent neki a program: az ő tapasztalataira, szakértelmére még senki nem volt kíváncsi. Olyan emberek találkoztak így egymással, akik amúgy sosem keresztezték volna egymás útját, és tudtak olyan dolgokat dolgokat mondani egymásnak, amely mindannyiukat többé tette. A találkozásokból maradandó emberi kapcsolatok születtek: az egykori programfelelős magánadományozóként visszajár a településre.
Ha az ön vállalata is szeretne tenni egy jobb világért, és stratégiájukba vágnak tevékenységeink, írjon nekünk!
Mikor, milyen helyzetekben érdemes élni vele?
Megoldásra váró közösségi feladat vagy probléma kapcsán: szemetes környék, rossz közbiztonság, lakócsoportok közötti nézeteltérések.
Ha nagy beruházás készül a környéken, és számítani lehet a lakók ellenállására.
Ha számít, hogy a felek együtt tudjanak működni és tartós megoldások szülessenek.
Ha a kérdéses témában több vélemény, érdek is ütközik, egyének vagy csoportok között. Kiemelt területünk a roma-nem roma párbeszéd elősegítése.
Ha a megvitatandó téma bonyolult.
Ha azzal szembesül, hogy egyetlen félnek sincs elég információja, teljes jogköre a döntéshozatalra.
Ha számít a lakók véleménye és fontos Önnek, hogy motiváltak maradjanak.
Ha önkormányzatként önök is találkoznak olyan helyzetekkel, amelyekben fontos lenne a helyiek aktívabb részvétele, de nehéz a közösséget mozgósítani, és nincs hatékony módszer a kezükben, akkor mi segíthetünk! A közösségi tervezés módszertana egyszerűbb döntéshozatali folyamatot tesz lehetővé, és nagyobb elégedettséget hoz a közösség életébe: legyen szó egy település kerületéről vagy egészéről.
Mire számíthat? Milyen hatással lesz a közösségi tervezés módszere a folyamatra?
Facilitátoraink bevonásával:
Átláthatóvá válik a tervezés és kivitelezés folyamat, a résztvevők korrekt tájékoztatást kapnak a folyamatról, így elejét véve az információhiányból fakadó konfliktusoknak
A teljes folyamatot végigkísérjük: a feltérképezéstől a megvalósításig
Az egyeztetések békés légkörben valósulnak meg, mert tapasztalt facilitátoraink az alternatív konfliktuskezelési módszerek (mediáció, resztoratív gyakorlatok szakértői)
A résztvevő felek hangot adhatnak saját véleményüknek, érvényesíthetik érdekeiket
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
Nagyberuházás, Gönyűi Erőmű:
„A Partners Hungary Alapítványt a Gönyüi Erőmű létesítésekor választottuk ki a projekt stakeholder menedzsmentjének támogatására. 2007 óta a Partners Hungary szervezi az általunk létrehozott Gönyűi Kerekasztalt, mely az erőmű létesítési fázisában negyedévente, az erőmű üzemelésének kezdete óta évi egy vagy két alkalommal ülésezik. A kerekasztal célja a folyamatos tájékoztatás, párbeszéd kialakítása és fenntartása a lakossággal és a civil szervezetekkel. A résztvevők delegálásánál az volt a cél, hogy a kiválasztott személyeken keresztül széles bázishoz jusson el az információ. A kerekasztalokat a Partners Hungary, Alapítvány mediátorai szervezik, a megbízó (EON /Uniper) csak résztvevő. A kerekasztalok a nyitott párbeszéd alapján szerveződnek, minden kérdést megbeszélünk, ha kell szakértőket hívunk, tanulmányokat végeztetünk, és ismertetünk. A kerekasztal az elmúlt 10 évben egy abszolút sikertörténet, a kitűzött célokat maradéktalanul elérte. A kerekasztal vegyes összetételéből adódóan az erőmű létesítésével, és üzemeltetésével szemben számos ellenző, vagy egyenesen elutasító álláspont volt kezdetben. A professzionális szervezésnek, a nyílt és transzparens hozzáállásnak köszönhetően fokozatosan kiépült a bizalom és mostanra a kerekasztal egy szoros együttműködéssé alakult át. A Partners Hungary Alapítvány munkatársait a résztvevők könnyen elfogadták pártatlan résztvevőnek, szakmai munkájuknak döntő szerepe van a kerekasztal sikeres működtetésében, közös céljaink elérésében.”
Katona Zoltán (ügyvezető igazgató E.on Erőművek/Uniper)
Hogyan valósulhat meg a társadalmi integráció?
Olyan közösségek építésében hiszünk, ahol mindenki megélheti különböző identitásait, és a kulturális, vallási, etnikai, életkori stb. sokszínűséget az adott közösség – legyen az egy település, egy iskola, egy osztály – értéknek tekinti, épít rá.
Fontos alapvetés a munkánk során, hogy közvetlenül helyi közösségekben dolgozunk és elsődleges célunk a helyi együttműködések kialakítása, fejlesztése, melynek során megerősödik, eredményeket, sikereket ér el a roma közösség és ezzel tesznek apró lépéseket a helyi integráció felé.
Mit teszünk a társadalmi integráció érdekében a Partners Hungary Alapítványnál?
A Partners tevékenységének mindig is egyik alapja volt a helyi roma közösség aktív bevonása, együttműködés egy helyi csapattal, amely:
bizonyos keretek, korlátok között a közösséget képviseli
és aktívan részt vesz a helyi együttműködésben.
A modell akkor működik, ha van egy-két vezető, aki a helyi csoportot irányítja, szervezi, és az együttműködésekben is vezető szerepet tölt be. (Ők lehetnek informális vezetők, a közösség meghatározó tagjai, de lehetnek aktív közéleti emberek, szakemberek, politikusok, civil szervezetek vezetői is, akik már komoly eredményeket értek el helyi vagy akár országos szinten.) A csapat és a vezetők képzése, képessé tétele javítja az együttműködések hatékonyságát, reményt adhat a hosszabb távú fenntarthatóságra.
Hitünk szerint minden, amit a roma közösség egymással és másokkal összefogva tesz, saját szükségletei, érdekei mentén, erősíti a helyi integráció folyamatát. Munkájuk eredménye az lehet, hogy bizonyos területeken javul életminőségük, és megtapasztalják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, ami erőt adhat a további közös munkához. Ezt a folyamatot támogatjuk módszereinkkel, programjainkkal, abban a reményben, hogy hosszú távon fenntartható helyi struktúrák alakulnak ki.
Mi az interkulturális mediáció?
A Partners Hungary Alapítvány 2010-ben csatlakozott az Európa Tanács ROMED programjához. Jelenleg saját tapasztalatainkat és a ROMED eszköztárát ötvözve, egy egységes módszertan, az interkulturális mediáció keretében végezzük integrációs munkánkat elsősorban az oktatás, az egészségügy területén, és helyi, közösségi igények mentén.
Az interkulturális mediáció a részvétel elvét erősítő módszer, közösségi munka, amely hidat épít a településeken élő közösség tagjai és a településeken működő intézmények, döntéshozók között, annak érdekében, hogy előmozdítsa, pozitív irányba fordítsa a szükségben lévő közösségek helyzetét. Hazánkban a módszert alapítványunk honosította meg.
A módszerben alkalmazott helyi mediációs tevékenységeket az interkulturális mediátorok koordinálják.
Hogyan dolgoznak az interkulturális mediátorok?
A mediátorok interkulturális mediátor képzést kapnak, amelynek szerves része a Mediátorok Etikai Kódexe és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A képzésen többek között elsajátítják az interkulturális mediáció alapjait, kommunikációs és tárgyalási technikákat, a konfliktuskezelés és az együttműködő tervezés alapjait. Olyan módszerekkel ismerkednek meg, amelyek a mindennapi munkájukban hasznosulni tudnak. Az interkulturális mediátorok jelenleg az oktatás és az egészségügy és a közösségépítés területén végeznek hatékony munkát.
Az interkulturális mediátorok – a Magyarországon egyedüliként a Partners által tartott – a képzést követően helyi közösségi akciócsoportot (KACS-ot) szerveznek a megtanult jellemzők és szempontok szerint, és tekintettel vannak a demokratikus részvétel elvének alkalmazásra is. A helyi csoportok szervezésében a mediátorokra elengedhetetlenül fontos szerep hárul, hiszen ők azok, akik a leginkább ismerik saját közösségük tagjait, értik a helyi kulturális-társadalmi viszonyokat.
Ezzel párhuzamosan felveszik a kapcsolatot (vagy segítségünkkel kapcsolatba kerülnek) az önkormányzattal, helyi közintézmények képviselőivel. Így készítik elő a közösség tagjai és a helyi intézmények közötti párbeszédet, ami kerekasztalok formájában valósul meg.
A folyamatban az interkulturális mediátor egy semleges szereplő, nem foglal állást, hanem igényeket és információt közvetít. Állandó feladata a folyamatos kapcsolattartás a közösséggel és a közintézményekkel, az információk közvetítése, illetve a helyi megbeszélések és találkozók előkészítése az igények feltérképezése mentén. A kerekasztalokon zajlik a facilitált közösségi tervezés, ami a KACS által megfogalmazott szükségletekre és az intézmények igényeire épít. A közösségi tervezés végeredménye a helyi miniprojekt, aminek megvalósításában mindkét oldal szereplői részt vesznek. A helyi tervezés folyamatát az interkulturális mediátor az intézményi kapcsolattartóval szoros együttműködésben ösztönzi és támogatja.
A semleges álláspontú interkulturális mediátor kiegyensúlyozott módon dolgozik mind a közintézményekkel, mind pedig a közösséggel, és elősegíti a két fél közötti kommunikációt és együttműködést, segít a kulturális és státuszbeli különbségek leküzdésében. A munka során a mediátor, a csoporttal közösen, a felek közötti egyensúly kialakítására törekszik, ahol mindenkinek az érdekei egyformán legitimek.
Mindkét féltől elvárható, hogy felelősséget vállaljon , és részt vegyen egy kölcsönösen elfogadott változtatási folyamatban. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a mediátornak ez az elsődleges szerepe.
A hatékony mediátor az alábbi alapkompetenciákkal rendelkezik:
interkulturális kommunikációs kompetenciák
mediációs és konfliktuskezelési kompetenciák
az általuk támogatott közösségek szociokulturális és történelmi hátterének ismerete
tervezési, monitorozási és (ön)értékelési kompetenciák
esetkezelési kompetenciák.
Miben különbözik az interkulturális mediáció a „sima” mediációtól?
Fontos, hogy az interkulturális mediációt ne tévesszük össze az egymással konfliktusban álló felek közötti mediációval (párkapcsolati, válási, családi mediáció, üzleti mediáció, szomszédsági mediáció).
A kettőben az közös, hogy közvetítés történik, melyet egy harmadik, semleges szereplő, a mediátor támogat és a cél egymás jobb megértése. Az interkulturális mediáció során társadalmi ügyekkel dolgozunk, olyan problémákkal, amelyek a kisebbségi csoportot, annak többségét érintik, és céljuk, a probléma megoldása az erre hivatott és az adott ügyben érintett intézményekkel, hivatalokkal, önkormányzatokkal való együttműködésben. A hangsúly az érdekartikuláción és az együttműködés formájának kialakításán van.
Míg egy hagyományos mediáció átlagosan egy vagy több 3 órás ülés keretében lezárul, az interkulturális mediáció akkor tölti be funkcióját, ha a kisebbségi csoport és az intézmények közötti párbeszéd és problémamegoldás beépül egy-egy település működésébe. A hagyományos mediációban a már fennálló konfliktus megoldása a cél, az interkulturális mediációban a konfliktusok megelőzésén és a párbeszéd intézményesítésén van a nagyobb hangsúly.
Az interkulturális mediátorok kiválasztásánál figyelembe vesszük az eddigi közösségi munkában szerzett tapasztalatokat. Szempont, hogy a mediátor a helyi közösség megbecsült tagja legyen, nagyon előnyös, ha maga roma származású, és a közösség, illetve az közintézmények egyaránt ismerik. Eddigi gyakorlatok alapján, általában helyi ajánlással kerülnek kiválasztásra, de a képzésre minden érdeklődő jelentkezhet.
Munkánkban nem vagyunk egyedül. Természetes szövetségesnek tekintünk mindenkit (személyt vagy szervezetet), akik szintén az integrációért dolgoznak, a miénkhez hasonló, vagy akár teljesen más módszerekkel, és tevékenységük nem ütközik alapértékeinkkel.
Vannak, akikkel programjaink, mindennapi munkánk során időnként együttműködéseket alakítunk ki, és vannak olyanok is, akiket az eltérő módszereik, megközelítéseik, céljaik következményeként elviekben támogatunk, nagy tisztelettel és megbecsüléssel követjük munkájukat.
Mit jelent az inkluzív nevelés az óvodában és az iskolában?
Hazai és nemzetközi tapasztalataink alapján abban hiszünk, hogy:
A hátrányos helyzetű szülők támogatása létfontosságú a pozitív szülői gyakorlat kialakításában. Ha a szülők megfelelő információkat és támogatást kapnak abban, hogyan tudnak jól jelen lenni gyerekeik életében az otthoni és az óvodai-iskolai helyzetekben egyaránt, akkor válnak képessé arra, hogy támogassák gyermekeiket a felnőtté válás összetett folyamatában.
A kora gyerekkori szakembereknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy áthidalják azokat a szakadékokat, amelyek akadályozzák a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik bevonását és részvételét a befogadó közegekben. Ehhez pedig korszerű képzéseket és folyamatos érzelmi-mentális támogatást kell kapniuk.
A családok és a kora gyerekkori szakemberek közötti bizalmi viszony az alapja a hátrányos helyzetű gyerekeket és családjaikat célzó sikeres beavatkozásoknak.
Átfogó, holisztikus, interszektorális és integrált megközelítésre van szükség ahhoz, hogy sikeresen támogassuk a hátrányos helyzetű családokat összetett élethelyzeteik kezelésében.
Célunk, hogy abban segítsük a gyerekekkel foglalkozó szakembereket, hogy örömöt leljenek munkájukban, képesek legyenek megújulni, és megtartó szakmai közösségben tudjanak dolgozni. Hiszen ez segít abban, hogy az óvodában és az iskolában abban támogassák a gyerekeket, hogy a boldog élethez szükséges társas-érzelmi készségeket megszerezzék:
az önállóságot,
a felelősségérzetet,
a proaktivitást,
a kreativitást,
a kritikai gondolkodást,
az empátiát,
a konfliktuskezelési és együttműködési készségeket,
a sokszínűség értékként kezelését.
Mit teszünk az inkluzív nevelésért a Partners Hungary Alapítványnál?
Olyan innovatív képzéseket fejlesztünk és kínálunk, amelyek azonnal alkalmazhatók a gyakorlatban, korszerűek, ráépülnek a meglévő pedagógiai tudásra, ugyanakkor megújulást kínálnak;
Fejlesztési folyamatainkban támogatjuk az óvodákat-iskolákat abban, hogy rugalmas, reziliens, befogadó intézményekké váljanak;
Intézmények és szektorok közötti együttműködést fejlesztünk és szakmai közösséget építünk Lépésről Lépésre és REYN hálózatunkkal. Összekötjük az oktatás területén dolgozó különféle szakembereket (óvodában és iskolában dolgozó pedagógusok, óvoda-iskolapszichológusok, óvodai-iskolai szociális munkások, védőnők, stb) és lehetőséget teremtünk a párbeszédre és az egymástól való tanulásra.
Ha ön hátrányos helyzetű/roma gyerekekkel foglalkozó szakember, csatlakozzon ingyenes szakmai közösségünkhöz, a Roma Early Years Networkhöz , ahol ingyenes képzések és tapasztalatcserék várják!
Ha pedig átfogó képzéseink érdeklik, nézzen szét kreditpontos pedagógus továbbképzéseink vagy félnapos műhelymunkáink között:
A resztoratív eljárások – a mediációhoz hasonlóan – visszaadják a konfliktusokat az érintetteknek. A resztoratív modellek célja a támogató közösség létrehozása és a kapcsolatok erősítése, hogy még az incidensek megtörténése előtt legyen tér és lehetőség arra, hogy jelezzék a közösség tagjai, ha nem jó döntést készül hozni az egyik tagja. Ez teszi majd lehetővé azt, hogy ha mégis baj történik, akkor a károk helyreállítására, a jóvátételre tudjuk helyezni a fókuszt.
A resztoratív gyakorlatok olyan elméleti és gyakorlati kereteket és módszereket hoznak az óvodák és az iskolák életébe, ahol a közösség tagjai – a gyerekek is – képessé válnak:
közösen megelőzni a konfliktusos és bántalmazásos helyzeteket,
közösen feldolgozni a megtörtént esetek hatását és felelősséget vállalni a jövőbeli szerepével, feladataival kapcsolatban.
Hogyan működnek a resztoratív gyakorlatok az iskolában, óvodában?
Ahhoz, hogy egy óvoda vagy iskola resztoratív szemléletben működjön, ahhoz minden szereplőjének ugyanazt a nyelvet kell beszélnie és közös motivációval kell rendelkezniük. Emellett, nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, ami azt jelenti, hogy a mindennapi kapcsolódásaink során, közléseinkben és beszélgető köreinkben megosztjuk egymással, hogyan érintenek bennünket a mindennapi, közösséget érintő történések, és közösen tervezzük meg tevékenységeinket.
Általánosságban elmondható, hogy az a gyerek, aki bántja a többieket, az valószínűleg nem kapta meg azt a támogatást, hogy együttműködővé váljon.
Alapvetően nem magától válik az ember egy negatív cselekedet elkövetőjévé, hanem egy kapcsolati rendszerben él. A valahová tartozás szükséglete hajt bennünket.
Ez azt is jelenti, hogy ha egy incidens követően nem történik semmi a közösségben, nem dolgozzuk fel az esetet az az érintettekkel, akkor érdemi változás nem várható.
Mit kapok a három napos resztoratív képzéstől?
Rövid elméletet világos példákat arról, mi is a resztoratív szemlélet és hogyan segíti az óvodai-iskolai közösséget.
A világos, korszerű elméleti keretek a tényleges szemléletváltáshoz segítik hozzá a résztvevőket.
Gyakorlati eszközöket, amelyek azonnal alkalmazhatók a mindennapi iskolai helyzetekben, legyen szó konfliktusok és zaklatás megelőzéséről vagy kezeléséről, tanórai vagy tanórán kívüli keretekben egyaránt.
Hatékony kérdéseket és technikákat körbeszélgetések vezetésére
Eszközöket arra, hogyan válaszolhatunk az iskolában előforduló súlyos normaszegésre
Szeretnék részt venni a képzésen, mit kell tennem?
A konfliktusok az emberi viselkedés természetes velejárói. Nem a konfliktusok megléte a probléma, hanem az, ha nincs eszközünk arra, hogy jól kezeljük azokat. A konfliktuskezelés eredményessége meghatározza az iskola légkörét, a tanítás eredményességét. A resztoratív (helyreállító) szemlélet középpontjában az a gondolat áll, hogy a konfliktus valójában lehetőség a megújulásra, a felborult egyensúly helyreállítására. A konfliktus tehát, tehát ha jól kezeljük, igazából kapcsolataink javára is fordítható.
Mi történik a gyerekekkel, ha nem avatkozunk közbe?
„Meg kell tanulniuk kezelni a konfliktusokat” – halljuk sokszor a felnőtteket, amikor gyerekekről beszélnek. „Legyél te az okosabb”, „játsszatok szépen”, „ha így viselkedsz, nem lesznek barátaid”, „árulkodni nem szép dolog”.
A kérdés, hogy mit tanulnak meg és kitől. Vannak jó konstruktív kommunikációs minták, amelyeket átadhatunk pedagógusként a gyerekeknek? Számíthatnak ránk, felnőttekre? Mernek segítséget kérni?
Minél korábban kezdünk el szakszerűen foglalkozni a gyerekek közösségeivel, annál valószínűbb, hogy elkerülhetők a komolyabb negatív következmények, mint az iskolaváltás és a társas kapcsolatok ellehetetlenülése, az állandósult szorongás, és esetlegesen az önsértés.
Csúfolódás és kiközösítés az óvodában, iskolában
A csúfolódás, a kiközösítés, a csúnya beszéd és a felnőttek által szabott határok áthágása minden óvodában, iskolában megjelenik és nehézséget okoz. Ahhoz, hogy jól kezeljük ezeket a helyzeteket, értenünk kell, mi áll a háttérben.
Agresszió az óvodában és az iskolában
Az agresszió, ha társas vonatkozásban nézzük, a másik bántására irányuló, szándékos viselkedés, amelyet az áldozata el akar kerülni. Irányulhat a másik személyére, tárgyaira, kapcsolataira, történhet ez szóval vagy tettel. Az agresszió gyakran abból a frusztrációból fakad, hogy a meglévő eszköztárral nem sikerül megoldást találnunk, nincs olyan eszköze vagy mintája a gyerekeknek, amelyet megfelelő támogatás mellett kipróbálhattak és begyakorolhattak. Ezért érthető, ha megfelelő eszközök és minták nélkül a konfliktusok agresszióba torkollhatnak, ugyanakkor tennünk kell ez ellen. A konstruktív kommunikáció és a kapcsolatokat helyreállító konfliktuskezelési módszerek tanulhatók! A gyerekek legfőbb mintái mi felnőttek vagyunk. A gyerekeknek nem büntetésre, hanem kapcsolódásra, támogatásra, kommunikációs eszközökre van szükségük. A mediáció és a resztoratív gyakorlatok eszközei korszerű válaszokat adnak és gyakorlati segítséget nyújtanak pedagógusoknak és gyerekeknek egyaránt.
Zaklatás? Bántalmazás? Bullying?
Nincs ma egységes szóhasználat Magyarországon, mindhárom szó ugyanarra a jelenségre utal. A bántalmazás/zaklatás/bullying olyan közösségben zajló agresszív cselekmény, amely:
rendszeres,
szándékos,
kiegyensúlyozatlanok az erőviszonyok az elkövető(k) és az áldozat(ok) között,
a másik megszégyenítésének és megfélemlítésének szándéka jellemzi,
célja a hatalom megszerzése a közösségben.
A bullying közösségi jelenség, nem csak az elkövetőkre és az áldozatokra kell figyelmet szánnunk, hanem meg kell értenünk magát a jelenséget, hiszen e nélkül a helyzet újrateremtheti magát, még akkor is, ha az áldozat vagy az elkövető már nem is a mi óvodánkba, iskolánkba jár.
Akkor tudunk hatékonyan beavatkozni, ha az egész közösséggel dolgozunk, ahol a bántalmazás zajlik, értenünk kell az erőviszonyokat, szereplőket. Egy zaklatásos történet szereplői az elkövető(k) az áldozat(ok) és a szemlélők, akik vagy az áldozatot vagy az elkövetőt pártolják, esetleg semlegesen viszonyulnak a helyzethez.
Tudnunk kell, hogy gyakran a szemlélők fordíthatnak a legtöbbet a helyzeten, és tudnunk kell, hogyan tehetjük őket képessé arra, hogy merjenek beavatkozni vagy segítséget kérni. Ehhez nyújtanak segítséget háromnapos konfliktus- és agressziókezelési képzéseink, illetve külső szakemberként is be tudunk lépni és megállítani a folyamatot.
„Produktívan csak úgy lehet beavatkozni, ha a pedagógus kitartóan, megértően viszonyul a zaklatáshoz” (Buda & Péntek, 2010)
Mi, a Partners Hungary Alapítvány szakmai csapata úgy teszünk az óvodai-iskolai kortárs bántalmazás megfékezéséért, hogy a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek nyújtunk Resztoratív Gyakorlatok képzést.
Óvodai- iskolai konfliktuskezelési képzéseinket 10 fő jelentkezése esetén, illetve csoportok jelentkezése esetén, egyedi árajánlat alapján indítunk. Kérjen információt e-mailben: kepzes@partnershungary.hu
Mi Lépésről Lépésre pedagógiai program lényege?
A Lépésről Lépésre gyermekközpontú pedagógiai programot az 1990-es években, az Open Society Institute irányításával, amerikai szakemberek dolgozták ki. Magyarországon először 1994-ben vezették be az óvodai programot, majd az 1996/97-es tanévben az iskolai programot. A program hazai terjesztője és szakmai koordinátora a Partners Hungary Alapítvány.
A program a különböző hátterű gyermekek együttnevelésében segíti a pedagógusokat, ahol a sokszínűség és az egyediség is a tanulást, a világ jobb megismerését és az együttműködés fejlesztését szolgálja.
A Lépésről Lépésre program célja, hogy az óvodában és az iskolában őszinte, elfogadó légkör alakuljon ki jól szervezett működési keretek közt. Olyan pedagógiai rendszert hozva ezzel létre, amelyben fel lehet készíteni a gyerekeket arra, hogy:
egy működő közösség aktív, alkotó tagjává váljanak, felismerjék és megbecsüljék az ebben rejlő értékeket;
önállóan, tevékenyen vegyenek részt saját mindennapjaikban, képesek legyenek véleményt formálni és meghallgatni egymást;
életkori szakaszaiknak megfelelően bizonyos helyzetekben döntéseket hozhassanak és gyakorolhassák a személyes felelősségvállalást;
társas-érzelmi készségeik fejlődésével képessé váljanak az egymás iránti nyitottságra;
nyitottak legyenek a világra, a világ komplexitásának felismerésére, kérdések felvetésére, megoldások keresésére;
természetes igénnyé váljék számukra az egész életen át tartó tanulás.
Lépésről Lépésre akkreditált képzéseink segítségével önök is megvalósíthatják mindezt! Képzéseinkről bővebben a bejegyzés alján olvashat.
Milyen fizikai környezetben valósul meg a Lépésről Lépésre program az óvodában és az iskolában?
A csoportszobák és az osztálytermek tevékenységközpontú és barátságos berendezése fontos része a programnak. A Lépésről lépésre program a környezet, az osztályterem téralakításánál, berendezésénél a gyerekek fejlődési sajátosságait, szociokulturális szükségleteiket és a sikeres tanulás feltételeit egyszerre veszi figyelembe. Ennek érdekében szakít a hagyományos tantermi elrendezéssel.
A teret mozgatható asztalokkal és székekkel rendezi be, melyet a gyermekek magasságához igazodó polcokkal tagolja.
A beszélgetőköröknek, egyéb feladatok megoldásának a teremben elhelyezett szőnyeg ad helyet, melyen kispárnákat, a tanító vagy óvodapedagógus számára pedig egy fotelt helyezünk el.
A berendezés és az eszközök biztosítják az aktív, felfedező tanulást. Minden, ami a tanuláshoz szükséges a teremben szabadon megtalálható.
Az óvodai csoportszobák és az iskolai tanterem átalakításához szükséges eszközigény:
a gyermekek életkorának megfelelő székek, asztalok
a gyerekek munkáinak tárolására különbözı dossziék, mappák, irattartók, képkeretek szükségesek.
A program fellazítja a hagyományos tanórai kereteket; a pedagógusok a napi, heti, havi tanulási rendet a gyermekek szükségleteihez, a feldolgozandó témákhoz és egyéb aktualitásokhoz alkalmazkodva alakítják.
Milyen a napirend a Lépésről Lépésre programban?
Érkezéskor a gyerekeket az úgynevezett reggeli kihívás fogadja, amelynek célja egyrészt ráhangolni a gyerekeket a munkára, másrészt értelmes, érdekes tevékenységgel kitölteni az egyébként nem éppen izgalmas várakozási időt. A reggeli kihívás együttműködést vagy egyéni megoldást igénylő érdekes, izgalmas feladat, játék, rejtvény. Többféle feladat közül is lehet választani.
A nap fontos kerete a reggeli beszélgetőkör és a délutáni záró, élménymegosztó beszélgetés, amelyek nagyon fontos közösségépítő szereppel bírnak. A beszélgetések segítenek a közösség, a szociális készségek alakításában, emellett fejlesztik a toleranciát, az empátiát, az egymásra figyelés és a kommunikáció készségeit. Fontos szerepük van a különböző társadalmi, viselkedési és illemszabályok megtanulásában. A rendszeres beszélgetésekkel közösségi hagyományokat teremtünk. Emellett a gyerekek megtanulnak reflektálni önmagukra, értékelni a saját és mások munkáját, és képessé válnak az építő kritika megfogalmazására.
A tanulási idő, a tanítási órák, az óvodai csoportfoglalkozások, blokkok időtartamait a gyerekek állapota, figyelmük időtartama, a feladatok, tevékenységek jellege alapján a tanító vagy az óvodapedagógus határozza meg. A nap folyamán a nagyobb koncentrációt igénylő tevékenységek és a mozgásos, kisebb figyelmet igénylő tevékenységek felváltva jelennek meg. A napi időbeosztást naponta felírják egy erre a célra rendszeresített táblára, a heti életrend, programok plakáton kerülnek a falra.
A Lépésről lépésre program szerint tanuló gyerekek egyik legkedvesebb szokása, hogy valamennyi osztálynak és csoportnak van egy választott kabalája. A figura a csoport tagja, aki minden hétvégén másik családhoz megy vendégségbe. A család kiválasztásának módját a gyerekek és a pedagógus közösen döntik el – a közös szabályalkotás a programban fontos elem, nem csak ebben a kérdésben. A kabalafigura vendégség alatti élményeit egy naplóba jegyzik fel. Eleinte – amíg a gyermekek nem tudnak írni – a szülők vezetik a naplót, majd a gyerekek, a figura nevében. A kabala és naplója számtalan nevelési lehetőséget hordoz, emellett a család bevonásának, az óvoda, iskola és a család értékrendje közötti kapcsolat alakításának egyik fontos eszköze.
A szülők szerepe a Lépésről Lépésre programban
A Lépésről Lépésre program felismeri, megbecsüli és támogatja a szülői szerep fontosságát, ezért a szülőket partnerként kezeli. Ez a felelősségteljes együttműködés pedagógus és szülő között a gyermek szellemi és érzelmi fejlődését segíti.
Amikor a gyerekek látják saját szüleiket közösen dolgozni az óvónőkkel vagy tanítókkal, azt érzik: mi itt fontosak vagyunk egymásnak. Az óvoda, az iskola és az otthon pozitív, barátságos kapcsolata minden gyerekre jó hatással van.
A Lépésről lépésre program a szülőket a legfontosabb tanácsadóknak tekinti, akik segítenek a gyerekek alaposabb megismerésében, jobb megértésében. Az együttműködés során mind a pedagógus, mind a szülő értékes információkhoz juthatnak egy nyitott – a gyermek érdekében – egymást segítő kapcsolat felépítéséhez.
A gyerekek értékelése a Lépésről lépésre programban
Az értékelés a gyermekekről szerzett sokrétű információra épül. Az értékelés a Lépésről Lépésre programban a gyerekek fejlődését szolgálja és erősíti magabiztosságukat, önbizalmukat. Mivel az értékelés fejlesztő ereje fontos, ezért kiemelten figyelünk arra, hogy gyermek fejlődéséhez megfelelő gyakorlati tanácsokkal szolgáljon.
A szülők és a gyerekek is részt vesznek az értékelés folyamatában.
Fontos szempontok az értékelés során:
Hitelesség, melynek alapja a sokoldalú gyermekmegfigyelés.
A teljesítmény mérésére többféle eszköz, módszer használata.
A gyerekek egész személyiségének figyelembevétele.
Az értékelés döntően nem kritérium-orientált, az egyén fejlődéséhez mért.
Ismételt, sorozatos, megfigyeléseken alapszik.
Könnyen érthető mind a szülők, mind a gyerekek számára.
A gyerekek erősségeit, nem pedig gyengéit emeli ki.
Tájékoztat arról, hogy mit kell megtanítani, és hogyan.
Folyamatos útbaigazítást ad.
Sokoldalúan, összetett módon, szociális, érzelmi és értelmi szempontokat egyaránt figyelembe véve vizsgálja a gyerekeket.
A tanárok és szülők, illetve a tanárok és gyerekek közti aktív együttműködő viszonyra épít.
Hangsúlyozza a tanulás fontosságát.
Lépésről Lépésre akkreditált képzések
1. Bevezetés a Lépésről Lépésre programba, 30 óra, 30 kreditpont. Képzéseinket külön indítjuk óvodapedagógusoknak és tanítóknak, a csoportokra szabott módszertani lehetőségekkel.
Amely elvégzésekor ön:
Részletes ismeretekre tesz szert a lépésről Lépésre gyermekközpontú pedagógiai programról és módszereiről
Gyakorlati tapasztalatot szerez a módszer működéséről, alkalmazásának körülményeiről
A folyamat során szakértő óvodapedagógus trénereink mentorálással is támogatják Önt
A képzés elvégzésével egy 20 országban működő hálózathoz csatlakozik, melynek tagjai folyamatos támogatást nyújtanak egymásnak tudásmegosztással
A képzés elvégzésével:
Képes lesz alkalmazni a Lépésről lépésre program alapelveit, az arra épülő speciális szokásokat, életrendet, rituálékat.
Megismeri a program tevékenységrendszerének megfelelő tér, terem el-, és berendezést, tevékenységközpontokat és eszközelhelyezést
Képessé válik az aktív tevékenységekhez szükséges feltételek megteremtésére, eszközök, módszerek kiválasztására, alkalmazására és készítésére
Elsajátítja a differenciált tevékenykedtetés, a kooperatív tanulás és a projekt módszer alapjait, munkaformáit, eszközeit
Korszerű válaszokat tud adni a gyermekek és szülők szükségleteire egyaránt
Alkalmazni tudja a fejlesztő értékelési eljárásokat, különös tekintettel a portfólióra
Képzéseinket külön indítjuk óvodapedagógusoknak és tanítóknak, a csoportokra szabott módszertani lehetőségekkel.
Mit ad a Kooperatív LL képzés?
Megismeri a különböző célok eléréséhez használható kooperatív módszereket.
Megtanulja, hogyan tegyen különbséget helyzetek között, amikor hatékony ezek használata, és amikor nem.
Társas kapcsolatokat segítő feladatokat lesz képes kidolgozni.
Épít a gyerekek meglévő készségeire, tudásukra, egyéni és társas szükségleteik mentén fejleszti őket.
Megismeri és elsajátítja az értékelés különböző formáit, önálló és csoportos feladatokra egyaránt alkalmazva.
Tudja és felismeri, hogy milyen attitűd és hozzáállás szükséges a kooperatív tanulási légkör megteremtéséhez és ezért hajlandó is tenni.
Saját élményein keresztül tapasztalva tanulja az elhangzottakat, érzékeli a kooperaitivitás működését és hatását.
A képzéseket tapasztalt Lépésről Lépésre trénerek tartják, akik maguk is gyakorló pedagógusok. Várjuk óvodai nevelőtestületek és általános iskolai tantestületek jelentkezését képzéseinkre!
További cikkek, írások a Lépésről Lépésre programról:
Akkreditált képzés, elszámolható a pedagógus továbbképzési rendszerben, 64 óra – 64 pont!
Az iskolákban és a családi életterekben is érezhetjük, hogy az érdekütközések egyre többféle konfliktust hoznak felszínre, és nagyon nehéz az érintetteket párbeszédre bírni. Minden oldalnak igaza lehet a saját nézőpontjából, ám sokszor hiányoznak olyan módszerek, amelyek használatával kialakulhat az a platform, ahol olyan megállapodások születhetnek, amelyekben az érintettek kölcsönösen egymást támogatják. Konstruktív kommunikációs minták és konfliktuskezelési eszközök híján, az egyéni és az intézményi kapcsolatok megterhelődnek. Ezen segíthet a pedagógusok mellett az óvodai és iskolai szociális támogató munkában végzett mediáció és resztoratív gyakorlatok módszertana.
Hogyan előzhetjük meg és kezelhetjük az iskolai konfliktusokat?
Iskolai helyzetekre szabott mediációs képzésünk abban segíti a pedagógusokat, hogy az iskolai szereplők között kialakuló konfliktusokat korai szakaszban felismerhesse, és eszközöket kaphasson kezelésükhöz. A mediáció régóta húzódó konfliktusok esetén is hatékony, változatos eszközöket biztosat a vitarendezéshez, szülőkkel, diákokkal és kollégákkal. A mediációs képzést pedig kiválóan kiegészítik a resztoratív gyakorlatok képzés, amely nagy hangsúlyt fektet a közösségépítésre, és amely módszer segítségével hatékonyan kezelhetők az iskolai zaklatásos esetek is.
Az iskolai mediációs képzés felépítése
A Partners Hungary Alapítványnál modul rendszerű, a pedagógus és a szociális továbbképzési rendszerben akkreditált programot dolgoztunk ki a mediáció iránt érdeklődők pedagógus és szociális szakemberek számára.
modul: 3 nap/ 30 óra, 30 kreditpont. Alapképzés, mely sok gyakorlaton, saját élményen keresztül, a csoportra szabottan, a konfliktusok természetével, a mediáció folyamatával, az iskolai életbe való illeszthetőségével ismerteti meg az érdeklődőket.
Igény esetén folytatható a képzés.
modul: 3 nap/ 30 óra, 30 kreditpont. A résztvevők saját tapasztalataikat is felhasználva újabb mediációs módszereket, technikákat ismerhetnek meg és gyakorolhatnak, tovább mélyíthetik gyakorlati tudásukat a módszer használata terén, az iskolában előforduló konfliktusokra fókuszálva.
modul – esetmegbeszélő csoport. Időtartama: 4 óra, 4 kreditpont.
Milyen témákat dolgozunk fel az iskolai mediációs képzés során?
A konfliktusok folyamata, okai, szakaszai, jellemzői, típusai, lehetséges megközelítési módjai, valósi iskolai példákkal
Egyéni konfliktusmegoldó stratégiák – önismeret
Konfliktuskezelési eszközök a mediáció eszköztárából, iskolai helyzetekre adaptálva
Kérdezéstechnika elmélete és gyakorlata
Haladó mediációs technikák nehéz ügyfelekkel
Alternatív vitarendezési eszközök a házirendben, avagy hogyan indulhat el valódi változás az iskolán belül?
Szeretnék részt venni a képzésen, mit kell tennem? Írjon nekünk a kepzes@partnershungary.hu e-mail címre!
2. Kortás mediátor képzés 12-18 éves diákok számára
Hogyan működik a kortárs mediáció?
A kortársak szerepe kiemelkedően hangsúlyos a tizenéves korosztály körében, elsődlegesen egymással osztják meg problémáikat, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy eszközt kapjanak a konfliktusaik kezeléséhez. A mediáció eszköztárát már diákok is használhatják egymás közt.
Fiatalokról lévén szó – nem reális elvárás, hogy önállóan mediáljanak konfliktushelyzetben, hiszen ezek a helyzetek rendkívül összetettek. Előfordulhat például, hogy agresszióba, bántalmazásba torkollik egy konfliktus, illetve hogy online felületre kerülnek ki bizonyos részletei, ami fölött nagyon könnyű kontrollt veszteni. Kortárs mediátor képzésünket pedagógusoknak szóló mediátor képzésünkkel együtt ajánljuk, hogy tanárok és diákok összehangoltan léphessenek fel az iskolai konfliktusok kezelése során.
A kortárs mediátorok szerepe
Konfliktus észlelése esetén használják a mediációs eszközöket a vitában álló felekkel.
Jelezzék a pedagógusnak, hogy felnőtt segítségre van szükség a konfliktus rendezése érdekében.
Pedagógus-mediátorral közösen vezethetnek mediációs üléseket, pedagógus-diák konfliktus esetén.
Kik lehetnek kortárs mediátorok?
Ha egy iskola elkötelezi magát a konfliktusok békés rendezése mellett, érdemes a pedagógusoknak és a diákoknak is képzést kapniuk mediációból, illetve resztoratív gyakorlatokból. Azok a 12 év feletti diákok vonhatók be jól egy mediációs képzésbe, akik:
érdeklődőek és motiváltak,
releváns tanórán kívüli tapasztalattal rendelkeznek, például kortárs segítés előnyt jelent,
jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek,
szívesen dolgoznak csapatban, társas helyzetekben aktívak,
érdemes a 9-10-es évfolyam bevonása, hogy minél tovább fennmaradjon a módszer az iskolában.
Hány napos a kortárs mediátor képzés?
6 napos képzésünkön interaktív, a diákokra szabott gyakorlatokkal dolgoztunk, a részvételt, a bevonódást erősítve. Fontos, hogy pedagógusok is kapjanak mediációs képzést, lehetőleg többen egy tantestületből, hiszen így biztosítható, hogy a módszer valóban beépül a mindennapokba, illetve hogy a diákok nem maradnak egyedül a nehéz helyzetekkel. A kortárs mediációs képzést egy olyan közös foglalkozással célszerű zárni, amelyen a pedagógus-mediátorok is részt vesznek, hogy együtt dolgozzuk ki a mediáció beépülését az iskola életébe.
Hogyan működhet a mediáció az iskolában?
Ahhoz, hogy a mediáció beépüljön az iskola életébe, illetve hogy a pedagógus-mediátorok és diák-mediátorok sikeresen tudjanak együttműködni, folyamatos együttműködésre van szükség, illetve olyan iskolai lehetőségekre, ahol minél többször lehet beszélni a konfliktuskezelés fontosságáról. Kiemelt szerepe lehet a módszer terjesztésében a diákönkormányzatnak. A pedagógusok körében érdemes a vezetői értekezleten, illetve a tantestületben beszélni a mediáció előnyeiről. Jó, ha készülnek plakátok a mediátorok fényképével és nevével, és kifüggesztik például a csengetési rend mellé a faliújságra. Az is fontos, hogy lehessen anonim módon segítséget kérni, például a folyosóra kihelyezett dobozban, írásban jelezni az észlelt konfliktust.
A mediációs ülésekre praktikus, ha lehetőleg tanítási időn kívül, esetleg hetedik-nyolcadik órában kerülhet sor, ha a pedagógus éppen nem helyettesít, a diák pedig nem ír dolgozatot, hogy minél kevesebb hiányzást-átszervezést jelentsen a mediáció.
Óvodai- iskolai konfliktuskezelési képzéseinker 10 fő jelentkezése esetén, illetve csoportok jelentkezése esetén, egyedi árajánlat alapján indítunk. Kérjen információt e-mailben: kepzes@partnershungary.hu
Miért van szükség újabb konfliktuskezelési módszerekre?
A túlterheltség, az eltérő ütemben fejlődő gyermekek, eltérő képességekkel és kulturális háttérrel mind hatalmas nevelési kihívást jelentenek. Minél több eszköz van a kezünkben, annál inkább azt érezhetjük, hogy visszakapjuk mozgásterünket, csökken a kiégés veszélye, és valóban arra tudunk figyelni, ami fontos. Hiszen az elhivatott óvodai szakemberek vágya, hogy a gyerekek boldogok legyenek, és pozitív módon tudjanak kapcsolódni másokhoz, és könnyebbek legyenek a hétköznapok együtt. Itt kezdődik a társas–érzelmi tanulás története, és az a folyamat, amelyen keresztül a gyakorló szakemberek, kiváltképp az óvoda dolgozói támogatni tudják a gyerekeket olyan készségek és kompetenciák elsajátításában, melyek segítik őket az óvodai és hétköznapi életükben.
NÁLUNK A HELYE, HA:
Óvodapedagógusként vagy tanítóként azt érzi, hogy a nehéz helyzetek a gyerekekkel, szülőkkel, kollégákkal való kapcsolata rovására mennek, és változtatni szeretne ezen.
Át akarja élni, hogy van eszköz, módszer és választás a nehéz társas helyzetekre.
Képessé akar válni arra, hogy a vitákat és konfliktusokat tanulási lehetőséggé fordítsa, ahol nem nyerés vagy túlélés a cél, hanem a közös fejlődés.
Mit ad a háromnapos, akkreditált képzés?
Gyakorlati konfliktuskezelési technikákat, világosan strukturált módszereket gyerekekkel, szülőkkel és a kollégákkal.
Konstruktív kommunikációs eszközöket, hogy a panaszok helyett az igények, szükségletek mentén tudjunk beszélgetni egymással, partneri viszonyban.
Kérdezéstechnika alapokat, hogy jól ki tudjuk bontani, mi történt, hogyan élték meg a résztvevők, és mit kell tenni ahhoz, hogy helyre jöjjenek a dolgok.
A kisgyerekekkel történő mediációs konfliktuskezelés hatlépcsős módszertanát a gyakorlatban.
A csoportos problémamegoldás módszertanát, hogy az egész óvodai csoporttal vagy a szülői közösséggel közösen és hatékonyan tudjunk dolgozni saját megoldásainkon.
Stresszkezelési technikákat, hiszen emberekkel foglalkozó szakemberként a saját jóllétünkkel, a saját érzéseinkkel is foglalkoznunk kell.
Működő alternatívákat a büntetésre, fenyegetőzésre, kiabálásra.
„Azért jöttünk a képzésre, mert tudni akartuk, hogy csinálja a Móni kolléganőnk, hogy pikk-pakk rendezi a helyzeteket a gyerekekkel, és valahogyan tovább tartanak a megbeszéltek. Tizenöt éve vagyok a pályán, nagyon szeretek újakat tanulni. A képzés nagyon jól összeszedett elméleti alapokat és rengeteg gyakorlati lépést mutatott, amikkel már az első napokon sikereket értem el.” (Bea, óvónő)
Ne feledd, a képzés 30 kreditpontot ér a pedagógus továbbképzési rendszerben! Várjuk óvodapedagógusok és alsós tanítók jelentkezését. Írjon nekünk a kepzes@partnershungary.hu címre a további részletekért és a következő időpontokért!
Mediátor továbbképzéseinkkel újszerű, gyakorlati tudást kínálunk, megtartó szakmai közösségben. Továbbképzéseink repertoárját folyamatosan bővítjük, álljon itt a 3 kedvenc!
Gyermek a válási mediációban
Egy éves interszektorális együttműködésünk eredményét interaktív tréning formájában dolgozzuk fel, az alábbi kérdések mentén:
Mi a gyermek valós érdeke a válás során?
Mit tud ezért tenni a mediátor, ha hozzá fordulnak?
Milyen előnyei, hátrányai és veszélyei vannak a gyermek bevonásának?
Mire kell a mediátornak figyelni, ha szeretné bevonni a gyermeket a folyamatba?
Hogyan jelenhetnek meg a gyermek érdekei, szükségletei? Mit tehet a szülő és mit tehet a mediátor?
Hogyan szavatolható a gyermek érzelmi biztonsága a folyamat során?
Miről és hogyan kommunikáljunk a gyermekkel ha jelen van a folyamatban, vagy ha nincs jelen?
Miben dönthet, miről mondhatja el a véleményét?
Melyek a gyermek bevonásának módjai, a részvétel különböző alternatívái?
Szükséges-e a személyes jelenlét?
A képzés 10 pontot ér, az IM regisztrált mediátoroknak és ezáltal elszámolható a továbbképzési rendszerben. Képzésünket már végzett mediátoroknak ajánljuk, azonban mediátor hallgatók is sokat profitálhatnak a szakmai délutánból, kapcsolatot építhetnek gyakorló mediátorokkal.
Haladó kérdezéstechnika
A mediátor egyik legfontosabb eszköze a megfelelő kérdés, amely kinyitja a beszélgetést, új lehetőségeket villant fel a konfliktusban álló feleknek. Fontos, hogy a kérdések ne a mi kíváncsiságunkat elégítsék ki, hanem a felek számára nyissanak új nézőpontokat, találkozási lehetőségeket.
Tréningünkön résztvevői olyan technikákat ismerhetnek meg és próbálhatnak ki, amelyek a mediátort segítik abban, hogy megtalálja a folyamathoz illeszkedő hatékony kérdéseket. A kérdések által az elakadások feloldódhatnak, és a felek elindulhatnak egy közös megoldás felé. Fejlesztői csapatunk kidolgozott egy olyan továbbképzést, ami segít tisztázni és mélyíteni a kérdezéstechnikai készségeinket.Mire számíthatnak a résztvevők?
Kérdezéstechnika elmélet, amelyet mindig gyakorlat követ, hogy kipróbálhassuk a hallottakat
Kreatív eszközökkel, dolgozunk változatos munkaformákkal dolgozunk
Mediációs szimulációs helyzetben rögtön lehet alkalmazni az elméletben megismert technikákat, amelyet facilitált megbeszélés követ, hogy biztonságos környezetben reflektálhassunk a munkánkra és adhassunk egymásnak visszajelzést.
Tapasztalatcsere gyakorlott mediátorokkal
A képzés 10 pontot ér, az IM regisztrált mediátoroknak és ezáltal elszámolható a továbbképzési rendszerben. Képzésünket már végzett mediátoroknak ajánljuk, azonban mediátor hallgatók is sokat profitálhatnak a szakmai délutánból, kapcsolatot építhetnek gyakorló mediátorokkal.
Fejlődésfókuszú esetmegbeszélő mediátoroknak
A professzionális módszertani tudás a szakmai személyiség felkészültsége nélkül keveset ér. Ezen a továbbképzési alkalmon szakmai elakadásokat beszélünk meg egy strukturált, előremutató módszertan segítségével. Az esetmegbeszélés során a résztvevők külső nézőpontokkal gazdagodnak. Ez segíti őket abban, hogy megértsék a probléma forrását, hogy így megtalálják az utat saját új megoldásaikhoz.
Jó szakemberré is csak a mások segítségével válhatunk, ha adunk és kapunk visszajelzést. A WANDA módszer alkalmazása során a pozitív pszichológia eszköztárával dolgozunk.
A fejlődést, fejlesztést állítjuk középpontba. E megoldás lehetőséget nyújt mediátorok számára, hogy strukturált formában, bizalmi közegben vizsgálják meg azokat a problémákat, elakadásokat, amikre még nincs megoldásuk.
Milyen eredményre számíthatnak a résztvevők?
Képesek lesznek nézőpontot váltani a módszer és a benne résztvevők segítségével.
Megismerik az esetek mögött húzódó szándékokat, érzéseket, motivációkat: így nyernek mélyebb rálátást a helyzetre.
A kreatív eszközök alkalmazása a kognitív szintek mellett bekapcsolja a mélyebb, intuitív struktúrákat is, ezáltal alakíthatja át az esetgazda ügyhöz fűződő viszonyát, megoldási perspektíváit.
A rendszeres esetmegbeszélések által a kiégés kockázata csökkenthető.
El tudnak távolodni a problémától és így könnyebben találnak rá saját megoldásaikra a többiek aktív hozzájárulásával.
Az esetmegbeszélő során kreatív eszközöket alkalmazunk. Ezek segítenek kilépni a megszokott gondolati keretek közül és átlendíthetnek az elakadáson.
A végeredmény: felszabadult együtt gondolkodás, felemelő erő, és jelentős személyes fejlődés, előrelépés.
A képzés 10 pontot ér, az IM regisztrált mediátoroknak és ezáltal elszámolható a továbbképzési rendszerben. Képzésünket már végzett mediátoroknak ajánljuk, azonban mediátor hallgatók is sokat profitálhatnak a szakmai délutánból, kapcsolatot építhetnek gyakorló mediátorokkal.
Képzéseink mellett, minden évben több mediációs konferenciát is szervezünk, amelyekre a társszakma képviselőit is meghívjuk, mert hiszünk a szinergiában és az interszektorális együttműködésben. A konferenciák és a továbbképzések időpontjaiért tekintse meg eseményeinket.
Aktuális képzéseinket ITT találja! Jelentkezzen online pár kattintással vagy kérjen több információt a kepzes@partnershungary.hu e-mail címen!
Továbbképzéseink már online formában is elérhetők, így a fizikai távolság már nem akadály. Kérjen tőlünk ajánlatot a kepzes@partnershungary.hu címen!
Mit ad a Partners Hungary Alapítvány mediációs képzése?
A résztvevők elsajátítják a mediáció, mint újszerű, alternatív konfliktuskezelési módszer eszközrendszerét. A módszerek segítségével képessé válnak arra, hogy a felmerült konfliktushelyzeteket hatékonyan kezeljék, és magas szakmai színvonalon tudjanak közvetítői eljárásokat vezetni.
Alapítványunk, 25 évnyi tapasztalatát felhasználva, valamint a törvényi szabályozást figyelembe véve, modul rendszerű programot dolgozott ki a mediáció iránt érdeklődők szakemberek, leendő mediátorok képzésére, 3+3+fél napban, 64 órában. Képzéseink pedagógus és szociális akkreditációval is jelentkeznek, és elszámolhatók a továbbképzési rendszerben.
Hogyan válhatok mediátorrá?
A teljes képzés 64 óra. Az első, háromnapos modult egy második háromnapos modul követni, amelyek időpontjairól az Események menüpontban tájékozódhat. A képzés elvégzését követően pedig regisztrálhat az Igazságügyi Minisztérium országos közvetítői névjegyzékébe, a 2002. évi LV. törvényben foglaltak teljesítése után (link: https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetito-szeretnek-lenni).
Hogyan épül fel a képzés?
1. modul: Bevezetés a mediációba, 3 nap, 3×10 óra
Alapképzés, mely sok gyakorlaton, saját élményen keresztül a konfliktusok természetével, a mediáció folyamatával ismerteti meg a résztvevőket.
Az alapképzés témái:
A konfliktusok folyamata, okai, szakaszai, jellemzői
Tárgyalástechnika a hatékony együttműködésért
Konfliktus tipológiák
Egyéni konfliktusmegoldó stratégiák – önismeret
Konfliktuskezelési eszközök a mediáció eszköztárából
2. modul: Haladó mediációs képzés, 3 nap, 3×10 óra
Azoknak ajánljuk haladó képzésünket, akik már elvégezték a Bevezetés a mediációba képzést a Partners Hungary Alapítványnál vagy más szervezetnél, és szeretnének komolyabban elmélyedni a szakma rejtelmeiben.
A haladó képzés témái:
A Bevezetés a mediációba elméletének átismétlése
Mediáció – haladó technikák
Mediáció nehéz ügyfelekkel
Szimulált esetgyakorlatok valódi esetek alapján
Facilitált megbeszélések, mely során a résztvevőkre szabottan tudunk visszajelzést adni az elakadásokkal és a fejlődési lehetőségekkel kapcsolatban
3. modul – Gyakorlati képzés. Időtartama: maximum 4 óra
A záró modul célja, hogy a mediációs szakma leendő képviselői gyakorlatot szerezhessenek biztonságos közegben, még mielőtt éles helyzetben kezdenének közvetíteni.
Ebben a modulban, a tréningjeinkhez hasonló szimulációs helyzeteket teremtünk: az „ügyfelek” szereplapokat kapnak, amelyek megtörtént esetekre építve vázolják az adott résztvevő szempontjait, annyi információt nyújtva az egyes szereplőknek, amennyi valósághűvé teszi a helyzetet. A képzés résztvevője mediátorként vezeti az ügyet, a jelenlévő tréner pedig személyre szabott támogatást nyújt a mediátornak.
A szimulációs gyakorlatot megbeszélés követi. A játék szereplői a folyamat után visszajelzést adnak a mediátornak, a mediátor megoszthatja tapasztalatait. Ezt követően a foglalkozás vezetője, a tréner, a speciális kihívásokat kihangosítva jelez vissza az egyéni elakadásokkal és erősségekkel kapcsolatban.
A három modul elvégzése után – a további törvényi feltételek teljesülése mellett – lehetősége van a tréning résztvevőinek arra, hogy jelentkezzenek az Igazságügyi Minisztérium Közvetítői névjegyzékébe.
Miért érdemes nálunk tanulni?
Magyarországon a Partners Hungary Alapítvány foglalkozik legrégebben a mediáció módszerének elterjesztésével. Mediációs szakembereket képzünk, a mediáció intézményi és törvényi hátterének kialakításában is részt vettünk. Alapítványunk képezte az Igazságügyi Hivatal azon pártfogó felügyelőit is, akik büntetőügyi közvetítői tevékenységet végeznek.
Képzéseink pedagógus és szociális akkreditációval is rendelkeznek.
Alapítványunk szakemberei nagy tapasztalatú oktatók: több egyetemi képzésben is részt vettek és vesznek oktatóként.
A gyakorlatból vett esetekkel dolgozunk, így valós, szakmai kihívást jelentő ügyeket ismer meg, melyekhez hasonlókkal fog találkozni a napi gyakorlatban is, ha megkezdi mediációs tevékenységét.
Alapítványunk a Partners Global hálózat tagja, így a hazai tapasztalatokon túl nemzetközi tapasztalatokkal segítjük az érdeklődőket.
Alapítványunk az Igazságügyi Minisztérium közvetítő jogi személyek listáján szereplő szervezet. Képzéseink a Minisztérium közvetítői szakmai képzések listáján regisztráltak.
Vélemények a képzésről:
„Tapasztalatomnál fogva én már megengedhetem magamnak, hogy csak profiktól tanuljak, hiszen drága az időm. Ez a képzés pedig, a trénerekkel együtt, igazán profi volt.”
Daróczy Ágnes, intézményvezető
Aktuális képzéseinket ITT találja! Jelentkezzen online pár kattintással vagy kérjen több információt a kepzes@partnershungary.hu e-mail címen!
Miért érdemes szaksegítséget bevonni az óvodai és iskolai konfliktusok kezelésébe?
Egy külső pártatlan, módszertanilag felkészült szakember segít megteremteni a békés, konstruktív konfliktuskezeléshez szükséges hátteret. Figyelembe veszi minden érintett érzéseit és gondolatait, és abban segít, hogy közös megoldások szülessenek.
Emellett olyan szempontokat is segít mérlegelni, amelyek a tartós együttműködéshez elengedhetetlenek.
A Partners Hungary Alapítvány oktatói – gyakorló szakemberek lévén – mediátorként és resztoratív facilitátorként részt vesznek óvodai és iskolai konfliktusok békés rendezésében.
Egész intézményeket átfogó programokban is dolgozunk, hogy az együttműködés és a konfliktuskezelés korszerű eszközeivel segítsünk abban, hogy működő közösségeket teremtsünk az óvodákban és iskolákban.
Hogy néz ki az óvodai vagy iskolai mediáció folyamata?
Amikor megkeres bennünket egy szülő, pedagógus vagy igazgató és segítséget kér konfliktuskezelésben, akkor telefonon egyeztetünk minden érintettel, hogy megértsük, miről van szó pontosan, és milyen módszerrel érdemes belépni a helyzetbe.
Ezt követően adunk egy egyéni ajánlatot a pontos folyamatleírással és az árral.
Előfordulhat, hogy a közös megbeszélés hosszabb előkészítést igényel, külön érdemes beszélni az érintettekkel vagy érintetti csoportokkal. Tehát előfordulhat, hogy először a közvetlen érintettekkel egyeztetünk, majd bővítjük a kört a szülőkkel, a többi pedagógussal és iskolában akár a diákokkal is, hiszen a közösségben előforduló konfliktusokat akkor tudjuk hatékonyan kezelni, ha a közösség tagjai aktív részesei a folyamatnak: a közös megoldások tartósabbak.
Ezt követően, az összes érintettel közösen ülünk le beszélgetni. Fontos tudni, hogy általában nem egy beszélgetéstől javul tartósan a helyzet, hiszen idő kell arra, hogy egy újfajta együttműködést alakíthassunk ki egy nehéz helyzetben, amihez elengedhetetlen, hogy a felek közti bizalmat újraépítsük.
Ha születik megállapodás, ízt írásba foglaljuk. Ez nem egy jogi dokumentum, hanem a résztvevőknek szóló emlékeztető, amely kapaszkodót jelent majd a mediációt követő együttműködés kialakítása során.
Mit tehetek pedagógusként az iskolai konfliktusok megelőzése, kezelése érdekében?
Ha úgy érzi, külső szakember bevonására lenne szüksége, egyeztessen az iskola vezetőjével és keressenek bennünket! Az iskolai mediáció vagy resztoratív beszélgetések folyamatát minden esetben az adott helyzetre és szereplőire szabjuk, egyedi ajánlattal, és közösen dolgozunk azon, hogy a konfliktusban érintettek le tudjanak ülni egymással, és a mediáció vagy a resztoratív gyakorlatok módszereivel közös és tartós megoldásokat keressünk.
Emellett, a pedagógusok is válhatnak a konfliktusok szakembereivé, akkreditált mediációs és resztoratív gyakorlatok képzéseink segítségével.
Mit tehetek szülőként, ha a gyerekem konfliktusba kerül társaival vagy pedagógusaival?
Fontos, hogy ne maradjunk egyedül érzelmileg a helyzettel, keressünk olyan személyeket, akikben megbízunk és meg tudjuk osztani aggodalmainkat. Emellett, egy közös találkozó az érintettekkel már önmagában sokat segíthet azon, hogy mindenki elmondhassa a saját nézőpontját, és fontos megértések szülessenek. Kérjünk fogadóórát, ahol mindenki elmondhatja a saját történetét, és közös megoldásokat kereshetünk.
Ha pedig szakembert szeretnénk bevonni, fontos, hogy előtte egyeztessen az osztályfőnökkel és az iskolaigazgatóval, hiszen így tudnak közösen elindulni egy konfliktuskezelési folyamatban. Érdemes megkeresni az iskolai szociális munkást és az iskolapszichológust, aki segíthet abban, hogy mederben maradjon a beszélgetés.
Külső szakemberként pedig mi is segíthetünk abban, hogy sikerüljön tisztázni, mi történt, kit hogyan érintettek a történtek, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy jobb legyen a helyzet. Keressen minket, és a helyzetre szabott módszerekkel és kiemelt figyelemmel támogatjuk a hozzánk fordulókat konfliktusaik feloldásában.
Mi történik a kezeletlen konfliktusokkal?
Az egymás mellett élés akkor is járhat konfliktusokkal, ha falak vagy kerítés választja el élettereinket egymástól. A hangok, szagok, átlógó ágak, bizonytalan telekhatárok, kapu előtt parkolás, háziállatok, gyerekek, esetleg eltérő napirendek és értékrendek mind szolgálhatnak konflitkusforrásként. Azonban nem kell, hogy ez feltétlenül veszekedésbe és hosszú pereskedésbe torkolljon, hiszen nem ez fogja meghozni az elfogadható, közös megoldásokat.
Ha már megpróbáltuk finoman jelezni szomszédunknak, ami zavar bennünket, és nem ment át az üzenet, a feszültség egyre nőhet. Lassan úgy érezzük, már a szomszédunk látványa is idegesít, bujkálunk a saját otthonunk környékén, esetleg megjegyzéseket teszünk, hátha ért belőle. Elgondolkodunk a peres úton, aztán a magas költségek miatt visszahőkölünk. Vagy végső elkeseredésünkben beleállunk a konfliktusba. Azonban a tapasztalatok szerint a bírósági eljárások végén született határozatok nem tudják kezelni azt, hogy milyen érzés lesz egymás szemébe nézni, amikor nap mint nap újra összefutunk. Még ha igazat adnak nekünk sem találkozunk jó szájízzel, és ha a kapcsolatot nem sikerült rendezni, a konfliktus újra és újra fellángolhat.
Hogyan segít a mediáció?
Egyrészt gyorsabb és olcsóbb, mint a bíróság. Másrészt, a felek maguk dolgozhatják ki a számukra elfogadható megoldást, hiszen teret teremtünk egy újfajta kommunikációra, ahol az indulatok helyett a valódi érdekek és szükségletek kerülnek előtérbe. Ha pedig sikerül egymásra figyelnünk, nagyobb eséllyel dolgozunk ki közös és tartós megoldásokat, amelyet sokkal nagyobb arányban tartunk be, mint a kívülről megszabott intézkedéseket.
Nincs vesztes-nyertes pozíciókból generálódó további ellentét a felek között, hiszen mindenki számára elfogadható megoldásokra törekszünk.
A feleknek lehetőségük van felismerni, hogy a helyzet megoldásában egymástól függenek, és elkezdhetnek ellenségekből partnerekké válni.
A mediációban alkalmazott kommunikációs technikák segítségével, a problémamegoldó magatartás válik dominánssá. Ez lehetővé teszi az eddig megoldhatatlannak tűnő helyzetek megoldását.
Mi a mediáció folyamata?
Ha az egyik fél megkeres bennünket telefonon vagy e-mailben, röviden elmesélheti a konfliktust, mi pedig tájékoztatjuk a mediáció folyamatáról és kereteiről. Mivel a mediáció fontos alapelve az önkéntesség, ezért arra kérjük azt, akivel már beszéltünk, hogy adja meg telefonszámunkat a másik félnek, és ő is hívjon fel bennünket.
Ha a konfliktus összes fontos szereplőjével beszéltünk, akkor közösen egyeztetünk időpontot a találkozóra.
Egy mediációs folyamat több alkalomból is állhat, hiszen a változáshoz idő és támogatás szükséges. A mediációban elhangzottakra titoktartási kötelezettség vonatkozik a mediátor részéről, vagyis harmadik félnek nem adhat ki információt.
Ha születik megállapodás a folyamat során, azt írásba foglaljuk – ez segítheti a feleket abban, hogy tisztán lássák, miben állapodtak meg, és szükség esetén tovább egyeztethessenek arról, hogyan valósítják meg pontosan.
Mit tehetek, ha én szeretnék eljönni mediációra, de a szomszédom hallani sem akar róla?
Akkor is sokat tehet azért, hogy ne romoljon az önök közötti kommunikáció, ha a másik fél nem nyitott a párbeszédre. Konfliktus konzultációnk során, segítünk önnek megtalálni saját erőforrásait és a helyzethez igazított kommunikációs stratégiákat. Módszertani eszköztárunk a konstruktív kommunikációra épít. A konzultáció után változási tervvel térhet vissza a hétköznapi közegébe, és ha igényli, akkor a változási folyamatban végigkísérjük, így több alkalommal is konzultálhat mediátor kollégánkkal.
A konzultáció eredményeképpen Ön
Meglátja a saját mozgásterét az adott ügyben, így tudatosabban képes kezelni a helyzetet
Megtanulja felismerni a konfliktus aktuális fázisait és ezekhez igazíthatja megoldásait
Csökkentheti az önre nehezedő stresszt, mert kívülről több aspektusát látja a dolognak
Jártasságot és gyakorlatot szerezhet a konstruktív kommunikáció eszköztárában, ezzel nő a személyes hatékonysága, hiszen más helyzetekre is adaptálható eszközöket kaphat
Nincs egyedül, miközben a megoldásokat keresi, és a szakszerű támogatással következetesebben tud változásokat végig vinni a fontos helyzetekben.
Mi a gazdasági mediáció előnye?
Gyorsabban lefolytatható egy mediációs folyamat, mint a peres eljárás, az ütemezés a felek időbeosztásához igazodik.
Olcsóbb, mint a peres eljárás, nincs illeték, és a gyorsabb folyamatnak köszönhetően a bevont szakértő (mediátor) díja is alacsonyabb időarányosan, mint a jogi szakértőé.
Ha nem sikerül megoldani az ügyet mediációval, a feleknek még mindig van lehetőségük a bírósági utat választani.
A mediációban a felek maguk dolgozhatják ki a számukra elfogadható megoldásokat, így nagyobb arányban tartják be a megállapodást, mintha harmadik fél szabná meg, hogyan járjanak el.
A bírósági úttal szemben, a mediációban az emberi faktort is képes figyelembe venni, hiszen a gazdasági és anyagi kérdéseken kívül gyakran az is fontos, hogy jó munkakapcsolatban maradjanak a felek, vagy méltányosan zárják le a kapcsolatukat – a mediáció az elbocsátások, létszámleépítések humánus módja is lehet. Erről számolt be egy nemzetközi szállítmányozó vállalat magyarországi HR szakembere, akit annyira megnyert a módszert, hogy részt vett a Partners Hungary Alapítvány mediátorképzésén.
„Emberileg, érzelmileg nagyon megterhelő, amikor munkatársaktól kell megválnunk. Ez egy nagyon kontrollvesztett élmény a munkavállaló szempontjából, ezt kezdtük el ellensúlyozni a mediáció segítségével, amikor arról beszélhetett mindkét oldal, hogyan élik meg a helyzetet, és hogyan lehetne ezt könnyebbé tenni: anyagilag és emberileg. A munkavállalók meglepődve tapasztalták, hogy ez nekünk is nehéz helyzet, mi pedig rugalmasságot biztosítottunk a kilépés feltételeivel kapcsolatban. Így méltósággal és kevesebb feszültséggel tehetünk pontot egy nehéz szakasz végére, és ha összetalálkozunk az utcán, ott sem kell feszengenünk.”
Milyen esetekben érdemes igénybe venni a gazdasági mediációt?
Ha valamilyen vitás kérdés merül fel a feladatok megosztását és teljesítését illetően
Vállalaton belüli strukturális változások, átszervezések esetén, ahol súrlódásokra lehet számítani
Szerződéstől való eltérések esetén
Károkozás és kártérítés esetében
Kollégák vagy csoportok közötti személyes, illetve szakmai ellentétek esetében
Elbocsátások, létszámleépítések esetén, a méltányos lezárásért
Ha gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb megoldásra van szükségünk a peres útnál
Hogyan zajlik a gazdasági mediáció?
A mediáció akkor tud elindulni, ha minden érintett fél szeretné. Ha az egyik fél megkeresi mediátoraink egyikét, meghallgatjuk, milyen helyzetben kéri a segítségünket és információt adunk a folyamat menetéről. Ugyanakkor az önkéntesség fontos feltétele a mediációban való részvételnek, ezért azt kérjük, hogy a többi érintett fél is keressen meg bennünket e-mailen vagy telefonon. Így tudjuk biztosítani az erőegyensúlyt már a folyamat elejétől: mindenkinek van lehetősége röviden beszélni a konfliktusról, mi pedig mindenkinek elmondjuk, hogyan zajlik a mediációs folyamat, tisztázzuk az aláírási jogokat és a mediáció díját.
Az időpontegyeztetést követően, közösen vagy pedig külön-külön kezdjük a folyamatot, az előzetes információktól függően. Egy mediációs ülés 3 óra, és maga a mediációs folyamat több alkalmat is igénybe vehet, hiszen fontos, hogy a konfliktushelyzetben felmerülő összes részletet meg tudják beszélni a felek. A cél az, hogy ha külön is kezdjük a megbeszélést, minél előbb közös asztalnál beszélgessen minden érintett, hogy valódi közös megoldásokat találhassanak. Akkor sincs veszve minden, ha csak külön-külön tudunk egyeztetni a felekkel a folyamat végéig, úgynevezett sétáló mediációval segítjük a kommunikációt. A mediációs ülések során felmerülő panaszok és hiányok mögött szükségletet, érdekeket keresünk, és a konstruktív kommunikáció eszköztárával segítjük a feleket abban, hogy a hibáztatás és múltbéli sérelmek felhánytorgatása helyett a jövőre tudjanak fókuszálni, legyen szó a közös munka folytatásáról vagy a munkakapcsolat lezárásáról.
Ha megállapodás születik a folyamat során, azt írásban rögzítjük.
A folyamat befejezése után bizonyos idővel a mediátor felhívja a feleket és érdeklődik, van-e még szükség további segítségre.
A tapasztalatok szerint a mediációban kötött megállapodások 85%-át betartják a felek. A gazdasági és munkahelyi mediáció előnyeiről a 24.hu és. Portfolio.hu is írt már.
Milyen nehézségek merülhetnek fel a válás során?
Magyarországon mintegy 18.000 házasság bomlik fel évente. A válások magas száma nem feltétlenül jelenti azt, hogy manapság több a boldogtalan házasság, mint korábban egyszerűen társadalmilag elfogadottabbá vált, ha a házastársak beismerik: külön kívánják folytatni életüket. Azonban még így is rengeteg szorongás, félelem, kérdés és kétely előzi meg és kíséri a válást, főleg, ha gyermek is született a kapcsolatból.
Bár a válás alapvetően két felnőtt ember párkapcsolatának lezárása, a gyerekekkel való kapcsolattartás miatt az egykori házastársak továbbra is kapcsolatban maradnak.
Azonban ha a keretek nincsenek jól felállítva, a válás után további konfliktusok várhatók, amely tovább mérgezi az egykori házastársak és a gyerekek életét.
Hogyan zajlik a mediáció válás esetén?
Az érintettek felhívják a mediátort telefonon, ahol röviden el tudják mesélni, mi az a helyzet, amiben segítséget kérnek. A mediátor kérdéseket tesz fel a felek közti kommunikáció és kapcsolati helyzet feltérképezésére, és részletes tájékoztatást ad a mediációs folyamatról.
Amikor minden érintett fél beszélt a mediátorral telefonon, megbeszélünk egy mindenki számára alkalmas időpontot, amikor személyesen is találkozhatunk.
Az első ülés végén beszélünk arról, hogyan lenne érdemes folytatni. Egy mediációs ülés 2.5-3 óra, és egy teljes mediációs folyamat 1-5 ülésből áll. Bár már az első ülésen születnek részmegállapodások, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy újfajta együttműködés kialakításához több idő kell, és jó, ha ehhez megvan az a biztonságos kommunikációs közeg és felkészült szakember, ahol ez megfelelő körülmények közt megtörténhet. Minden változás csak a megfelelő támogatással tud beépülni az életünkbe.
Ha a folyamat végén születik megállapodás, azt írásba foglaljuk.
Ha véget ért a mediációs folyamat, a mediátorok még felveszik a kapcsolatot a felekkel egy pár héttel a folyamat lezárulása után, hogy lássák, van-e még további támogatásra szükségük.
A mediátor szerepe a válás folyamatában
A családi konfliktusokban a felek mélyen érintettek, így gyakran azért halogatják a válást, mert nem tudnak veszteség nélkül kiszállni a kapcsolatból. A párkapcsolati konfliktusok velejárója egy sajátos férfi-női dinamika is, amit nagyban befolyásolnak a felek eltérő szerepei és konfliktuskezelési mintái. A mediátor mederben tartja a felek érzelmi tartalmú megnyilvánulásait, segít megfogalmazni igényeiket és szükségleteiket. Ha a felek megértik egymás motivációit és szándékait, az indulatok csökkenhetnek, és megszűnhet a tehetetlenség érzése.
A mediáció fókuszában nem a múltbeli események és azok miértjei állnak, hanem a felek, jövőbeni igényei és szükségletei, amelyek mentén kialakítható a kapcsolat újszerű működése. Az irányított beszélgetések keretében a felek körüljárhatnak egy viszonylag jól megfogható, konkrét problémát, és megegyezés születhet közöttük. A bírósági eljárással szemben, itt nincsenek vesztesek, mert a mediátorok úgy vezetik a megbeszélést, hogy mindenkinek elfogadható megoldások szülessenek.
Válási mediációs vélemények
„Furcsán hangzik, de a házasságunk alatt nem tudtunk így beszélgetni egymással, mint a mediációban. Méltó lezárása egy fontos életszakasznak. Ha újra választhatnék, előbb kérnék segítséget, talán el sem váltunk volna”
Károly, 47 éves
Mi is az a párkapcsolati mediáció?
Minden párkapcsolatban vannak nehezebb időszakok. Van, amikor idővel elvonulnak a felhők és kisüt a nap, azonban vannak olyan helyzetek, amelyek újra és újra visszaköszönnek, és nehéz velük mit kezdeni, azt érezhetjük: újra és újra ugyanazokat a köröket futjuk. A mediáció, konstruktív kommunikációs eszköztárával, abban segíti a feleket, hogy a „ki mit rontott el már megint” körök helyett arról lehessen beszélni, hogy kinek mire van szüksége ahhoz, hogy jobb legyen a kapcsolat, és ki mit tud tenni ezért. Figyelem, elfogadás, minőségi idő és előremutató együttműködés, közös tervek és közös építkezés.
A párkapcsolat mediáció folyamata
Az érintettek külön-külön felhívják a mediátort telefonon, ahol röviden el tudják mesélni, mi az a helyzet, amiben segítséget kérnek. A mediátor kérdéseket tesz fel a felek közti kommunikáció és kapcsolati helyzet feltérképezésére, és részletes tájékoztatást ad a mediációs folyamatról.
Amikor mindkét fél beszélt a mediátorral telefonon, megbeszélünk egy mindenki számára alkalmas időpontot, amikor személyesen is találkozhatunk.
Az első ülés végén beszélünk arról, hogyan lenne érdemes folytatni. Egy mediációs ülés 2.5-3 óra, és egy teljes mediációs folyamat 1-6 ülésből áll. Bár már az első ülésen születnek részmegállapodások, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy újfajta együttműködés kialakításához több idő kell, és jó, ha ehhez megvan az a biztonságos kommunikációs közeg és felkészült szakember, ahol ez megfelelő körülménye közt megtörténhet. Minden változás csak a megfelelő támogatással tud beépülni az életünkbe.
Ha születik megállapodás, azt írásba foglaljuk.
Ha véget ért a mediációs folyamat, akkor a mediátorok még felveszik a kapcsolatot a felekkel egy pár héttel a folyamat lezárulása után, hogy lássák, van-e még további támogatásra szükségük.
Mivel minden mediációs folyamat más, hiszen minden ember és minden kapcsolat különböző, ezért előre nem tudjuk megmondani, hogy hány ülés szükséges a kívánt változás eléréséhez. Egy biztos: ha a résztvevők valóban motiváltak, akkor nagyon nagy eséllyel születnek mindenki számára kedvező, közös megoldások.
Párterápia vagy mediáció?
A párterápiás folyamat során a szakember arra törekszik, hogy fényt derítsen a résztvevők érzéseinek, viselkedéseinek múltbeli mozgatórugóira, a szülők és nagyszülők által létrehozott családi mintázatok alapján, majd ezen információk alapján segít a feleknek abban, hogy új alapokra helyezzék az együttműködésüket a mindennapokban.
A mediációban a mediátor szerepe az, hogy a résztvevők jelenlegi igényeire, szükségleteire építve alakítsanak ki egy mindenki számára elfogadható együttműködést a mindennapokban, különös tekintettel a kommunikáció mintázatait újragondolva.
Bár a mediációnak lehetnek terápiás hatásai is, és a folyamat része lehet érzelmi katarzis is, azonban a mediáció célja elsődlegesen az, hogy a felek meg tudják fogalmazni saját igényeiket és szükségleteiket, és képessé váljanak a másik fél igényeinek meghallására, hogy kölcsönös megértésen alapuló megoldások jöhessenek létre. Kommunikációs eszközöket adunk ügyfeleink kezébe, amelyeket, ha saját helyzeteikben alkalmaznak, megtörhetik az addigi terméketlen viták köreit.
Miben különbözik a párkapcsolati mediáció a párkapcsolati tanácsadástól?
A mediáció folyamatában a mediátor nem ad tanácsot, nem foglal állást, nem áll egyik ügyfél pártjára sem, ugyanakkor mindkettejük pártján van: abban segít a klienseknek, hogy meg tudják fogalmazni szükségleteiket, illetve hogy meghallják a másik fél érdekeit, szükségleteit, és ezek alapján dolgozzanak ki saját megoldásokat, hiszen mindenki a saját életének a legjobb szakértője – ha megfelelő eszközöket kap hozzá.
Mit tehetek, ha én szeretnék eljönni mediációra, de a partnerem hallani sem akarnak róla?
Akkor is sokat tehet azért, hogy ne romoljon az önök közötti kommunikáció, ha a másik fél nem nyitott a párbeszédre. Konfliktus konzultációnk során, segítünk önnek megtalálni saját erőforrásait és a helyzethez igazított kommunikációs stratégiákat. Módszertani eszköztárunk a konstruktív kommunikációra épít. A konfliktus konzultáció után változási tervvel térhet vissza a hétköznapi közegébe, és ha igényli, akkor a változási folyamatban végigkísérjük, így több alkalommal is konzultálhat mediátor kollégánkkal.
A konzultáció eredményeképpen Ön:
Meglátja a saját mozgásterét az adott ügyben, így tudatosabban képes kezelni a helyzetet
Megtanulja felismerni a konfliktus aktuális fázisait és ezekhez igazíthatja megoldásait
Csökkentheti az önre nehezedő stresszt, mert kívülről több aspektusát látja a dolognak
Jártasságot és gyakorlatot szerezhet a konstruktív kommunikáció eszköztárában, ezzel nő a személyes hatékonysága, hiszen más helyzetekre is adaptálható eszközöket kaphat
Nincs egyedül, miközben a megoldásokat keresi, és a szakszerű támogatással következetesebben tud változásokat végig vinni a fontos helyzetekben.
A családi mediáció jelentése
A családi mediáció során, abban segítjük a résztvevőket, hogy el tudják mondani, mit szeretnének, mire van szükségük, és meghallhassák a többi résztvevő álláspontját, szükségleteit, érzéseit, érdekeit. Legyen szó együtt élő vagy nem együtt élő családtagokról, a mediációban egy semleges és pártatlan szakember segíti a feleket abban, hogy minden témát meg tudjanak beszélni egymással, úgy, ahogyan addig még nem sikerült. A családi mediáció egy érzelmekkel teli folyamat, ami természetes, de az érzelmektől nem ijedünk meg, hanem a folyamat javára fordítjuk: a panaszok mögött szükségleteket keresünk, a múltbéli hibák felfejtése helyett pedig azzal foglalkozunk, ki mit tehet a jelenben azért, hogy a jövőben jobban működjenek a kapcsolatok.
A családi mediációs folyamat szakaszai
A családi mediáció egy folyamat. Egyetlen alkalom még nem hozza el a csodát, de gyakran már az is csodaszámba megy, hogy a családtagokat le tudjuk ültetni egymással beszélgetni a problémáikról. Régi kommunikációs mintáinkon is képesek vagyunk változtatni, ha támogató környezetben kapunk ehhez eszközöket. Vagyis arról is beszélgetünk, hogy hogyan beszélgessünk egymással.
Az érintettek felhívják a mediátort telefonon, ahol röviden el tudják mesélni, mi az a helyzet, amiben segítséget kérnek. A mediátor kérdéseket tesz fel a felek közti kommunikáció és kapcsolati helyzet feltérképezésére, és részletes tájékoztatást ad a mediációs folyamatról: meddig tart, mennyibe kerül, ki legyen jelen, stb.
Amikor minden érintett fél beszélt a mediátorral telefonon, megbeszélünk egy mindenki számára alkalmas időpontot, amikor személyesen is találkozhatunk.
Az első ülés végén beszélünk arról, hogyan lenne érdemes folytatni. Egy mediációs ülés 2.5-3 óra, és egy teljes mediációs folyamat 1-5 ülésből áll. Bár már az első ülésen születnek részmegállapodások, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy újfajta együttműködés kialakításához több idő kell, és jó, ha ehhez megvan az a biztonságos kommunikációs közeg és felkészült szakember, ahol ez megfelelő körülménye közt megtörténhet. Minden változás csak a megfelelő támogatással tud beépülni az életünkbe.
Ha születik megállapodás, azt írásba foglaljuk. Ez nem egy jogi dokumentum, ez a résztvevő családtagoknak szolgál referenciapontnak, amihez elakadás esetén vissza lehet nyúlni.
Ha véget ért a mediációs folyamat, akkor a mediátorok még felveszik a kapcsolatot a felekkel egy pár héttel a folyamat lezárulása után, hogy lássák, van-e még további támogatásra szükségük.
Mivel minden mediációs folyamat más, hiszen minden ember és minden kapcsolat különböző, ezért előre nem tudjuk megmondani, hogy hány ülés szükséges a kívánt változás eléréséhez. Egy biztos: ha a résztvevők valóban motiváltak, akkor nagyon nagy eséllyel születnek mindenki számára kedvező, közös megoldások. Legyen szó szülő-gyerek, szülő-szülő vagy testvérek közötti vitákról, érdemes időt és energiát szánni arra, hogy beszéljünk családi kapcsolatainkról – egymással, támogatásnak.
Mit tehetek, ha én szeretnék eljönni mediációra, de a családtagok hallani sem akarnak róla?
Akkor is sokat tehet azért, hogy ne romoljon az önök közötti kommunikáció, ha a másik fél nem nyitott a párbeszédre. Konfliktus konzultációnk során, segítünk önnek megtalálni saját erőforrásait és a helyzethez igazított kommunikációs stratégiákat. Módszertani eszköztárunk a konstruktív kommunikációra épít. A konfliktus konzultáció után változási tervvel térhet vissza a hétköznapi közegébe, és ha igényli, akkor a változási folyamatban végigkísérjük, így több alkalommal is konzultálhat mediátor kollégánkkal.
A konzultáció eredményeképpen Ön
Meglátja a saját mozgásterét az adott ügyben, így tudatosabban képes kezelni a helyzetet
Megtanulja felismerni a konfliktus aktuális fázisait és ezekhez igazíthatja megoldásait
Csökkentheti az önre nehezedő stresszt, mert kívülről több aspektusát látja a dolognak
Jártasságot és gyakorlatot szerezhet a konstruktív kommunikáció eszköztárában, ezzel nő a személyes hatékonysága, hiszen más helyzetekre is adaptálható eszközöket kaphat
Nincs egyedül, miközben a megoldásokat keresi, és a szakszerű támogatással következetesebben tud változásokat végig vinni a fontos helyzetekben.
Bizonytalan abban, hogy a családi mediáció lenne a legjobb megoldás a probémáira? Többet szeretne tudni, hogyan segíthet ez neked a családi konfliktusok megoldásában? Írj nekünk!
DEÁK Éva
KUKITY Krisztina
WÁGNER János
BACSÓ Flóra
ILLYÉS Katalin
Ez a weboldal sütiket használ
Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Süti beállításokELFOGAD
Privacy & Cookies Policy
Áttekintés
Ez a weboldal cookie-k segítségével javítja az Ön felhasználói élményét a webhely látogatása közben. Ezekből a cookie-kból a szükségesnek besorolt cookie-k az Ön böngészőjében tárolódnak, mivel nélkülözhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez.
Ezenkívül harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek nekünk segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a weboldalt. Ezeket a cookie-kat csak az Ön hozzájárulásával tárolja az Ön böngészője. Lehetősége van ezeknek a cookioe-knak a letiltására is. A cookie-k letiltása azonban hatással lehet a böngészési élményre.
A webhely megfelelő működéséhez feltétlenül szükséges a használata.
Ez a kategória csak azokat a cookie-kat tartalmazza, amelyek a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit biztosítják. Ezek a cookie-k semmilyen személyes információt nem tárolnak.
Minden olyan cookie-t, amelyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez, és amelyeket kifejezetten a felhasználói személyes adatok gyűjtésére használnak elemzésen, hirdetéseken és más beágyazott tartalmakon keresztül, nem szükséges cookie-nak nevezni. A cookie-k weboldalán történő futtatása előtt kötelező a felhasználó hozzájárulását beszerezni.
Magyar
Magyar
English (UK)
Magyar
Magyar
English (UK)
Hozzájárulás kezelése
A legjobb élmény biztosítása érdekében olyan technológiákat használunk, mint a sütik, amelyek segítségével adatokat tárolunk és/vagy férünk hozzá az eszközinformációkhoz. Ezekhez a technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy olyan adatokat dolgozzunk fel, mint például a böngészési szokások vagy egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása hátrányosan befolyásolhat bizonyos funkciókat és működést.
Működéshez szükséges
Mindig aktív
A technikai tárolás vagy hozzáférés feltétlenül szükséges ahhoz a jogos célhoz, hogy lehetővé tegye egy adott szolgáltatás használatát, amelyet a felhasználó vagy előfizető kifejezetten igényelt, vagy kizárólag az elektronikus hírközlő hálózaton történő kommunikáció továbbítása érdekében történik.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
A technikai tárolás vagy hozzáférés kizárólag statisztikai célokra használt.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Marketing
A technikai tárolás vagy hozzáférés szükséges felhasználói profilok létrehozásához reklámküldés céljából, vagy a felhasználó nyomon követéséhez egy weboldalon, illetve több weboldalon keresztül hasonló marketing célokból.
Magyar 
English (UK)