A Mátrai Erőmű 2025-ig kivezeti a lignitet, és  környezetbarát, szén-emisszó nélküli technológiát alkalmaznak majd.  Ez jó hír környezetvédelmi szempontból, de miért írunk mi erről?

Az Energiaklub és a Közösségfejlesztők Egyesületével együttműködve tartottunk lakossági és érintetti fórumokat Gyöngyösön és Karácsondon arról:

• mit gondolnak az emberek, hogyan hat majd a térség gazdaságára ez a döntés;
• mi lesz szerintük a bányászokkal; és kitől milyen tájékoztatást várnának, hogy jól informáltnak érezzék magukat mint a térségben élő állampolgárok?

Mindkét alkalommal sokszínű társaság gyűlt össze, voltak jóízű viták, formabontó megoldási javaslatok, és sok-sok új nézőpont. Olvassátok el a fórumokról készült  összefoglalót itt:

Lakossági fórumokat tartottunk a Mátrai Erőmű átalakításáról

COAL-OUT projektünk egyik fontos mérföldkövéhez érkeztünk el november végén: megtartottuk két lakossági fórumunkat Gyöngyösön és Karácsondon, melynek témája a Mátrai Erőmű átalakítása volt. A fórumok célja a projekt kutatási eredményeinek bemutatásán túl legfőképpen az volt, hogy a rendezvényen résztvevőknek lehetőséget biztosítsunk, hogy kifejezhessék véleményüket, félelmeiket, elvárásaikat, a környék identitását még mindig meghatározó, Mátrai Erőmű jövőképével kapcsolatban. A fórumokon elhangzottak fontos részét fogják képezni a projekt készülő tanulmányának, ami „Mi lesz a környékkel a Mátrai Erőmű és környék sorsa a lignit korszak után?” címmel várhatóan 2022 februárjában jelenik majd meg.

A Mátrai Erőmű, amely idei évtől már az MVM Mátra Energia nevet viseli, 2025 után lignitblokkjainak végleges leállítását tervezi, viszont az Erőmű bezárása helyett az energiatermelő kapacitás fenntartását várhatóan új technológiákkal fogják helyettesíteni. A COAL-OUT projekt kutatásával, illetve a lakossággal folytatott konzultációkkal az átalakítás környékre gyakorolt hatását méri fel. Az idei év ősszel zárult kutatás során egyrészt egy online kérdőívvel arról kérdeztük – elsősorban az Erőmű környékén – élő lakosokat, hogy mit gondolnak az átalakításról. Hogy érzik, elég információ áll-e rendelkezésükre a folyamatról? Milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak az átalakítás kapcsán? Vajon mi lesz az Erőműhöz valamilyen módon kapcsolódó dolgozók sorsa?

A kutatást a lakosokkal való személyes konzultáció követte, az ehhez kapcsolódó lakossági fórumok 11.29-én Gyöngyösön, 12.30-án pedig Karácsondon kerültek megrendezésre, az Energiaklub, a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Partners Hungary Alapítvány közös együttműködésével. A konzultáció munkamódszerét a Partners Hungary Alapítvány dolgozta ki, a konzultációt Győri Kata (Energiaklub) és Deák Éva (Partners) közösen vezették. 

A rendezvényekre a helyi lakosokat, a téma iránt érdeklődőket, és az Erőműhöz közvetlenül kapcsolódó érintetteket vártuk. A téma érzékenysége és a résztvevők érintettsége miatt a konzultációk zárt ajtók mögött (a sajtónyilvánosságot kizárva) zajlottak, a megjelenteket biztosítottuk arról, hogy a fórum során elhangzottakat a rögzítés során   névhez semmilyen körülmények között nem kötjük, de igényeiket, javaslataikat, ötleteiket összegezzük, és továbbítjuk az illetékesek felé, valamint az elkészült tanulmányt eljuttatjuk számukra is

A fórumokon résztvevők érintettségüket tekintve igen sokszínű képet mutattak; volt köztük civil lakos, nyugdíjas bányász- aki 30 évig dolgozott az Erőműben -, szakszervezeti tag, országgyűlési képviselő, alpolgármester, polgármester, önkormányzati képviselő, kutató, Erőmű dolgozó, helyi civil szervezeti vezető.

A lakossági fórumok első felében Győri Kata, az Energiaklub szakértője és egyben a COAL-OUT projekt vezetője az alábbi három témakörre bontva mutatta be a projekt 422 választ begyűjtő kérdőíves felmérésének eredményeit:

Mit gondol a lakosság?

1. Hogy érinti az Erőmű átalakítsa a környék gazdaságát, társadalmát?
2. Mi lesz az Erőmű dolgozókkal?
3. Mennyire elégedett a lakosság az átalakításról kapott információval?

A prezentáció egyfajta vitaindítóként szolgált a rendezvény második részéhez, amikor is a fórum workshoppá alakult át. A prezentációt követő másfél órában a résztvevők 3 csoportra bontva World Cafe módszerrel kerestek közösen választ a három témakör (gazdaság, dolgozók, információ) egyes kérdéseire. Minden témakörnek volt egy asztalgazdája, aki a 3 körben érkező kiscsoport meglátásait flipchart papíron gyűjtötte össze, majd a közös munka után bemutatta a társaságnak.  

A résztvevők felismerték, hogy a fórum olyan platformként szolgál, ahol következmények nélkül, bátran elmondhatják témával kapcsolatos véleményüket, így első pillanattól kezdve igyekeztek a csoportokban való minél aktívabb részvételre. A közös csoportmunka néhány eredménye:

• A lakosságban számos kérdést vet fel az Erőmű hulladékégető, RDF technológiájú kazánja.
• A résztvevők rendszeres és átlátható tájékoztatást várnának az Erőműtől az átalakítást illetően.
• A környékbeliek felismerték a lignitkivezetés levegőminőségre gyakorolt jótékony hatását, ám továbbra is tartanak a környék gazdasági visszaesésétől. 
• A dolgozók jövője körüli bizonytalanságot minél előbb kezelnie kell az Erőműnek, kommunikálva, hogy kit és hogyan képesek tovább foglalkoztatni, ugyanis az Erőműhöz identitásukban is kötődő dolgozók számára az átalakítás alapvetően nagy pszichés terhet fog jelenteni a lignit korszak vége. 

A fórum egyik legnagyobb értékét abban látjuk, hogy mindkét rendezvénnyel sikerült lehetőséget biztosítani, a különböző módon érintett felek eszmecseréjére és, hogy egy asztal mellett beszélgettek a környék sorsát alapjaiban meghatározó Mátrai Erőmű jövőjéről. Reméljük, hogy a két rendezvény mindössze kezdete volt témáról folytatott lakossági párbeszéd folyamatának, amely a jövőben szerves részét fogja képezni az Erőmű átalakításának.

A projekt következő mérföldköve a februárban megjelenő összefoglaló tanulmány megjelenése lesz, melynek a kutatási eredmények mellett fontos része lesz a fórumok csoportmunkáinak részletes eredménye is. A tanulmányt az Energiaklub minél szélesebb körben igyekszik majd terjeszteni, és a sajtónyilvánosságon túl eljuttatni az átalakításért elsősorban felelős szerveknek vagyis az Erőműnek és a felelős minisztériumnak üzenve, hogy a környék sorsa szempontjából ilyen fontos kérdésben elengedhetetlen a lakossággal folytatott párbeszéd.

Miről szól az IN-MEDIAS projekt?

A mediátorok feladata, hogy konfliktushelyzetekben semleges és pártatlan közvetítőként oldják az érzelmi feszültséget, és olyan környezetet teremtsenek, ahol a konfliktus megoldható vagy konstruktívabban kezelhető. A képzett mediátoroknak széleskörű ismeretekkel és készségekkel kell rendelkezniük a konfliktusok természetéről és kezeléséről, legyen szó lakó- vagy oktatási közösségekről, családról, munkahelyről vagy a kereskedelmi szféráról – hogy csak néhányat említsünk. A közvetítő kompetenciája kulcsfontosságú, saját kultúránkon belül és a kultúrák közötti megértés javításában.

Mi az IN-MEDIAS program célja?

A projekt célja, hogy európai platformot biztosítson a mediációs képzésekhez és szolgáltatásokhoz. Az integrált európai mediációs tanterv kidolgozása, amely a partnerországok regionális tantervéből épül fel, számos uniós országban kínál lehetőséget a tanúsításra. Erre a képzésre építve a projekt továbbképzéseket is tervez a mediátorok számára, hogy megértsék az alternatív vitarendezési és közvetítési folyamatokat EU-szerte, miközben elsajátítják a különböző uniós kultúrákban való közvetítéshez szükséges készségeket. Már kialakult egy európai közvetítői hálózat. Ez tovább fog erősödni, mivel a projekt közös megértést teremt a képzés tervezésével és lebonyolításával kapcsolatban; a tanúsítási követelmények jobb megértése; integrált képzési folyamatok az interkulturális tudatosság előmozdítására; valamint az EU sajátos forrásai és kiadványai.

Kik vesznek részt a programban?

A projekt résztvevői között a mediátorképzésben jártas partnerek:

• Consensus, Németország (vezető);
• Partners Hungary Alapítvány és Mediációs Központ
• Associozione Med.Dia.Re., Olaszország;
• Dialogue BV, Hollandia;
• Centuri Mediacji Partners, Polska, Lengyelország; ICFML, Portugália)

és stratégiai partnerek:

• Center of Arbitration and Mediation of Europe (CAME), Olaszország;
• Mediators ‘Institute of Ireland (MII), Írország;
• Katonai Egyetem, Németország.

Az IN-MEDIAS konzorciumban hiszünk a közvetítés hatékonyságában – évtizedes tapasztalatunk van róla. Elkötelezettek vagyunk a mediációs képzés legmagasabb színvonalának biztosítása és a saját országukon belüli mediátorok folyamatos szakmai fejlődése mellett.

Melyek a projekt várható eredményei?

A projekt négy konkrét eredményt hoz a három év alatt.

1. Először is, összeállítunk egy európai mediációs képzést, amelyet aztán a gyakorlatban meg is valósítunk. A képzésre 2022. február 8-március 20 között lehet jelentkezni, a program honlapján!
2. Másodszor, feltérképezzük a európai közvetítők képzési útvonalát, az alapképzéstől és a tanúsítástól kezdve a gyakorlat fejlesztéséig.
3. Harmadszor, egy közös, európai, online és interaktív modult (online és interaktív) fejlesztünk közösen, a közvetítők interkulturális kapacitásának erősítése érdekében.
4. Végezetül az EU -ban gyakorló mediátorokkal készített interjúk alapján egy páneurópai kiadványt adtak ki az uniós közvetítők oktatásának és interkulturális kompetenciájának támogatására.

A projektet az Európai Unió Erasmus+ programja finanszírozza.

További információk:

Consensus Group

Dr. Andrea Hartmann-Piraudeau

Mobile: +49 151 115 786 59 Email: hartmann@consensus-group.de

Hazánkban az interkulturális mediációt alapítványunk honosította meg. A roma integrációról szóló szakmai hitvallásunkat itt olvashatják.
A módszerben alkalmazott helyi mediációs tevékenységeket az interkulturális mediátorok koordinálják. A helyi közösségek a felmerülő problémákra reagálva közösen hoznak döntést és közösen valósítják meg a terveiket. Bemutatjuk azokat a településeket, ahol alapítványunk dolgozik.

Gyulaj

A 967 lélekszámú Gyulajt 70%-ban roma emberek lakják. A településen már évek óta nincs aktív programunk, mégis aktív a helyi közösségi akciócsoport (KACS) és a helyi roma mediátor, Orsós Géza, valamint a helyi önkormányzat. Mi mindent tettek az évek során a hátrányos helyzetű romák foglalkoztatásának és a lakhatási körülményeik javításának érdekében?

• 65 aktív közösségi akciócsoport tag találkozik rendszeresen, hogy a helyi problémákra megoldásokat keressenek, közös erővel és önkormányzati támogatással.
• 1.200.000 forintot gyűjtöttek össze, amelyből 115 család lakhatási körülményeit javították: volt, ahol akarálymentesítették a házat és az udvart, hogy lakója kerekesszékkel is tudjon közlekedni. Volt, ahol tisztasági festést, burkolást, fürdőszobafelújítást végeztek, és volt, ahol az egész házat tették rendbe, hogy a család együtt maradhasson és ne emeljék ki a gyerekeket. Az építési munkálatokhoz az önkormányzat is biztosított munkagépeket, szerszámokat, homokot, cementet és téglát.
• Több, mint 2300 óra önkéntes munkát tettek bele a közösség ügyeibe.
• A problémamegoldás minden esetben közös megbeszélések és döntések eredménye. A folyamatot a helyi interkulturális mediátor fogja össze.
• Hosszú évek után újra működik a gyógyszertár a településen, hogy a betegek helyzete ne nehezedjen az utazás költségével és idejével.
• A közkutakat megjavították és felújították, hogy azok a családok is tiszta vízhez jussanak, akiknél nincsen vezetékes víz.
• Több, mint 70 ember helyezkedett el sikeresen a környékbeli gyárakban, amellyel magasabb fizetés.
• A segítségnyújtás során a közösségi akciócsoport nem tesz különbséget roma és nemroma ember között.

Ismerje meg a gyulaji csapatot!

Nagydobos

2014-2017 között dolgoztunk az önkormányzattal, védőnői szolgálattal, óvodával-iskolával, együtt állítottuk össze a problématérképet. Két mediátor dolgozik Nagydoboson, akiknek köszönhetően a települést a környéken mintaként szokták emlegetni.

• Sószobát hoztak létre, mert sűrűn előfordultak légúti megbetegedések a gyerekek körében. A lakosság téglajegyekkel, az önkormányzat plusz anyagi forrással támogatta a sószoba létrejöttét, és azok a lakók is szívesen beleadtak, akiknek nincsen gyerekük.
• Tisztasági festést szerveztek a rászoruló családoknál
• Szemétszedést szerveztek
• Fogamzásgátló eszközöket is szereztek, amelyeket név nélkül vehettek igénybe – hiszen ez egy kényes téma, tapintatosan kellett megközelíteni.
• Mi abban hiszünk, hogyha egymásra találunk egy közösséggel, akkor újabb és újabb forrásokat teremtünk a továbbo közös munkához. Ezért amikor a GSK program véget ért, egy új nyertes pályázat keretében új programot kezdtünk együtt: Játéktárat hoztunk létre, egy olyan közösségi helyet, ahol a generációk közti falak lebontására és a kisgyerekkori fejlesztésre fókuszálunk.
• A településen közösségi kertet is létrehoztak, a Pillangó Fejlesztések Egyesület kezdeményezésére, amelyet 2021-től mi koordinálunk. A gyerekek a felnőttekkel közösen tanulhatják meg a biokertészkedést és az egészséges táplálkozás alapjait, és közösen szüretelik le a megtermelt javakat.

„Jó látni, hogy hatással vagyunk egymás életére, és megköszönik a többiek, hogy biztatom őket” – meséli Piri, az egyik mediátor.

Borsodnádasd

Borsodnádasddal 3 éve vagyunk kapcsolatban. Először segéd-egészségőröket képeztünk a svájci alapellátás modell program keretein belül. Később a borsodnádasdi kollégáink elsajátították az interkulturális mediáció módszertanát, és több éve doloznak roma mediátorként.  Tudásukkal, tapasztalatukkal, munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az egészségügyi alapellátáshoz nehezen hozzáférők, szegények, romák egészségtudatossága nőjön és hozzáférjenek az egészségügyi alapellátáshoz. Általánosságban elmondható, hogy a kirekesztett településrészeken élő romák közegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése akadályozott: nincs orvos a faluban, nem tudják megfizetni a gyógyszereket, nem kapnak kielégítő információt az egyes egészségügyi helyzetek kezelésével kapcsolatban. Sokan vannak, akik nem részesülnek rendszeres orvosi ellátásban, nem rendelkeznek elég információval a prevencióról és az egészségmegőrzés fontosságáról. Az is előfordul, hogy az egészségügyi alapellátásban szerzett rossz tapasztalatok elbizonytalanítják őket: kellemetlenül érezték magukat egy vizsgálat alatt, nem mertek kérdezni vagy nem jutottak el az ellátás színhelyére, mert nem tudják megfizetni az útiköltséget és a felírt gyógyszerek árát.

A mediátorok azt tartják, hogy a közösségi munka alapköve a bizalom és az elfogadás. Személyiségükkel dolgoznak, így az egészségfejlesztési munkához hozzátartozik az is, hogy ők maguk is fejlődnek, növekszik az önbizalmuk, bátorságot ad nekik, hogy romaként a helyi közügyekbe beleszólhatnak, formálhatják azt, és tapasztalati szakértelmüket elfogadják a helyiek.

• Egészségnapok alkalmával a roma mediátorok olyan embereket tudtak megszólítani szűrővizsgálatokon való részvételre, akik sokáig a helyi orvoshoz sem jutottak el. A korábban tabutémának számító fogamzásgátlás, emlő-és prosztatavizsgálat terén bátran, érdeklődve kérdeztek.
• A fogmosás fontosságának felismeréséhez az óvodában és iskolában juttatták el a mediátorok a gyerekeket, akik örömmel bontották ki a fogkefét-fogkrémet, tisztasági csomagot és gyakorolták a helyes fogmosást.
• Közös összefogással mini mosodát létesítettek, amit sok család vesz igénybe.
• Az együttműködés attól lesz fenntartható, hogy az önkormányzat, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat és a védőnői szolgálat aktív szerepet vállal benne egyéb helyi intézmények bevonásával.
• A helyi intézményvezetők elismerik roma mediátorok munkáját és őket kérdezik meg először, ha egy családdal kapcsolatos problémára megoldást szeretnének találni: bennük bíznak a családok és az intézmények egyaránt, ők segítenek kibontani és megbeszélni a problémás helyzeteket és a megoldásig eljuttatni a feleket.

Arló

Az arlói roma mediátorok is egészségügy fókusszal dolgoznak, de gyakorlatilag megkerülhetetlenek, ha közösségi ügyekről van szó. A helyi problémákkal az elsők közt találkoznak és kikérik a véleményüket, merüljön fel a családokban, az óvodákban, az iskolákban vagy egyéb intézményekben.

• • A helyi közösségi akciócsoport roma és nem roma nőkből áll, a munka elmondásuk szerint örömet és önbizalmat ad.
  • A gyerekek örömmel fogadták az egészséges táplálkozásról szóló foglalkozásokat. Érdeklődve, kifejezett aktivitással vettek részt, és játszva tanultak a gyümölcsök élettani hatásairól.
  • 25 szegény családnak juttattak élelmiszer- és tisztítószercsomagot a járvány idején.
  • A rendkívül rossz állapotban lévő iskolai vécéket felújították, és egy KACS tag bevonásával folyamatos útmutatást kapnak a helyes használathoz. A gyerekek azóta rutinosan mosnak kezet, megtanulták a folyékony szappan helyes használatát.
  • Újdonság és élmény volt az óvodában az egészségnap, ahol a gyerekek együtt készítettek gyümölcstálat, tudtak meg a mindennapokban használható információkat táplálkozással kapcsolatban, illetve volt olyan gyerek, akinél a szűrővizsgálatok alkalmával derült ki olyan egészségügyi állapot, amelynek kezelésébe a gyerekorvost és a szülőket be tudták vonni.

Jászapáti

Jászapátiban négy roma mediátor dolgozik, legfőbb szerepük a helyi problémák feltérképezése és az információátadás a helyi roma közösség és az önkormányzat között.

• Az egyik legfontosabb helyi igény a szeméthelyzet megoldása volt: a szemétszállító társaság nem vitte el a kirakott szemetet, ha csak szemeteszsákban tették ki, és nem pedig kukákban, azonban a lakóknak nem volt pénzük kukákat vásárolni. Ezért a helyi miniprojekt kukabeszerzés mellett döntött, amelyeket szétosztottak és megbeszélték a használatukkal és karbantartásukkal kapcsolatos tudnivalókat. A hulladékszállító így már probléma nélkül elszállítja a szemetet.
• Kültéri vécéket is beszereztek azoknak a családoknak, akiknek nem volt sem a házban sem a kertben vécéjük
• A koronavírus járvány alatt 120 család kapott tisztítószereket, és a roma mediátoroknak nagy szerepük van az oltások iránti bizalom növelésében.

Fontos lenne az interkulturális mediáció szakmásítása, hogy a képzett mediátorok minél több rászoruló településen segíthessék a roma közösségek tagjait és a helyi együttműködéseket a roma integráció területén.

Miről szól a program?

A Józsefvárosi Önkormányzat komplex óvodafejlesztést indított, melyben alapítványunkat és a Rosa Parks Alapítványt hívta meg együttműködő partnerként. A projekt megvalósítására sikeres pályázatot nyújtottunk be az Európai Bizottsághoz, és a konzorcium elnyert 267 017 EUR (kb. 97 millió Ft) támogatást, melyhez mindhárom szervezet – a rá eső támogatás arányában – 20 % önerőt tesz hozzá. Az elmúlt években nagy számban költöztek fiatalok, köztük kisgyermekes családok a
Józsefvárosba. Azt látjuk azonban, hogy sokan nem itt veszik igénybe a szolgáltatásokat, máshová járnak orvoshoz, más kerületekbe hordják a gyermekeiket iskolába, óvodába.

A Befogadó óvodákkal a minőségi kisgyermekkori fejlesztésért című projektben az a célunk, hogy a 12 józsefvárosi óvoda váljon vonzóvá azon szülők számára is, akik ma a kerületen kívül járatják óvodába a gyermekeiket; tükrözzék azt a sokszínűséget, ami a kerületre, az óvoda körzetére jellemző, ehhez minden óvoda – saját programját megőrizve, az erősségeire építve – egy saját intézményi fejlesztési programot alakítson ki, és valósítson is meg. Azt is szeretnénk elérni, hogy az óvodák olyan vonzó és magas színvonalú programokat és szolgáltatásokat nyújtsanak a kerületieknek, hogy minden 8. kerületben élő család helyi óvodába akarja járatni a gyermekét.

Mi mindent teszünk a program során?

• A Partners Hungary Alapítvány feladata, hogy mind a kerületi, mind az intézményi stratégiai tervezés, majd annak megvalósítása az összes érintett bevonásával történjen, és az óvodák a fenntartói elvárásokkal, a korszerű nevelési elvekkel és szülők elvárásaival összhangban újítsák meg módszertani eszköztárukat és kínáljanak új szolgáltatásokat.
  Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy a szakemberek együttműködnek egymással, a szülőkkel, a
  gyermekekkel, és közben tanulnak egymástól is, megosztják tapasztalataikat, erősítik, ösztönzik
  egymást a változások bevezetésében.
• Stratégiai tervezés az érintettek bevonásával, hogy készüljön egy hosszú, közép és rövidtávú terv, mely abban segíti a fenntartót és az intézményeket, hogy következetesen, és a közös céloknak megfelelően tudjanak dolgozni, fejleszteni, és a projektben megkezdett munka folytatódjon.
• Módszertani fejlesztések, hogy az intézmények a 21. századi életben való boldogulásra készítsék fel a gyermekeket, szorosan együttműködve a szülőkkel.
• Kommunikáció: az óvodák, az új szolgáltatások megismertetése a kerület lakóival, a családokkal, a kerületi identitás erősítése.
• Körzethatár módosítás az óvodák optimális kihasználása, és annak érdekében, hogy az egyes óvodákban arányosan legyenek jelen a roma, a sajátos nevelési igényű és a külföldi gyerekek.
• A projekt keretében kifejlesztünk egy komplex módszertant, és hozzá kapcsolódó eszközrendszert, melyet a projektben tesztelünk. Ez az eszköz aztán rendelkezésére áll majd az összes olyan önkormányzatnak és más óvodafenntartóknak, akik hasonlóképpen szeretnék inkluzívvá tenni az óvodáikat, az általuk működtetett intézményeket.

A gyerekek, különösen a leginkább hátrányos helyzetűek, megérdemlik, hogy jól induljon az életük, ám ezt most a COVID-19 világjárvány még jobban megnehezíti. A kisgyermekek körül biztosított gondoskodó környezet az egyéni kiteljesedésen túl, az egészséges, kreatív és békés társadalom alapját is képezi, és most van a legnagyobb szükség a támogatásra.

A Bernar Van Leer Alapítvány a gondoskodó környezet megteremtésén dolgozik, kutatásokon és gyakorlati programokon keresztül. Cikkeik, amelyeket most magyarra fordítottunk, a megléphető innovációra és a szakemberek együttműködésére helyezik a fókuszt, és erőt adó, gyakorlati jó példákat mutatnak. Most ezeket hallhatjátok Ónodi Eszter felolvasásában.

Hogyan gyorsította fel a Covid-19 a változást: újítások a szülőkkel való munkában Izraelben

• Úgy tűnt, hogy a Covid-19 pandémia a legrosszabbkor érte az Izraeli Nővér Vezetői Programot. Épp a záró szakaszához érkeztek egy sokéves, az Egészségügyi Minisztériummal való együttműködésnek, melynek az volt a célja, hogy bővítsék a Tipat Halav szolgáltatás (kora gyermekkori egészség központok) kapacitását, fejlesszék a szülői kompetenciákat és előmozdítsák a pozitív szülői hozzáállást. A program célja az volt, hogy kineveljenek egy csoport élharcost, akik bevezetik az újításokat és változásokat a szolgáltatásban.
• Az izraeli Nővér Vezetői Program a Covid–19-re válaszként bátor újításokat kezdeményezett: online formában folytatta programjait.
• Miközben a legalapvetőbb szinten szorgalmaztuk a kísérletezést, a Covid-19 krízis váratlanul felgyorsította azt a változást, amely már hosszú ideje érlelődött. Eközben megtanulták, hogyan kezeljük a változást és az innovációt.
• Az online szolgáltatásokkal való helyi kísérletek fontos bemeneti információval szolgálnak el az országos szintű terveknek.

A Falu projekt: a korai tanulás közösségei felé

• A Falu hozzáférést biztosít minőségi kora gyermekkori szolgáltatásokhoz hátrányos helyzetű térségekben.
• A gondviselők közvetlenül vesznek részt a gyermekeknek szóló fejlesztés-fókuszú tevékenységekben.
• A Falu projekt központokban olyan programokat kínálnak, amelyek könnyen megismételhetők otthoni környezetben is. Ezeknek a tevékenységeknek a gondoskodó szülői magatartásra és a korai tanulásra gyakorolt hatékonysága stabil bizonyítékokon alapszik: a bizonyíték lefedi az általános típusú beavatkozástól kezdve a specifikus tartalmakig a teljes spektrumot, amint az a további összefoglalóban olvasható. Az univerzális, területi alapú megközelítést alkalmazó Falu központok nyitva állnak a projekt által kiszolgált közösségek minden családja számára. A helyi közreműködők bevonásával, akik az információ terjesztésében segítenek és hozzájárulnak a tevékenységek megvalósításához is, ez a rendszer lehetővé teszi a családok és szolgáltatások közötti hálózat létrehozását, együttes közösségi értékek támogatását, társadalmi befogadást és fenntarthatóságot.
• Az eredmények azt mutatják, hogy a szülők többet olvasnak, játszanak, több zenét hallgatnak otthon a mindennapi rutinjuk során.

Hogyan támogassuk a gyerekeket abban, hogy ne csak nagyobbra nőjenek, hanem optimálisan fejlődjenek?

• A közös játék és a megfelelően ingergazdag környezet fejleszti a babák és a kisgyermekek agyát. Most ennek a tudományos hátteréről tudhatunk meg többet.
• Sok országban a várandós nőknek és az 5 év alatti gyerekeknek szóló programok a táplálásra és visszamaradt növekedés megelőzésére koncentrálnak, de nem foglalkoznak a válaszkész nevelési és tanulási lehetőségek előmozdításával. Az az elképzelés, hogy a jobb növekedés jobb egészséggel és javuló idegfejlődéssel is jár. Ennek az elgondolásnak a tesztelése céljából megvizsgáltuk a táplálkozási programoknak a gyermekek növekedésére és fejlődésére gyakorolt hatását.
• Ugyanakkor a mi tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy a csak a táplálásra fókuszáló erőfeszítések nem elegendőek a felnövekvő gyermekek és közösségeik támogatására. Egyedül a táplálási programokból kevés hasznot remélhetünk a gyermekek optimális fejlődése terén.
• Nyilvánvalóan tévút az is, ha a visszamaradt növekedést azonosítják a visszamaradt fejlődéssel. A 75 általunk vizsgált programban a kornak megfelelő magasság mutatójára tett hatást nem hozták összefüggésbe a kognitív, nyelvi és motoros mutatókra gyakorolt hatással. Ez azt jelenti, hogy amíg a programok pozitív hatással voltak a növekedésre, nem feltétlenül jártak ugyanolyan pozitív hatással a gyermekek fejlődésére, és vice versa. Ez ellentmond annak a feltevésnek, hogy a növekedés az idegi fejlődéssel együtt jár.

Oszd meg másokkal is, ha hasznosnak találod!

Videóinkat védőnők, szociális munkások, gyerekházas kollégák, pedagógusok, pszichológusok számára ajánljuk.

Töltsd le a cikkeket pdf-ben!

• A falu projekt
• Digitális együttműködés szülőkkel COVID idején
• Gyermekek optimális fejlődése

A Partners Hungary Alapítvány most egy különleges programban vállalja 3 civil szervezet támogatását, reziliencia alapú szervezetfejlesztéssel.

Miért nem elég a fenntarthatóságról beszélni a szűkülő civil társadalmi térben?

A CIVICUS civil társadalmi helyzetről szóló 2017. évi  jelentése számos sürgető tendenciát azonosított, amelyek továbbra is megjelennek és veszélyeztetik a polgári részvétel terét. A jelentés legkritikusabban pontja talán az, hogy a világ népességének csupán három százaléka él olyan országokban, ahol a polgári tér teljesen nyitott. Ez a szomorú valóság cselekvésre késztette a PartnersGlobalt, és a CIVICUS-szal folytatott stratégiai partnerség révén elindította a REZILIENCIA+ keretrendszer fejlesztését.

Mi az a reziliencia alapú szervezetfejlesztés?

A civil szervezetek ellenállóképességét fejlesztő keretrendszer a legújabb tudományos és gyakorlati kutatások felismeréseiből áll, amelyek a rugalmasságról, az összetett működési környezetekről és a polgári űr veszélyeiről, valamint a civil társadalmi szervezeti modellekről és kapacitásokról szólnak. A REZILIENCIA+ szervezetfejlesztési módszertant a CIVICUS nemzetközi civil összefogás, valamint anyaszervezetünk, Partners Global fejlesztette ki, 45 országban folytatott kutatási eredményeire alapozva. A folyamat során a reziliencia különféle szintjeiben mélyedünk el (egyéni-szervezeti-szektorális-civil társadalmi tér), illetve a reziliencia hét faktorában erősödhetnek meg a szervezetek:

1. rendszerszemlélet
2. mozgástér teremtése a bizonytalanságban
3. a szervezet számára előnyös megküzdési stratégiák kiépítése
4. összekapcsolódás és közösségélmény megélése és erőforrássá fordítása
5. üzleti szemlélet kialakítása
6. transzparencia erősítése és a letéteményeseink elkötelezése
7. jól felépített szervezeti kommunikáció

A folyamatban részt vevő civil szervezetek, a folyamatkísérés mellett, egyenként 1600 USD ösztöndíjban is részesülnek.

Kik vesznek  részt a programban?

A 2020 novemberétől 2021 augusztusáig tartó program során három civil szervezetet kísérünk, a RESILIENCY+ szervezetfejlesztési keretrendszerben, akik az oktatás vagy a roma integráció területén tevékenykednek:

• ReSuli Alapítvány
• Fényhozók Alapítvány
• Somnakuno Drom: 21. Századi Roma Nők Egyesülete

A program támogatója a National Endowment for Democracy (NED), egy független, nonprofit alapítvány, amely a demokratikus intézmények fejlődését és megerősödését támogatja, szerte a világon. A NED évente több mint 1600 támogatást nyújt külföldi civil szervezetek projektjeinek támogatására, akik több mint 90 országban dolgoznak demokratikus célok érdekében.

ENGLISH BELOW

Miről szól a REC projekt?

• Ebben a nemzetközi projektben, amelyet az Európai Unió Erasmus+ programja finanszírozott, csoportos reflektív módszereket vezettünk be Belgiumban, Horvátországban, Magyarországon és Szlovéniában, összesen tíz nevelési-oktatási intézményben, 2020-2023 között. A projekt a 0-10 éves gyermekekkel dolgozó pedagógusok és egyéb intézményi szakemberek támogatását célozta.
  
• Magyarországon 3 óvoda vett részt a programban: a Balaton Óvoda (Budapest, Budapest, Balaton u. 10, 1055), valamint a Pitypang Óvoda (Budapest, Kondor Béla sétány. 12, 1188), Habakukk Alapítványi Óvoda (Budapest, Felvinci út 37., 1022)
  
• Bár a reflexió kulcsfontosságú pedagógus-kompetencia, a tanítói-nevelői munka során maximum egyedül, írásban történik. A reflexió ritkán történik meg együttműködő és személyre szabott – nemhogy örömteli – folyamatok segítségével.
  
• A motiváló, együttműködő, kreatív módszerekkel történő reflexió viszont megkönnyíti a pedagógusok mindennapi munkáját, valamint az oktatás-nevelés minőségének javulását.
  
• A strukturált, csoportos reflektív módszerek támogatást nyújtanak, megerősítik a szakmaiságot és növelik a pedagógusok összetartozás-érzését és megbecsültség-érzését.

Mi történt a REC projektben? 

• A folyamat elején négyféle reflexiós módszerrel ismerkedhettek meg a résztvevő óvodák és iskolák 2021 júniusában, majd közösségi tervezés segítségével kiválasztották a csapatnak leginkább megfelelő módszert, módszereket.
  
• Célunk volt, hogy támogassuk az intézmények pedagógusait abban, hogy mindennapi munkájuk során megtalálják a saját útjukat minden gyermekhez, így támogatva fejlődésüket.
  
• Ennek érdekében 2021 októberétől 2023 áprilisáig havi egy csoportos reflexiós alkalmon vehettek részt az intézmény dolgozói amely abban segített, hogy kicsit távolabbról pillanthassanak rá saját gyakorlatukra, ötleteket, bátorítást, elismerést kapjanak. A strukturált, kreatív módszerek és a csoport ereje adja azt a támogatást, amitől azt érezhetik: nincsenek egyedül a nehéz helyzetekkel.
  
• További célunk volt, hogy a program végére fenntarthatóan működő, rendszeres reflexiós csoportok alakuljanak ki az óvodákban, hogy alacsonyabb stressz-szinttel tudjanak megküzdeni a gyerekekkel kapcsolatos és a rendszerszintű kihívásokkal is.
  
• A két óvodából egy-egy pedagógus lehetőséget kapott arra, 2023 májusában ellátogasson belga óvodákba és iskolákba, ahol a reflektív gyakorlatok már integráns részét képezik a pedagógusok életének.
  

• A hazai és nemzetközi tapasztalatokból gyakorlati kézikönyv készült, hogy a programban nem részt vevő intézmények is utat találjanak a hozzájuk leginkább passzoló reflektív módszerekhez. A REC kézikönyv egy kattintással letölthető! 
  
• Hatásjelentést készítettünk szakpolitikai ajánlásokkal az oktatással kapcsolatos szakemberek számára, hogy felhívjuk a döntéshozók, a tanárképző intézetek és más, az oktatással kapcsolatos szakmai szervezetek figyelmét a csoportos reflexiós módszerek fontosságára. A REC szakpolitikai ajánlások  és a REC hatásjelentés letölthetők!
  
• A partnerségben megtanultunk 3 reflexiós módszert illetve a Most Significant Change értékelési módszertant , amellyel azt  mértük meg, mi a legjelentősebb változás, amit a reflexiós folyamatok hoznak az óvodák-iskolák életébe. Ennek érdekében történeteket gyűjtöttünk a programban résztvevőktől, hogy meséljenek arról, milyen változásokat tapasztaltak. A módszer érdekessége, hogy nem csak a pozitív változást mérjük, hiszen kíváncsiak voltunk, mit lehetne javítani a folyamaton. Ennek érdekében kétszer interjúztunk a résztvevő pedagógusokkal, dajkákkal és vezetőkkel: a program közepén és a végén. A történetek a hatásjelentésben olvashatók

Kik voltak a REC program partnerei?

A REC projekt konzorcium öt szakmai intézményből állt, akik több mint 10 éves tapasztalattal rendelkeznek a nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködés és a pedagógus-továbbképzés terén.

• A Partners Hungary Alapítvány 1995 óta dolgozik azon, hogy elősegítse az egyének és közösségek közötti együttműködést és párbeszédet. Módszereink a bevonódáson, közös döntéseken és megállapodásokon alapulnak, amelyek sikeres, állandó és fenntartható megoldásokat hoznak. Szakterületünk a roma integráció, a konfliktuskezelés és az oktatás. Képzési programokat dolgozunk ki és valósítunk meg az oktatás területén, különös tekintettel a befogadásra és a párbeszédre, többek között a Step by Step programra.
  

• • A VBJK, a korai évek innovációs központja (Belgium) egy önálló civil szervezet, amelyet 1986-ban alapítottak, és amelyet a belga szövetségi kormány kutatási központként ismer el. A VBJK a Kind en Gezin, a belga flamand közösség kisgyermekeinek és szüleiknek nyújtott szolgáltatásokért felelős kormányzati szervezet hivatalos partnere, szorosan együttműködve a Genti Egyetem Szociális Jóléti Tanulmányok Tanszékével.
  

• Az Artevelde Alkalmazott Tudományok Egyetem (Belgium) jelenleg 15.000 hallgatónak nyújt tanulmányi programokat az alábbi területen: az üzlet és menedzsment; kommunikáció és médiatervezés; oktatás; emberek és társadalom; valamint egészségügy és gondozás. Az oktatás, a kutatás és a fejlesztés progresszív szakértői központja vagyunk. A nemzetközi szellemiség a szervezet egészében megtalálható, és tükröződik a struktúrákban és a politikákban.
  

• Az Open Academy Step by Step (Horvátország) küldetése az innovatív és minőségi oktatási gyakorlatok támogatása, támogatása, a gyermekek és a fiatalok jólétének, fejlődésének és tanulásának biztosítása érdekében. Küldetésünk teljesítése érdekében partnerségeket alakítunk ki, főleg óvodákkal és általános iskolákkal, és elősegítjük a szakemberek hálózatépítését. Szervezetünk 10 éve nyújt rendszeres támogatást az oktatási szakembereknek különféle reflektív gyakorlatokon keresztül.
  

• A Pedagoski Institut (Szlovénia) a kora gyermekkori szakemberek szakmai támogatásában dolgozik: abban segíti őket, hogy reflektív gyakorlókká váljanak, emellett intézményvezetőkkel dolgozik azon, hogy támogató rendszereket dolgozzanak ki az intézmények szakemberei számára. Szervezetünk a Lépésről Lépésre módszertan szlovén koordinátora. Szakmai hálózatunkban óvodai-iskolai szakembereket támogatunk szakmai tanulási közösségek létrehozásában és szakmai portfólióik bővítésében.
  

REC: Reflection, education and care

Strengthening collaborative and reflective teaching practice – Increasing Quality Services in ECEC

What was the REC Project about?

• Although reflection is a key competence for educators, teachers are usually expected to reflect on their practice on their own, filling out documents. Reflection is rarely developed with the help of collaborative and personalised – let alone joyful – processes.

• However, when reflection is done with meaningful, motivating and collaborative methods, it facilitates true learning and a shift in the quality of education and care.

• Such reflective methods promote systematic and positive support for professional learning within every school and increases teachers’ sense of belonging and appreciation.

What activities were carried out in the REC project?

• Collaborative reflective methods were introduced in 10 ECEC services/primary schools in Belgium, Croatia, Hungary and Slovenia for practitioners/teachers working with children aged 0-10 – including your school. Our aim was to support educators to find their own path to each child to support their development.

• We were raising awareness on the importance of collaborative reflection part of the continuous professional development path for teachers/practitioners, tailored to the staff’s needs. Our initiative offered methods for building resilient practitioners’ communities from a professional and personal points of view so they could face systemic challenges on a lower level of stress, leading to more successful cooperation among colleagues and with families.

  • A practical guidebook was written and made widely available on how to choose the reflective methods that suit the specific ECEC institution/school. REC handbook English

  • An impact report with policy recommendations was written for professionals related to education to raise awareness with policy makers, teacher training institutes and other education-related professional organisations. REC impact report

  • REC policy recommendations

A Partners Jemennel kialakult hosszú távú, jó együttműködés, bizalom és szolidaritás jegyében, kérésükre, közzé tesszük az alábbi nyilatkozatot. A nyilatkozatban foglaltak a Partners Yemen véleményét, álláspontját tükrözik. Sok sikert, további jó munkát kívánunk jemeni partnereinknek!

Vonják vissza az Ansar Allah mozgalom terrorista szervezetté nyilvánítását!

A PartnersGlobal és a Partners Jemen határozottan sürgeti az Egyesült Államok Külügyminisztériumát, hogy vonja vissza, hogy az Ansar Allah mozgalmat, közismert nevén a Houthit, terrorszervezetnek nyilvánítja. E döntés miatt most az égetően szükséges humanitárius segítség, valamint az Amerikai Egyesült Államokból érkező segélycsomagok és segítő szakemberek nem juthatnak be Jemen északi részére, ahol a lakosság 70 százaléka él. Hat év háború után Jemen lakosságának közel 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, 120 000 a halott és 500 000 a sebesült, és több mint 7 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására országon belül és kívül is. Akik még életben maradtak, továbbra sem férnek hozzá az alapvető szükségletekhez – élelemhez, vízhez és gyógyszerekhez. Minden egyes nappal a legsebezhetőbb családok szenvedései fokozódnak Jemenben. Milliók élete forog kockán.

Ez a megnevezés továbbá visszájára fordítja a nemzetközi közösség évek óta tartó béketeremtő erőfeszítéseit, és megállítja az Egyesült Nemzetek által vezetett politikai békefolyamatot, amely nem felel meg a jemeniek, a nemzetközi közösség vagy az Egyesült Államok érdekeinek. Ezért felszólítjuk Biden elnököt és kormányát, hogy hivatalba lépése után vonja vissza ezt a döntést, és felszólítjuk a Kongresszust, hogy haladéktalanul válaszoljon a kijelölés visszavonására.

A PartnersGlobal és a PartnersYemen több mint egy évtizede a jemeni konfliktus által leginkább ostromlott közösségekkel dolgozik együtt, beleértve az észak-jemeni közösségeket is. Elnyertük a konfliktus mindkét oldalán szereplő szereplők bizalmát, és együtt dolgoztunk a viták közvetítésén, az irányítás és a szolgáltatásnyújtás javításán, és ami a legfontosabb, megalapoztuk a hosszú távú stabilitást és békét. PartnersGlobal és PartnersJemen a humanitárius, fejlesztési és béketeremtő szervezetek hálózatának része, amelyek az egész országban azon dolgoznak, hogy hasonlóan megalapozzák a tartós stabilitás és béke alapjait. Ez az új megnevezés veszélyezteti ezt a munkát, és csak a konfliktus meghosszabbítását szolgálja.

Scott Powell, az amerikai Oxfam humanitárius szakpolitikai tisztviselője elmondta: „Pompeo miniszter úr veszélyes és haszontalan politika, amely szerint a houthikat terrorszervezetként jelölte meg, és ártatlan emberek életét is veszélyezteti. Ez a megnevezés nem segít a konfliktus megoldásában. , sem a háború során elkövetett jogsértésekért és igazságszolgáltatásokért való igazság elérésében, ez csak fokozza a túlélésért küzdő jemeniek millióinak szenvedését.”

A volt miniszter és üzletember szerint: „A döntés visszaob minket a konfliktus kiindulópontjához, amikor a különböző felek a kimerülés szakaszába léptek, és hajlandóságot mutattak fájdalmas engedmények megtételére.” Sajnos ezt az érzést az egész ország jemeni vezetői, valamint a konfliktusban leginkább ismerő nemzetközi közösség tagjai is visszhangozták. Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy játsszon konstruktív szerepet Jemen pusztító konfliktusának megoldásában és a lakosságra gyakorolt katasztrofális hatások enyhítésében. Az Egyesült Államok egyedülálló helyzetével megteheti ezt, de ez az új megnevezés éppen az ellenkező irányba viszi a konfliktust.

Az eredeti angol nyelvű szöveg: Reverse the Terrorist Designation of Ansar Allah in Yemen

Issued: January 15, 2020

PartnersGlobal and PartnersYemen strongly urge the U.S. Department of State to reverse the designation of Ansar Allah, commonly known as the Houthis, as a terrorist organization.

Because of this decision, desperately needed humanitarian aid, as well as goods and personnel coming from the United States of America, will be prevented from entering northern Yemen, where 70 percent of the population lives. Today, after six years of war, nearly 80 percent of Yemen’s population is living below the poverty line; 120,000 have died and 500,000 have been wounded; and more than 7 million have been displaced both internally and outside the country. Those that remain lack access to basic necessities—food, water, and medicine. Every day this designation remains, the suffering of the most vulnerable families in Yemen will mount. The lives of millions are at stake.

Further, this designation counteracts years-long peacebuilding efforts by the international community and stops the United Nations-led political peace process in its tracks, which is not in the interest of Yemenis, the international community, or the United States. Therefore, we call on President-elect Biden and his administration to freeze and revoke this decision upon taking office; and we call on Congress to respond immediately to reverse this designation.

For over a decade, PartnersGlobal and PartnersYemen have been working with communities most besieged by the conflict in Yemen, including those in northern Yemen. We have gained the trust of actors on both sides of this conflict and together worked to mediate disputes, improve governance and service delivery, and, most importantly, lay the foundations for long-term stability and peace. PartnersGlobal and PartnersYemen are part of a network of humanitarian, development, and peacebuilding organizations working throughout the country to similarly build the foundations for lasting stability and peace. This new designation threatens this work and only serves to prolong the conflict.

Scott Powell, Humanitarian Policy Officer at Oxfam of America said, „Secretary Pompeo’s designation of the Houthis as a terrorist organization is a dangerous and useless policy, and it will also endanger the lives of innocent people. This designation will not help in resolving the conflict, nor in achieving justice for the violations and abuses committed during the war; this will only escalate the suffering for millions of Yemenis who struggle to survive.”

Former minister and businessman said, „The decision will return us to the starting point of the conflict at a time when the various parties had entered a phase of fatigue and found a willingness to make painful concessions.”

Unfortunately, this sentiment has been echoed by Yemeni leaders throughout the country as well as those in the international community most familiar with the conflict.

We are calling on the United States to play a constructive role in resolving Yemen’s devastating conflict and mitigating the disastrous effects on the population. The United States is uniquely positioned to do this, but this new designation does the opposite.

Hogyan látják a tizenévesek az iskolai bántalmazás, zaklatás jelenségeit? Milyen tapasztalataik vannak? Szerintük mi lehetne a megoldás?

Alexi Ferenc kilencedikes évfolyamdolgozata ezekre a kérdésekre keresi a választ. A szerző saját kutatásán alapuló tanulmánya új nézőpontokat ad a nehéz témához. A hétköznapi szófordulatok és az egyszerű, de pontos megfogalmazások könnyen olvashatóvá teszik a dolgozatot, és olyan érzés, mintha beszélgetnénk egy hús-vér tizenévessel. Szembetűnő, amilyen őszinteséggel és felelősségvállalással közelít az iskolában előforduló nehéz társas helyzetekhez.

„Az osztályban a bántalmazás olyannak tűnhet, mint a Hydra: ha levágod az egyik fejét, kettő nő vissza. Persze ez a hasonlat nem teljesen fedi a valóságot, mert ugyan ritkán és kevés időre az osztályon belüli ranglétra feldől, és ilyenkor egy ideig mindenki egyenrangú, de szép lassan egy új ranglétra áll össze. Általában a ranglétra akkor tud felborulni, ha a bántalmazó nála egy erősebb személyiségű tanárba/diákba köt bele, ezzel konfliktus alakul ki, amiből ha a bántalmazó kihátrál, elveszti az eddig fennálló reputációját. Ekkor vagy áldozattá válik, vagy az a helyzet is előfordulhat, hogy az osztály többi tagja nem veszi észre a bántalmazó visszavonulását, ilyenkor a tekintély megmarad, de a köztük lévő konfliktus nem oldódik meg.”

Kiknek szól a tanulmány?

Dolgozatával szól kortársaihoz, akiknek elmondása szerint segíthet, ha megismerik, milyen bántalmazásos helyzetek fordulhatnak elő, hogy pontosan tudjanak róla beszélni, illetve ha több információt szereznek arról, hogy mi lehet a saját szerepük egy-egy helyzetben, akár fordítani is tudnak rajta.

„Miközben a bántalmazás szereplőiről néztem tanulmányokat/kutatásokat, és nagyon sok szerepbe illettem bele, még olyanokba is, amiről nem is tudtam, hogy létezik, vagy nem gondoltam volna, hogy károsak lennének. A saját tapasztalataim miatt úgy gondoltam, hogy fontos lenne másoknak is bemutatni ezeket a szerepeket, hogy magukra ismerve, könnyebben vegyék észre, ha ők is hasonló pozíciót töltenek be a bántalmazásban, a realizáció segítségével könnyebb legyen felismerni az azonos szituációkat, és könnyebb legyen ezekből a szerepekből kilépniük.”

Felnőttként is megszólítva érezzük magunkat, legyünk pedagógusok, segítő szakemberek vagy szülők, hiszen arról is hallhatunk plasztikus élményeket, milyen az, ha a tanár a bántalmazó. A kérdőív válaszait idézve sokszor támad kényelmetlen érzésünk, ami épp arra sarkallhat bennünket, olvasókat, hogy még több kérdést tegyünk fel a gyerekeknek az őket ért helyzetek kapcsán, vegyük komolyan a megéléseiket és vizsgáljuk felül saját gyakorlatunkat.

Külön izgalmas, hogy Waldorf, állami és egyházi középiskolákból érkező válaszokat hasonlít össze, és bár az eredmény nem reprezentatív, mégis gondolatébresztők a kérdőívből kinyert válaszok.

A teljes tanulmány itt olvasható. Megéri. A szerző kisplasztikát és készített a tanulmányhoz.

Iskolai agresszió diák kutatás Alexi Ferenc

Mit tehetünk mi, felnőttek?

Megnyugtató, hogy megoldásként sokan említik az érzékenyítő tréningeket, beszélgetéseket – mi is ebben hiszünk, és a tapasztalataink azt mutatják, hogy a közösségen esett sérelmeket közösen lehet helyrehozni. A resztoratív gyakorlatok, a mediáció, a játékos csoportfeladatok és irányított beszélgetések olyan eszközök, amelyek tanulhatók és minden iskolában, óvodában alkalmazhatók.

Ha óvodai, iskolai szakember vagy és szeretnél konkrét eszközöket a kezedbe, töltsd le ingyenes szakmai anyagainkat vagy jelentkezz képzéseinkre!

Kedves Tanárok, Tanítók, kedves Szülők!

Örömmel értesítünk Titeket, hogy a „Számít a közösség!” program keretében INGYENES online találkozót szervezünk, melynek témája

a szülők és pedagógusok közötti együttműködés tapasztalatainak megosztása.

Nagy szeretettel meghívunk benneteket, hogy

• elmesélhessük, hogyan sikerült bevonni a nehezen elérhető szülőket az iskola életébe, hogyan sikerült szorosabbra fonni a szülők és a pedagógusok kapcsolatát,
• melyek azok az azonnal alkalmazható eszközök, amelyekkel ti is élhettek a ti iskoláitokban, akár a távoktatás esetén is!

A „Számít a közösség” projektet az elmúlt 4 év eredményeire építve mutatjuk be, átfogó célként megtartva a szülők és pedagógusok együttműködését, ennek tapasztalati megosztását.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Jelentkezési lap linkje: https://online-kerdoiv.com/index/view/hash/a9b653b17dd71230cd80e72fff00baab

Miről lesz szó a találkozón?

• A „Szülők az iskolában” program bemutatása, szülői és pedagógus szemlélettel: konkrét esetek, példák

• Nemzetközi jó gyakorlatok és jó példák bemutatása

• Hasonló témával foglakozó szervezetek tapasztalatai

• Szülői együttműködés eszköztárainak bemutatása

További információkért, kérünk, fordulj bizalommal Nagy Erzsébet Emese munkatársunkhoz.

E-mail: nagye@partnershungary.hu Tel: 0670/623-21-54

A programot és az eseményt a „Open Society Foundation” támogatja.

Ne maradjon le továbbképzéseinkről, jelentkezzen 2020.09.04-ig, és mi a 2. képzés díjából 20% kedvezményt biztosítunk önnek!

Az ajánlatban szereplő továbbképzéseink:

• 2020.09.11. (14:00-17:00) Kérdezéstechnikai kreditpontos továbbképzés
  Tréningünkön lehetőség lesz megismerni és kipróbálni olyan technikákat, amelyek segítenek mediációban, coachingban a hatékony kérdések megtalálásában, hiszen a kérdezéstechnika az egyik legfontosabb eszköze a
  mediátornak, coachnak.A képzés díja: 12.000Ft (TAM)
• 2020.09.25. (14:00-16:30) Fejlődésfókuszú esetmegbeszélő mediátorok számára

A professzionális módszertani tudás a szakmai személyiség felkészültsége nélkül keveset ér. Jó szakemberré is csak a mások segítségével válhatunk, ha adunk és kapunk visszajelzést. Napjainkban a kiégés, a motivációvesztés az egyik legsűrűbben visszatérő rizikófaktor. A WANDA módszer alkalmazása során a pozitív pszichológia eszköztárával dolgozunk, mely lehetőséget nyújt mediációs szakemberek számára, hogy strukturált formában, bizalmi közegben vizsgálják meg azokat a problémákat, elakadásokat, amikre még nincs megoldásuk.

A képzés díja: 12.000Ft (TAM) helyett, most 9600Ft (TAM)

Jelentkezni az alábbi linkeken keresztül lehet, az ajánlat csak a két képzésre való együttes jelentkezés esetén érvényes, a kedvezmény a 2. képzés díjából kerül levonásra.

Kérdezéstechnikai kreditpontos továbbképzés jelentkezési lap

 Fejlődésfókuszú esetmegbeszélő mediátorok számára: jelentkezési lap

Ne feledjék: a képzések 10-10 pontot érnek az IM regisztrált mediátoroknak, és ezáltal elszámolható a továbbképzési rendszerben.

Mire van szükség a hatékony megbeszélésekhez?

Ahhoz hogy egy közös ügyben egy irányba haladhassanak a munkatárak, strukturált információra és motivációra van szükségük. Ezeket egyrészt a szervezeten belüli hatékony kommunikációval lehet elérni, és a hatékonyságot növeli, ha létezik erre egy kiemelt szakember.

Egy megbeszélés, egy jelentőséggel bíró szervezeti esemény, változás sikere azon áll vagy bukik, hogy milyen volt a munkatársak közötti kommunikáció. Az információcsere mennyisége mellett, a minősége is egy kardinális pont. Ezen tud javítani az, ha a megbeszéléseket facilitátor vezeti, akinek módszertani tudása van, aki a hatékonyságért felel.

Mit csinál egy facilitátor?

• A facilitátor egy olyan folyamatvezető, aki a csoportos megbeszélés hatékonyságát segíti elő. Lehet a csoporton belülről választott, vagy külső szakember is.
• Tevékenységének jellemzője, hogy a felek vagy a csoport által meghatározott téma, témák megtárgyalásának hatékonyságáért felel. Jártas a csoportos döntéshozatali technikákban, módszertani tudása által javaslatokat tehet a csoportvezetőnek előzetesen, vagy a csoportnak a folyamat közben, hogy miként haladjanak egy-egy kérdéskör megbeszélésével. A megbeszélés végén összefoglalja az eredményeket, a felmerült feladatokat. Egyeztet arról, hogy kinek a felelőssége az emlékeztető megírása.

Mi történik a kétnapos facilitátor képzésen?

A tréning témakörei 

• Mikor érdemes facilitátor hívnunk
• Módszerek, amelyek a facilitátor eszköztárát adják
• Csoportdinamikai alapok
• Mit kezdjünk a nehéz ügyfelekkel
• Hogyan döntsünk a külső – belső facilitátor szerepéről
• Hogyan építsünk konszenzust a felek között
• Hogyan tervezzük meg reálisan az időkereteket
• Hogyan használjuk a vizuális elemeket a megbeszélés alatt
• Mi történik a facilitáció előtt s után? Milyen a jó emlékeztető?
• Csoportos döntéshozatali technikák

A tréning időtartama 20 óra, amelyet 10 fő jelentkezése esetén, illetve munkahelyi csoportok jelentkezése esetén, egyedi árajánlat alapján indítunk.

Érdekli a facilitátor képzés? Írjon nekünk! kepzes@partnershungary.hu

A képzésről szóló rendeletben említett három képzési modul elvégzése után – a további törvényi feltételek teljesülése mellett – lehetőségük van a képzés résztvevőinek arra, hogy jelentkezzenek a Igazságügyi Minisztérium Közvetítői névjegyzékébe. Az Igazságügy Minisztérium (IM) Közvetítői Névjegyzékbe való bekerülés feltétele a mediációs szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009.(XII.17.) IRM rendelet előírásának megfelelő, sorszámmal ellátott, minimum 60 órás gyakorlati alkalmat igazoló tanúsítvány, ezen kívül:  bármilyen szakmát igazoló diploma, a diploma szerinti képesítésben eltöltött öt év szakmai gyakorlat igazolása munkahely által és erkölcsi bizonyítvány.

Tehát ha ön mediátor szeretne lenni és felkerülni az országos közvetítői névjegyzékbe, ahhoz az alábbiakra van szükség:

• bármilyen szakmát igazoló diploma
• a diploma szerinti képesítésben eltöltött öt év szakmai gyakorlat igazolása munkahely által
• erkölcsi bizonyítvány
• a rendeletben előírt struktúrának megfelelő 64 órás mediátor képzés elvégzése

Tapasztalataink szerint előny továbbá, ha van önismereti, illetve önreflexiós tapasztalata annak, aki konfliktuskezeléssel szeretne foglalkozni, hiszen a mediátor feladata összetett és érzékeny szerepkör.

A Partners Hungary Alapítvány mediátor képzése megfelel a rendeletben foglaltaknak. A következő képzésünk időpontjáról az Eseményeink menüpont alatt tájékozódhat. Kérdés esetén írjon nekünk! kepzes@partnershungary.hu

Mit tesz a mediátor a hatékony együttműködésért egy konfliktusban?

A mediáció folyamatában a mediátor nem ad tanácsot, nem foglal állást, ugyanakkor mindkettejük pártján áll. A mediátor abban segít a klienseknek, hogy meg tudják fogalmazni szükségleteiket, illetve hogy meghallják a másik fél érdekeit, szükségleteit, és ezek alapján jussanak megállapodásra. A mediáció lényege, hogy visszaadjuk az ügyet az érintetteknek, ugyanakkor eszközöket biztosítunk ahhoz, hogy másképp sikerüljön beszélgetni a nehéz helyzetekről mint azelőtt.

A mediátor azon dolgozik, hogy a múlt helyett a jelennel és a jövővel foglalkozzanak a felek, azért, hogy arról beszélgessünk, hogy a kialakult helyzetben itt és most mit tudnak tenni a felek a jobb együttműködés érdekében. A mediátor nem tudja garantálni, hogy minden mediáció megállapodással zárul, a folyamatért feladata, hogy biztosítsa az erőegyensúlyt a felek között, hogy mindenki elmondhassa, mire van szüksége a helyzet megoldása érdekében. A mediáció nem terápia és a mediátor nem terapeuta, azonban a mediációban is előfordulnak katartikus pillanatok, amikor a felek között, a korábbi ellentétek ellenére kölcsönös megértések születnek.

A mediátor feladatai:

• azon dolgozik, hogy megnyíljanak a kommunikációs csatornák
• erőegyensúlyt biztosít a résztvevő felek között
• facilitálja a beszélgetést, vagyis mederben tartja és segít végigvinni a témákat
• mintát ad a jó tárgyalási stílusra
• segít abban, hogy a felek képessé váljanak alternatív megoldások kidolgozására
• a realitás képviselője, vagyis a felek megoldási javaslatai során kérdésekkel segít végiggondolni, hogy azok hogyan megvalósíthatók a felek életében
• probléma-feltáró szerep
• konfliktuskezelő szerep
• folyamatirányítási szerep

A mediátort a mediációs folyamatban titoktartás kötelezi.

A mediátor feladatai tehát komplexek és szerteágazók. Mediációs képzéseinken gyakorlati helyzeteken keresztül tanulják meg mindezt a résztvevők.

Kíváncsi, mikor lesz a következő képzés? Nézze meg eseményeinket!

Társadalmi felelősségvállalás

A társadalmi felelősségvállalás első lépésben azt jelenti, hogy meglátjuk a mozgásterünket a cselekvésre, a szűkebb és tágabb társadalmunkban, környezetünkben tapasztalt helyzetekre.  Ebben az értelemben nem csak a vállalatoknak, hanem egyéneknek, civil és szakmai szervezetnek, állami és oktatási intézményeknek, tehát mindannyiunknak van ilyen felelőssége.

Vállalati felelősségvállalás

„A vállalati felelősségvállalás, vagy ahogyan gyakran rövidítik, CSR (Corporate Social Responsibility),  arra a módszerre vonatkozik, amellyel a vállalatok irányítják és fejlesztik a társadalomra és a környezetre kifejtett hatásukat, valamint értéket hoznak létre részvényeseik és partnereik számára a stratégia, szervezési kérdések és a működés módjának fejlesztésében” (Csreurope, 2013). Ez a stratégia nem pusztán üzleti jótékonykodás, hanem „önkéntes elköteleződés a közjó fejlesztése mellett: az üzleti gyakorlaton keresztül a cég erőforrásainak bevonásával. Hosszú távon nyereség (fenntarthatóság) tekintetében sikeresebb a profitszerzés kizárólagos szempontjait érvényesítő vállalkozással szemben” (Csreurope, 2013).

A társadalmi felelősségvállalás szemlélete nem csak vállalati körökben, hanem az Európai Unió szervezeteiben és törekvéseiben is megjelenik. Az Európai Bizottság már 2001-ben, Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility címmel zöld könyvet szentelt ennek a témának: „…a CSR egy olyan koncepció, amelynek keretében a vállalatok ellenszolgáltatás nélkül társadalmi és környezeti érdekeket integrálnak az üzleti folyamatokba, valamint a partnereikkel történő kapcsolattartás módjaiba.” E szerint a vállalatok figyelembe veszik a társadalom érdekeit, mégpedig azáltal, hogy tekintettel vannak tevékenységük üzletfeleikre, beszállítóikra, alkalmazottaikra, részvényeseikre. de ugyanígy a környezetre is kifejtett hatására. Ez a cselekvés a törvényes kötelezettségen túl is terjedni látszik, nevezetesen úgy, hogy az üzleti szereplők önkéntesen tesznek lépéseket az őket körülvevő társadalom életszínvonalának javítása céljából.

A CSR tehát:

• A társadalommal, a környezettel való szinergikus együttműködésből indul ki,
• illeszkedik a szervezeti, vállalati stratégiához
• önként vállalt szemlélet és gyakorlat
• nem veszélyezteti a versenyképességet, hanem felelősségérzetet ébreszt és cselekvésre sarkall.

Mi, a Partners Hungary Alapítványnál, civil szervezetként, közös társadalmi értékekért dolgozunk. Felelősséget érzünk az oktatásért, a sérülékeny csoportokon belül a roma közösségekért, és azért, hogy egyének vagy csoportok közötti konfliktusainkat békésen oldjuk meg, vigyázva egymásra.

Tevékenységünkben hangsúlyos az, hogy minél több emberhez eljussanak azok a működő módszerek, amelyek abban segítenek, hogy jobb kapcsolatokat építhessünk egymással a mindennapokban. Amikor pedig egy nagyvállalat az ügyeink mellé áll, akkor abból nagyon jó együttműködések születnek, mint például az Arconic (egykori Alcoa Köfém) vagy a Glaxo SmithKline gyógyszergyárral való programjaink. Keressen minket, ha úgy látja, szívesen dolgozna velünk!

Mitől függ a jó együttműködés egy CSR programban a vállalat és a megvalósító között?

• Tapasztalatunk szerint kulcsfontosságú, hogy illeszkedjen a megvalósítani kívánt program a vállalat profiljába és stratégiájába, emellett olyan megvalósító egyénekkel és szervezetekkel dolgozzon együtt, akiknek szintén a tevékenységi körükbe illeszkedik a megvalósítani kívánt program.
• Sokat jelent, ha folyamatos a kommunikáció a vállalat CSR felelőse és a megvalósító között, hiszen egy élő kapcsolatban könnyebb a részleteket kidolgozni és minden fontos szempontra odafigyelni.
• Hasznos, ha a vállalat képviselői megismerik és rendszeresen találkoznak a programban résztvevő érintettekkel (kivéve, ha a program jellege miatt ez nem lehetséges), így saját élményt szerezhetnek a program hatásairól.

Hogyan működik az Együtt a jobb egészségért program?

A Partners Hungary Alapítvány 2010-ben csatlakozott az Európa Tanács ROMED programjához. Jelenleg saját tapasztalatainkat és a ROMED eszköztárát ötvözve, egy egységes módszertan, az interkulturális mediáció keretében végezzük integrációs munkánkat elsősorban az oktatás, az egészségügy területén, és helyi, közösségi igények mentén.
Az interkulturális mediáció a részvétel elvét erősítő módszer, közösségi munka, amely hidat épít a településeken élő közösség tagjai és a településeken működő intézmények, döntéshozók között, annak érdekében, hogy előmozdítsa, pozitív irányba fordítsa a szükségben lévő közösségek helyzetét.

A módszerben alkalmazott helyi mediációs tevékenységeket az interkulturális mediátorok koordinálják. Ők olyan szakemberek, akik helyismeretükkel, konfliktuskezelési és közösségi tervezési készségekkel a roma-nem roma közösségek közötti párbeszédet segítik, és a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit képviselik helyi szinten. Az interkulturális mediátorok a helyi roma közösség aktív tagjai, akik maguk is tenni akarnak azért, hogy jobb körülmények között éljenek, és ezért képesek mozgósítani a közösség többi tagjait. Saját maguk határozzák meg, melyek a közösség legégetőbb problémái, amelyekre megoldást akarnak találni, és ehhez kapnak támogatást a helyi hatóságoktól és egyéb szervezetektől. A Partners Hungary Alapítvány feladata az interkulturális mediátorok kiképzése és a párbeszéd elősegítése a helyi szereplők között.

Milyen eredményekkel működik a program?

Csak néhány megvalósult helyi projekt, a teljesség igénye nélkül, amelyrt az interkulturális mediátorok és a közösségi akciócsoport hoztak tető alá:

• minimosoda kialakítása és működtetése
• kültéri illemhelyek létesítése Nagyecseden, Porcsalmán és Encsen
• sószoba kialakításaNagydoboson az óvodában
• rászorulók házainak egészségügyi festése, felújítása Gyulajon – eddig 48 házat újítottak fel kalákában a közösség tagjai
• játékközpont koordinálása Nagydoboson
• játszótér felújítása, működtetése Csengerben és Hernádkakon
• szemétszedési, szemét- elszállítási akciók Nyírbátorban, Győrtelken, Ongán
• óvodás és iskolás gyerekek egészségügyi felvilágosítása,
• helyi kampányok, egészségügyi programok megvalósítása a védőnővel együttműködve (többek között Arló, Borsodnádasd, Hernádkak, Hernádnémeti, Heves, Járdánháza, Jászapáti, Porcsalma, a Svájci Alap által támogatott egészségfejlesztési modellprogram települései.)

Nagyon megerősítette a GSK-val való együttműködésünket, hogy a vállalat egyik vezető pozícióban dolgozó munkatársa volt a projekt felelőse. Rendszeres egyeztetéseink során vállalati szempontokat tudott behozni, amelyek sokat segítettek a megvalósításban. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a finanszírozó találkozzon a helyi közösségek tagjaival és részt vegyen a közösségi akciócsoport ülésein. Az egyik beszélgetés zárókörében meghatározó pillanat volt, amikor az egyik helyi akciócsoport tag könnyes szemmel mondta el, hogy milyen sokat jelent neki a program: az ő tapasztalataira, szakértelmére még senki nem volt kíváncsi. Olyan emberek találkoztak így egymással, akik amúgy sosem keresztezték volna egymás útját, és tudtak olyan dolgokat dolgokat mondani egymásnak, amely mindannyiukat többé tette. A találkozásokból maradandó emberi kapcsolatok születtek: az egykori programfelelős magánadományozóként visszajár a településre. 

Ha az ön vállalata is szeretne tenni egy jobb világért, és stratégiájukba vágnak tevékenységeink, írjon nekünk!

Mikor, milyen helyzetekben érdemes élni vele?

• Megoldásra váró közösségi feladat vagy probléma kapcsán: szemetes környék, rossz közbiztonság, lakócsoportok közötti nézeteltérések.
• Ha nagy beruházás készül a környéken, és számítani lehet a lakók ellenállására.
• Ha számít, hogy a felek együtt tudjanak működni és tartós megoldások szülessenek.
• Ha a kérdéses témában több vélemény, érdek is ütközik, egyének vagy csoportok között. Kiemelt területünk a roma-nem roma párbeszéd elősegítése.
• Ha a megvitatandó téma bonyolult.
• Ha azzal szembesül, hogy egyetlen félnek sincs elég információja, teljes jogköre a döntéshozatalra.
• Ha számít a lakók véleménye és fontos Önnek, hogy motiváltak maradjanak.

Ha önkormányzatként önök is találkoznak olyan helyzetekkel, amelyekben fontos lenne a helyiek aktívabb részvétele, de nehéz a közösséget mozgósítani, és nincs hatékony módszer a kezükben, akkor mi segíthetünk! A közösségi tervezés módszertana egyszerűbb döntéshozatali folyamatot tesz lehetővé, és nagyobb elégedettséget hoz a közösség életébe: legyen szó egy település kerületéről vagy egészéről.

Mire számíthat? Milyen hatással lesz a közösségi tervezés módszere a folyamatra?

Facilitátoraink bevonásával:

• Átláthatóvá válik a tervezés és kivitelezés folyamat, a résztvevők korrekt tájékoztatást kapnak a folyamatról, így elejét véve az információhiányból fakadó konfliktusoknak
• A teljes folyamatot végigkísérjük: a feltérképezéstől a megvalósításig
• Az egyeztetések békés légkörben valósulnak meg, mert tapasztalt facilitátoraink az alternatív konfliktuskezelési módszerek (mediáció, resztoratív gyakorlatok szakértői)
• A résztvevő felek hangot adhatnak saját véleményüknek, érvényesíthetik érdekeiket

Hogyan működik ez a gyakorlatban?

Nagyberuházás, Gönyűi Erőmű:

„A Partners Hungary Alapítványt a Gönyüi Erőmű létesítésekor választottuk ki a projekt stakeholder menedzsmentjének támogatására. 2007 óta a Partners Hungary szervezi az általunk létrehozott Gönyűi Kerekasztalt, mely az erőmű létesítési fázisában negyedévente, az erőmű üzemelésének kezdete óta évi egy vagy két alkalommal ülésezik.
A kerekasztal célja a folyamatos tájékoztatás, párbeszéd kialakítása és fenntartása a lakossággal és a civil szervezetekkel. A résztvevők delegálásánál az volt a cél, hogy a kiválasztott személyeken keresztül széles bázishoz jusson el az információ.
A kerekasztalokat a Partners Hungary, Alapítvány mediátorai szervezik, a megbízó (EON /Uniper) csak résztvevő. A kerekasztalok a nyitott párbeszéd alapján szerveződnek, minden kérdést megbeszélünk, ha kell szakértőket hívunk, tanulmányokat végeztetünk, és ismertetünk.
A kerekasztal az elmúlt 10 évben egy abszolút sikertörténet, a kitűzött célokat maradéktalanul elérte. A kerekasztal vegyes összetételéből adódóan az erőmű létesítésével, és üzemeltetésével szemben számos ellenző, vagy egyenesen elutasító álláspont volt kezdetben. A professzionális szervezésnek, a nyílt és transzparens hozzáállásnak köszönhetően fokozatosan kiépült a bizalom és mostanra a kerekasztal egy szoros együttműködéssé alakult át.
A Partners Hungary Alapítvány munkatársait a résztvevők könnyen elfogadták pártatlan résztvevőnek, szakmai munkájuknak döntő szerepe van a kerekasztal sikeres működtetésében, közös céljaink elérésében.”

Katona Zoltán (ügyvezető igazgató E.on Erőművek/Uniper)

Hogyan valósulhat meg a társadalmi integráció?

• Olyan közösségek építésében hiszünk, ahol mindenki megélheti különböző identitásait, és a kulturális, vallási, etnikai, életkori stb. sokszínűséget az adott  közösség – legyen az egy település, egy iskola, egy osztály – értéknek tekinti, épít rá.
• Fontos alapvetés a munkánk során, hogy közvetlenül helyi közösségekben dolgozunk és elsődleges célunk a helyi együttműködések kialakítása, fejlesztése, melynek során megerősödik, eredményeket, sikereket ér el a roma közösség és ezzel tesznek apró lépéseket a helyi integráció felé.

Mit teszünk a társadalmi integráció érdekében a Partners Hungary Alapítványnál?

A Partners tevékenységének mindig is egyik alapja volt a helyi roma közösség aktív bevonása, együttműködés egy helyi csapattal, amely:

• bizonyos keretek, korlátok között a közösséget képviseli
• és aktívan részt vesz a helyi együttműködésben.

A modell akkor működik, ha van egy-két vezető, aki a helyi csoportot irányítja, szervezi, és az együttműködésekben is vezető szerepet tölt be. (Ők lehetnek informális vezetők, a közösség meghatározó tagjai, de lehetnek aktív közéleti emberek, szakemberek, politikusok, civil szervezetek vezetői is, akik már komoly eredményeket értek el helyi vagy akár országos szinten.) A csapat és a vezetők képzése, képessé tétele javítja az együttműködések hatékonyságát, reményt adhat a hosszabb távú fenntarthatóságra.

Hitünk szerint minden, amit a roma közösség egymással és másokkal összefogva tesz, saját szükségletei, érdekei mentén, erősíti a helyi integráció folyamatát. Munkájuk eredménye az lehet, hogy bizonyos területeken javul életminőségük, és megtapasztalják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, ami erőt adhat a további közös munkához. Ezt a folyamatot támogatjuk módszereinkkel, programjainkkal, abban a reményben, hogy hosszú távon fenntartható helyi struktúrák alakulnak ki.

Mi az interkulturális mediáció?

A Partners Hungary Alapítvány 2010-ben csatlakozott az Európa Tanács ROMED programjához. Jelenleg saját tapasztalatainkat és a ROMED eszköztárát ötvözve, egy egységes módszertan, az interkulturális mediáció keretében végezzük integrációs munkánkat elsősorban az oktatás, az egészségügy területén, és helyi, közösségi igények mentén.

Az interkulturális mediáció a részvétel elvét erősítő módszer, közösségi munka, amely hidat épít a településeken élő közösség tagjai és a településeken működő intézmények, döntéshozók között, annak érdekében, hogy előmozdítsa, pozitív irányba fordítsa a szükségben lévő közösségek helyzetét. Hazánkban a módszert alapítványunk honosította meg.
A módszerben alkalmazott helyi mediációs tevékenységeket az interkulturális mediátorok koordinálják.

Hogyan dolgoznak az interkulturális mediátorok?

1. A mediátorok interkulturális mediátor képzést kapnak, amelynek szerves része a Mediátorok Etikai Kódexe és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A képzésen többek között elsajátítják az interkulturális mediáció alapjait, kommunikációs és tárgyalási technikákat, a konfliktuskezelés és az együttműködő tervezés alapjait. Olyan módszerekkel ismerkednek meg, amelyek a mindennapi munkájukban hasznosulni tudnak. Az interkulturális mediátorok jelenleg az oktatás és az egészségügy és a közösségépítés területén végeznek hatékony munkát.
2. Az interkulturális mediátorok – a Magyarországon egyedüliként a Partners által tartott – a képzést követően helyi közösségi akciócsoportot (KACS-ot) szerveznek a megtanult jellemzők és szempontok szerint, és tekintettel vannak a demokratikus részvétel elvének alkalmazásra is. A helyi csoportok szervezésében a mediátorokra elengedhetetlenül fontos szerep hárul, hiszen ők azok, akik a leginkább ismerik saját közösségük tagjait, értik a helyi kulturális-társadalmi viszonyokat.
3. Ezzel párhuzamosan felveszik a kapcsolatot (vagy segítségünkkel kapcsolatba kerülnek) az önkormányzattal, helyi közintézmények képviselőivel. Így készítik elő a közösség tagjai és a helyi intézmények közötti párbeszédet, ami kerekasztalok formájában valósul meg.
4. A folyamatban az interkulturális mediátor egy semleges szereplő, nem foglal állást, hanem igényeket és információt közvetít. Állandó feladata a folyamatos kapcsolattartás a közösséggel és a közintézményekkel, az információk közvetítése, illetve a helyi megbeszélések és találkozók előkészítése az igények feltérképezése mentén. A kerekasztalokon zajlik a facilitált közösségi tervezés, ami a KACS által megfogalmazott szükségletekre és az intézmények igényeire épít. A közösségi tervezés végeredménye a helyi miniprojekt, aminek megvalósításában mindkét oldal szereplői részt vesznek. A helyi tervezés folyamatát az interkulturális mediátor az intézményi kapcsolattartóval szoros együttműködésben ösztönzi és támogatja.

A semleges álláspontú interkulturális mediátor kiegyensúlyozott módon dolgozik mind a közintézményekkel, mind pedig a közösséggel, és elősegíti a két fél közötti kommunikációt és együttműködést, segít a kulturális és státuszbeli különbségek leküzdésében. A munka során a mediátor, a csoporttal közösen, a felek közötti egyensúly kialakítására törekszik, ahol mindenkinek az érdekei egyformán legitimek.

Mindkét féltől elvárható, hogy felelősséget vállaljon , és részt vegyen egy kölcsönösen elfogadott változtatási folyamatban. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a mediátornak ez az elsődleges szerepe.

A hatékony mediátor az alábbi alapkompetenciákkal rendelkezik: 

• interkulturális kommunikációs kompetenciák
• mediációs és konfliktuskezelési kompetenciák
• az általuk támogatott közösségek szociokulturális és történelmi hátterének ismerete
• tervezési, monitorozási és (ön)értékelési kompetenciák
• esetkezelési kompetenciák.

Miben különbözik az interkulturális mediáció a „sima” mediációtól?

Fontos, hogy az interkulturális mediációt ne tévesszük össze az egymással konfliktusban álló felek közötti mediációval (párkapcsolati, válási, családi mediáció, üzleti mediáció, szomszédsági mediáció).

• A kettőben az közös, hogy közvetítés történik, melyet egy harmadik, semleges szereplő, a mediátor támogat és a cél egymás jobb megértése. Az interkulturális mediáció során társadalmi ügyekkel dolgozunk, olyan problémákkal, amelyek a kisebbségi csoportot, annak többségét érintik, és céljuk, a probléma megoldása az erre hivatott és az adott ügyben érintett intézményekkel, hivatalokkal, önkormányzatokkal való együttműködésben. A hangsúly az érdekartikuláción és az együttműködés formájának kialakításán van.
• Míg egy hagyományos mediáció átlagosan egy vagy több 3 órás ülés keretében lezárul, az interkulturális mediáció akkor tölti be funkcióját, ha a kisebbségi csoport és az intézmények közötti párbeszéd és problémamegoldás beépül egy-egy település működésébe. A hagyományos mediációban a már fennálló konfliktus megoldása a cél, az interkulturális mediációban a konfliktusok megelőzésén és a párbeszéd intézményesítésén van a nagyobb hangsúly.
• Az interkulturális mediátorok kiválasztásánál figyelembe vesszük az eddigi közösségi munkában szerzett tapasztalatokat. Szempont, hogy a mediátor a helyi közösség megbecsült tagja legyen, nagyon előnyös, ha maga roma származású, és a közösség, illetve az közintézmények egyaránt ismerik. Eddigi gyakorlatok alapján, általában helyi ajánlással kerülnek kiválasztásra, de a képzésre minden érdeklődő jelentkezhet.

Munkánkban nem vagyunk egyedül. Természetes szövetségesnek tekintünk mindenkit (személyt vagy szervezetet), akik szintén az integrációért dolgoznak, a miénkhez hasonló, vagy akár teljesen más módszerekkel, és tevékenységük nem ütközik alapértékeinkkel.

Vannak, akikkel programjaink, mindennapi munkánk során időnként együttműködéseket alakítunk ki, és vannak olyanok is, akiket az eltérő módszereik, megközelítéseik, céljaik következményeként elviekben támogatunk, nagy tisztelettel és megbecsüléssel követjük munkájukat.

Mit jelent az inkluzív nevelés az óvodában és az iskolában?

Hazai és nemzetközi tapasztalataink alapján abban hiszünk, hogy:

• A hátrányos helyzetű szülők támogatása létfontosságú a pozitív szülői gyakorlat kialakításában.  Ha a szülők megfelelő információkat és támogatást kapnak abban, hogyan tudnak jól jelen lenni gyerekeik életében az otthoni és az óvodai-iskolai helyzetekben egyaránt, akkor válnak képessé arra, hogy támogassák gyermekeiket a felnőtté válás összetett folyamatában.
• A kora gyerekkori szakembereknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy áthidalják azokat a szakadékokat, amelyek akadályozzák a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik bevonását és részvételét a befogadó közegekben. Ehhez pedig korszerű képzéseket és folyamatos érzelmi-mentális támogatást kell kapniuk.
• A családok és a kora gyerekkori szakemberek közötti bizalmi viszony az alapja a hátrányos helyzetű gyerekeket és családjaikat célzó sikeres beavatkozásoknak.
• Átfogó, holisztikus, interszektorális és integrált megközelítésre van szükség ahhoz, hogy sikeresen támogassuk a hátrányos helyzetű családokat összetett élethelyzeteik kezelésében.

Célunk, hogy abban segítsük a gyerekekkel foglalkozó szakembereket, hogy örömöt leljenek munkájukban, képesek legyenek megújulni, és megtartó szakmai közösségben tudjanak dolgozni. Hiszen ez segít abban, hogy az óvodában és az iskolában abban támogassák a gyerekeket, hogy a boldog élethez szükséges társas-érzelmi készségeket megszerezzék:

• az önállóságot,
• a felelősségérzetet,
• a proaktivitást,
• a kreativitást,
• a kritikai gondolkodást,
• az empátiát,
• a konfliktuskezelési és együttműködési készségeket,
• a sokszínűség értékként kezelését.

Mit teszünk az inkluzív nevelésért a Partners Hungary Alapítványnál?

• Olyan innovatív képzéseket fejlesztünk és kínálunk, amelyek azonnal alkalmazhatók a gyakorlatban, korszerűek, ráépülnek a meglévő pedagógiai tudásra, ugyanakkor megújulást kínálnak;
• Fejlesztési folyamatainkban támogatjuk az óvodákat-iskolákat abban, hogy rugalmas, reziliens, befogadó intézményekké váljanak;
• Intézmények és szektorok közötti együttműködést fejlesztünk és szakmai közösséget építünk Lépésről Lépésre és REYN  hálózatunkkal. Összekötjük az oktatás területén dolgozó különféle szakembereket (óvodában és iskolában dolgozó pedagógusok, óvoda-iskolapszichológusok, óvodai-iskolai szociális munkások, védőnők, stb) és lehetőséget teremtünk a párbeszédre és az egymástól való tanulásra.

Ha ön hátrányos helyzetű/roma gyerekekkel foglalkozó szakember, csatlakozzon ingyenes szakmai közösségünkhöz, a Roma Early Years Networkhöz , ahol ingyenes képzések és tapasztalatcserék várják!

Ha pedig átfogó képzéseink érdeklik, nézzen szét kreditpontos pedagógus továbbképzéseink vagy félnapos műhelymunkáink között:

Lépésről Lépésre program

Konfliktuskezelés az iskolában és az óvodában

Resztoratív gyakorlatok

Műhelymunkák óvodai-iskolai szakembereknek

Mit ad a Partners Hungary Alapítvány mediációs képzése?

A résztvevők elsajátítják a mediáció, mint újszerű, alternatív konfliktuskezelési módszer eszközrendszerét. A módszerek segítségével képessé válnak arra, hogy a felmerült konfliktushelyzeteket hatékonyan kezeljék, és magas szakmai színvonalon tudjanak közvetítői eljárásokat vezetni.

Alapítványunk, 25 évnyi tapasztalatát felhasználva, valamint a törvényi szabályozást figyelembe véve, modul rendszerű programot dolgozott ki a mediáció iránt érdeklődők szakemberek, leendő mediátorok képzésére, 3+3+fél napban, 64 órában. Képzéseink pedagógus és szociális akkreditációval is jelentkeznek, és elszámolhatók a továbbképzési rendszerben.

Hogyan válhatok mediátorrá?

A teljes képzés 64 óra. Az első, háromnapos modult egy második háromnapos modul követni, amelyek időpontjairól az Események menüpontban tájékozódhat. A képzés elvégzését követően pedig regisztrálhat az Igazságügyi Minisztérium országos közvetítői névjegyzékébe, a 2002. évi LV. törvényben foglaltak teljesítése után (link: https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetito-szeretnek-lenni).

Hogyan épül fel a képzés?

1. modul: Bevezetés a mediációba, 3 nap, 3×10 óra

Alapképzés, mely sok gyakorlaton, saját élményen keresztül a konfliktusok természetével, a mediáció folyamatával ismerteti meg a résztvevőket.

Az alapképzés témái:

• A konfliktusok folyamata, okai, szakaszai, jellemzői
• Tárgyalástechnika a hatékony együttműködésért
• Konfliktus tipológiák
• Egyéni konfliktusmegoldó stratégiák – önismeret
• Konfliktuskezelési eszközök a mediáció eszköztárából

2.  modul: Haladó mediációs képzés, 3 nap, 3×10 óra

Azoknak ajánljuk haladó képzésünket, akik már elvégezték a Bevezetés a mediációba képzést a Partners Hungary Alapítványnál vagy más szervezetnél, és szeretnének komolyabban elmélyedni a szakma rejtelmeiben.

A haladó képzés témái:

• A Bevezetés a mediációba elméletének átismétlése
• Mediáció – haladó technikák
• Mediáció nehéz ügyfelekkel
• Szimulált esetgyakorlatok valódi esetek alapján
• Facilitált megbeszélések, mely során a résztvevőkre szabottan tudunk visszajelzést adni az elakadásokkal és a fejlődési lehetőségekkel kapcsolatban

3. modul – Gyakorlati képzés. Időtartama: maximum 4 óra

A záró modul célja, hogy a mediációs szakma leendő képviselői gyakorlatot szerezhessenek biztonságos közegben, még mielőtt éles helyzetben kezdenének közvetíteni.

Ebben a modulban, a tréningjeinkhez hasonló szimulációs helyzeteket teremtünk: az „ügyfelek” szereplapokat kapnak, amelyek megtörtént esetekre építve vázolják az adott résztvevő szempontjait, annyi információt nyújtva az egyes szereplőknek, amennyi valósághűvé teszi a helyzetet. A képzés résztvevője mediátorként vezeti az ügyet, a jelenlévő tréner pedig személyre szabott támogatást nyújt a mediátornak.

A szimulációs gyakorlatot megbeszélés követi. A játék szereplői a folyamat után visszajelzést adnak a mediátornak, a mediátor megoszthatja tapasztalatait. Ezt követően a foglalkozás vezetője, a tréner, a speciális kihívásokat kihangosítva jelez vissza az egyéni elakadásokkal és erősségekkel kapcsolatban.

A három modul elvégzése után – a további törvényi feltételek teljesülése mellett – lehetősége van a tréning résztvevőinek arra, hogy jelentkezzenek az Igazságügyi Minisztérium Közvetítői névjegyzékébe.

Miért érdemes nálunk tanulni?

• Magyarországon a Partners Hungary Alapítvány foglalkozik legrégebben a mediáció módszerének elterjesztésével. Mediációs szakembereket képzünk, a mediáció intézményi és törvényi hátterének kialakításában is részt vettünk. Alapítványunk képezte az Igazságügyi Hivatal azon pártfogó felügyelőit is, akik büntetőügyi közvetítői tevékenységet végeznek.
• Képzéseink pedagógus és szociális akkreditációval is rendelkeznek.
• Alapítványunk szakemberei nagy tapasztalatú oktatók: több egyetemi képzésben is részt vettek és vesznek oktatóként.
• A gyakorlatból vett esetekkel dolgozunk, így valós, szakmai kihívást jelentő ügyeket ismer meg, melyekhez hasonlókkal fog találkozni a napi gyakorlatban is, ha megkezdi mediációs tevékenységét.
• Alapítványunk a Partners Global hálózat tagja, így a hazai tapasztalatokon túl nemzetközi tapasztalatokkal segítjük az érdeklődőket.
• Alapítványunk az Igazságügyi Minisztérium közvetítő jogi személyek listáján szereplő szervezet. Képzéseink a Minisztérium közvetítői szakmai képzések listáján regisztráltak.

Vélemények a képzésről:

„Tapasztalatomnál fogva én már megengedhetem magamnak, hogy csak profiktól tanuljak, hiszen drága az időm. Ez a képzés pedig, a trénerekkel együtt, igazán profi volt.”

Daróczy Ágnes, intézményvezető

Aktuális képzéseinket ITT találja! Jelentkezzen online pár kattintással vagy kérjen több információt a kepzes@partnershungary.hu e-mail címen!

Miért érdemes szaksegítséget bevonni az óvodai és iskolai konfliktusok kezelésébe?

• Egy külső pártatlan, módszertanilag felkészült szakember segít megteremteni a békés, konstruktív konfliktuskezeléshez szükséges hátteret. Figyelembe veszi minden érintett érzéseit és gondolatait, és abban segít, hogy közös megoldások szülessenek.
• Emellett olyan szempontokat is segít mérlegelni, amelyek a tartós együttműködéshez elengedhetetlenek.
• A Partners Hungary Alapítvány  oktatói – gyakorló szakemberek lévén – mediátorként és resztoratív facilitátorként részt vesznek óvodai és iskolai konfliktusok békés rendezésében.
• Egész intézményeket átfogó programokban is dolgozunk, hogy az együttműködés és a konfliktuskezelés korszerű eszközeivel segítsünk abban, hogy működő közösségeket teremtsünk  az óvodákban és iskolákban.

Hogy néz ki az óvodai vagy iskolai mediáció folyamata?

1. Amikor megkeres bennünket egy szülő, pedagógus vagy igazgató és segítséget kér konfliktuskezelésben, akkor telefonon egyeztetünk minden érintettel, hogy megértsük, miről van szó pontosan, és milyen módszerrel érdemes belépni a helyzetbe.
2. Ezt követően adunk egy egyéni ajánlatot a pontos folyamatleírással és az árral.
3. Előfordulhat, hogy a közös megbeszélés hosszabb előkészítést igényel, külön érdemes beszélni az érintettekkel vagy érintetti csoportokkal. Tehát előfordulhat, hogy először a közvetlen érintettekkel egyeztetünk, majd bővítjük a kört a szülőkkel, a többi pedagógussal és iskolában akár a diákokkal is, hiszen a közösségben előforduló konfliktusokat akkor tudjuk hatékonyan kezelni, ha a közösség tagjai aktív részesei a folyamatnak: a közös megoldások tartósabbak.
4. Ezt követően, az összes érintettel közösen ülünk le beszélgetni. Fontos tudni, hogy általában nem egy beszélgetéstől javul tartósan a helyzet, hiszen idő kell arra, hogy egy újfajta együttműködést alakíthassunk ki egy nehéz helyzetben, amihez elengedhetetlen, hogy a felek közti bizalmat újraépítsük.
5. Ha születik megállapodás, ízt írásba foglaljuk. Ez nem egy jogi dokumentum, hanem a résztvevőknek szóló emlékeztető, amely kapaszkodót jelent majd a mediációt követő együttműködés kialakítása során.

Mit tehetek pedagógusként az iskolai konfliktusok megelőzése, kezelése érdekében?

Ha úgy érzi, külső szakember bevonására lenne szüksége, egyeztessen az iskola vezetőjével és keressenek bennünket! Az iskolai mediáció vagy resztoratív beszélgetések folyamatát minden esetben az adott helyzetre és szereplőire szabjuk, egyedi ajánlattal, és közösen dolgozunk azon, hogy a konfliktusban érintettek le tudjanak ülni egymással, és a mediáció vagy a resztoratív gyakorlatok módszereivel közös és tartós megoldásokat keressünk.
Emellett, a pedagógusok is válhatnak a konfliktusok szakembereivé, akkreditált mediációs és resztoratív gyakorlatok képzéseink segítségével.

Mit tehetek szülőként, ha a gyerekem konfliktusba kerül társaival vagy pedagógusaival?

• Fontos, hogy ne maradjunk egyedül érzelmileg a helyzettel, keressünk olyan személyeket, akikben megbízunk és meg tudjuk osztani aggodalmainkat. Emellett, egy közös találkozó az érintettekkel már önmagában sokat segíthet azon, hogy mindenki elmondhassa a saját nézőpontját, és fontos megértések szülessenek. Kérjünk fogadóórát, ahol mindenki elmondhatja a saját történetét, és közös megoldásokat kereshetünk.
• Ha pedig szakembert szeretnénk bevonni, fontos, hogy előtte egyeztessen az osztályfőnökkel és az iskolaigazgatóval, hiszen így tudnak közösen elindulni egy konfliktuskezelési folyamatban. Érdemes megkeresni az iskolai szociális munkást és az iskolapszichológust, aki segíthet abban, hogy mederben maradjon a beszélgetés.
• Külső szakemberként pedig mi is segíthetünk abban, hogy sikerüljön tisztázni, mi történt, kit hogyan érintettek a történtek, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy jobb legyen a helyzet. Keressen minket, és a helyzetre szabott módszerekkel és kiemelt figyelemmel támogatjuk a hozzánk fordulókat konfliktusaik feloldásában.