Hogyan valósulhat meg a társadalmi integráció?

• Olyan közösségek építésében hiszünk, ahol mindenki megélheti különböző identitásait, és a kulturális, vallási, etnikai, életkori stb. sokszínűséget az adott  közösség – legyen az egy település, egy iskola, egy osztály – értéknek tekinti, épít rá.
• Fontos alapvetés a munkánk során, hogy közvetlenül helyi közösségekben dolgozunk és elsődleges célunk a helyi együttműködések kialakítása, fejlesztése, melynek során megerősödik, eredményeket, sikereket ér el a roma közösség és ezzel tesznek apró lépéseket a helyi integráció felé.

Mit teszünk a társadalmi integráció érdekében a Partners Hungary Alapítványnál?

A Partners tevékenységének mindig is egyik alapja volt a helyi roma közösség aktív bevonása, együttműködés egy helyi csapattal, amely:

• bizonyos keretek, korlátok között a közösséget képviseli
• és aktívan részt vesz a helyi együttműködésben.

A modell akkor működik, ha van egy-két vezető, aki a helyi csoportot irányítja, szervezi, és az együttműködésekben is vezető szerepet tölt be. (Ők lehetnek informális vezetők, a közösség meghatározó tagjai, de lehetnek aktív közéleti emberek, szakemberek, politikusok, civil szervezetek vezetői is, akik már komoly eredményeket értek el helyi vagy akár országos szinten.) A csapat és a vezetők képzése, képessé tétele javítja az együttműködések hatékonyságát, reményt adhat a hosszabb távú fenntarthatóságra.

Hitünk szerint minden, amit a roma közösség egymással és másokkal összefogva tesz, saját szükségletei, érdekei mentén, erősíti a helyi integráció folyamatát. Munkájuk eredménye az lehet, hogy bizonyos területeken javul életminőségük, és megtapasztalják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, ami erőt adhat a további közös munkához. Ezt a folyamatot támogatjuk módszereinkkel, programjainkkal, abban a reményben, hogy hosszú távon fenntartható helyi struktúrák alakulnak ki.

Mi az interkulturális mediáció?

A Partners Hungary Alapítvány 2010-ben csatlakozott az Európa Tanács ROMED programjához. Jelenleg saját tapasztalatainkat és a ROMED eszköztárát ötvözve, egy egységes módszertan, az interkulturális mediáció keretében végezzük integrációs munkánkat elsősorban az oktatás, az egészségügy területén, és helyi, közösségi igények mentén.

Az interkulturális mediáció a részvétel elvét erősítő módszer, közösségi munka, amely hidat épít a településeken élő közösség tagjai és a településeken működő intézmények, döntéshozók között, annak érdekében, hogy előmozdítsa, pozitív irányba fordítsa a szükségben lévő közösségek helyzetét. Hazánkban a módszert alapítványunk honosította meg.
A módszerben alkalmazott helyi mediációs tevékenységeket az interkulturális mediátorok koordinálják.

Hogyan dolgoznak az interkulturális mediátorok?

1. A mediátorok interkulturális mediátor képzést kapnak, amelynek szerves része a Mediátorok Etikai Kódexe és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A képzésen többek között elsajátítják az interkulturális mediáció alapjait, kommunikációs és tárgyalási technikákat, a konfliktuskezelés és az együttműködő tervezés alapjait. Olyan módszerekkel ismerkednek meg, amelyek a mindennapi munkájukban hasznosulni tudnak. Az interkulturális mediátorok jelenleg az oktatás és az egészségügy és a közösségépítés területén végeznek hatékony munkát.
2. Az interkulturális mediátorok – a Magyarországon egyedüliként a Partners által tartott – a képzést követően helyi közösségi akciócsoportot (KACS-ot) szerveznek a megtanult jellemzők és szempontok szerint, és tekintettel vannak a demokratikus részvétel elvének alkalmazásra is. A helyi csoportok szervezésében a mediátorokra elengedhetetlenül fontos szerep hárul, hiszen ők azok, akik a leginkább ismerik saját közösségük tagjait, értik a helyi kulturális-társadalmi viszonyokat.
3. Ezzel párhuzamosan felveszik a kapcsolatot (vagy segítségünkkel kapcsolatba kerülnek) az önkormányzattal, helyi közintézmények képviselőivel. Így készítik elő a közösség tagjai és a helyi intézmények közötti párbeszédet, ami kerekasztalok formájában valósul meg.
4. A folyamatban az interkulturális mediátor egy semleges szereplő, nem foglal állást, hanem igényeket és információt közvetít. Állandó feladata a folyamatos kapcsolattartás a közösséggel és a közintézményekkel, az információk közvetítése, illetve a helyi megbeszélések és találkozók előkészítése az igények feltérképezése mentén. A kerekasztalokon zajlik a facilitált közösségi tervezés, ami a KACS által megfogalmazott szükségletekre és az intézmények igényeire épít. A közösségi tervezés végeredménye a helyi miniprojekt, aminek megvalósításában mindkét oldal szereplői részt vesznek. A helyi tervezés folyamatát az interkulturális mediátor az intézményi kapcsolattartóval szoros együttműködésben ösztönzi és támogatja.

A semleges álláspontú interkulturális mediátor kiegyensúlyozott módon dolgozik mind a közintézményekkel, mind pedig a közösséggel, és elősegíti a két fél közötti kommunikációt és együttműködést, segít a kulturális és státuszbeli különbségek leküzdésében. A munka során a mediátor, a csoporttal közösen, a felek közötti egyensúly kialakítására törekszik, ahol mindenkinek az érdekei egyformán legitimek.

Mindkét féltől elvárható, hogy felelősséget vállaljon , és részt vegyen egy kölcsönösen elfogadott változtatási folyamatban. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a mediátornak ez az elsődleges szerepe.

A hatékony mediátor az alábbi alapkompetenciákkal rendelkezik: 

• interkulturális kommunikációs kompetenciák
• mediációs és konfliktuskezelési kompetenciák
• az általuk támogatott közösségek szociokulturális és történelmi hátterének ismerete
• tervezési, monitorozási és (ön)értékelési kompetenciák
• esetkezelési kompetenciák.

Miben különbözik az interkulturális mediáció a “sima” mediációtól?

Fontos, hogy az interkulturális mediációt ne tévesszük össze az egymással konfliktusban álló felek közötti mediációval (párkapcsolati, válási, családi mediáció, üzleti mediáció, szomszédsági mediáció).

• A kettőben az közös, hogy közvetítés történik, melyet egy harmadik, semleges szereplő, a mediátor támogat és a cél egymás jobb megértése. Az interkulturális mediáció során társadalmi ügyekkel dolgozunk, olyan problémákkal, amelyek a kisebbségi csoportot, annak többségét érintik, és céljuk, a probléma megoldása az erre hivatott és az adott ügyben érintett intézményekkel, hivatalokkal, önkormányzatokkal való együttműködésben. A hangsúly az érdekartikuláción és az együttműködés formájának kialakításán van.
• Míg egy hagyományos mediáció átlagosan egy vagy több 3 órás ülés keretében lezárul, az interkulturális mediáció akkor tölti be funkcióját, ha a kisebbségi csoport és az intézmények közötti párbeszéd és problémamegoldás beépül egy-egy település működésébe. A hagyományos mediációban a már fennálló konfliktus megoldása a cél, az interkulturális mediációban a konfliktusok megelőzésén és a párbeszéd intézményesítésén van a nagyobb hangsúly.
• Az interkulturális mediátorok kiválasztásánál figyelembe vesszük az eddigi közösségi munkában szerzett tapasztalatokat. Szempont, hogy a mediátor a helyi közösség megbecsült tagja legyen, nagyon előnyös, ha maga roma származású, és a közösség, illetve az közintézmények egyaránt ismerik. Eddigi gyakorlatok alapján, általában helyi ajánlással kerülnek kiválasztásra, de a képzésre minden érdeklődő jelentkezhet.

Munkánkban nem vagyunk egyedül. Természetes szövetségesnek tekintünk mindenkit (személyt vagy szervezetet), akik szintén az integrációért dolgoznak, a miénkhez hasonló, vagy akár teljesen más módszerekkel, és tevékenységük nem ütközik alapértékeinkkel.

Vannak, akikkel programjaink, mindennapi munkánk során időnként együttműködéseket alakítunk ki, és vannak olyanok is, akiket az eltérő módszereik, megközelítéseik, céljaik következményeként elviekben támogatunk, nagy tisztelettel és megbecsüléssel követjük munkájukat.

Mit jelent az inkluzív nevelés az óvodában és az iskolában?

Hazai és nemzetközi tapasztalataink alapján abban hiszünk, hogy:

• A hátrányos helyzetű szülők támogatása létfontosságú a pozitív szülői gyakorlat kialakításában.  Ha a szülők megfelelő információkat és támogatást kapnak abban, hogyan tudnak jól jelen lenni gyerekeik életében az otthoni és az óvodai-iskolai helyzetekben egyaránt, akkor válnak képessé arra, hogy támogassák gyermekeiket a felnőtté válás összetett folyamatában.
• A kora gyerekkori szakembereknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy áthidalják azokat a szakadékokat, amelyek akadályozzák a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik bevonását és részvételét a befogadó közegekben. Ehhez pedig korszerű képzéseket és folyamatos érzelmi-mentális támogatást kell kapniuk.
• A családok és a kora gyerekkori szakemberek közötti bizalmi viszony az alapja a hátrányos helyzetű gyerekeket és családjaikat célzó sikeres beavatkozásoknak.
• Átfogó, holisztikus, interszektorális és integrált megközelítésre van szükség ahhoz, hogy sikeresen támogassuk a hátrányos helyzetű családokat összetett élethelyzeteik kezelésében.

Célunk, hogy abban segítsük a gyerekekkel foglalkozó szakembereket, hogy örömöt leljenek munkájukban, képesek legyenek megújulni, és megtartó szakmai közösségben tudjanak dolgozni. Hiszen ez segít abban, hogy az óvodában és az iskolában abban támogassák a gyerekeket, hogy a boldog élethez szükséges társas-érzelmi készségeket megszerezzék:

• az önállóságot,
• a felelősségérzetet,
• a proaktivitást,
• a kreativitást,
• a kritikai gondolkodást,
• az empátiát,
• a konfliktuskezelési és együttműködési készségeket,
• a sokszínűség értékként kezelését.

Mit teszünk az inkluzív nevelésért a Partners Hungary Alapítványnál?

• Olyan innovatív képzéseket fejlesztünk és kínálunk, amelyek azonnal alkalmazhatók a gyakorlatban, korszerűek, ráépülnek a meglévő pedagógiai tudásra, ugyanakkor megújulást kínálnak;
• Fejlesztési folyamatainkban támogatjuk az óvodákat-iskolákat abban, hogy rugalmas, reziliens, befogadó intézményekké váljanak;
• Intézmények és szektorok közötti együttműködést fejlesztünk és szakmai közösséget építünk Lépésről Lépésre és REYN  hálózatunkkal. Összekötjük az oktatás területén dolgozó különféle szakembereket (óvodában és iskolában dolgozó pedagógusok, óvoda-iskolapszichológusok, óvodai-iskolai szociális munkások, védőnők, stb) és lehetőséget teremtünk a párbeszédre és az egymástól való tanulásra.

Ha ön hátrányos helyzetű/roma gyerekekkel foglalkozó szakember, csatlakozzon ingyenes szakmai közösségünkhöz, a Roma Early Years Networkhöz , ahol ingyenes képzések és tapasztalatcserék várják!

Ha pedig átfogó képzéseink érdeklik, nézzen szét kreditpontos pedagógus továbbképzéseink vagy félnapos műhelymunkáink között:

Lépésről Lépésre program

Konfliktuskezelés az iskolában és az óvodában

Resztoratív gyakorlatok

Műhelymunkák óvodai-iskolai szakembereknek

Mi a resztoratív gyakorlatok?

A resztoratív eljárások – a mediációhoz hasonlóan – visszaadják a konfliktusokat az érintetteknek. A resztoratív modellek célja a támogató közösség létrehozása és a kapcsolatok erősítése, hogy még az incidensek megtörténése előtt legyen tér és lehetőség arra, hogy jelezzék a közösség tagjai, ha nem jó döntést készül hozni az egyik tagja. Ez teszi majd lehetővé azt, hogy ha mégis baj történik, akkor a károk helyreállítására, a jóvátételre tudjuk helyezni a fókuszt.

A resztoratív gyakorlatok olyan elméleti és gyakorlati kereteket és módszereket hoznak az óvodák és az iskolák életébe, ahol a közösség tagjai – a gyerekek is –  képessé válnak:

• közösen megelőzni a konfliktusos és bántalmazásos helyzeteket,
• közösen feldolgozni a megtörtént esetek  hatását és felelősséget vállalni a jövőbeli szerepével, feladataival kapcsolatban.

Hogyan működnek a resztoratív gyakorlatok az iskolában, óvodában?

Ahhoz, hogy egy óvoda vagy iskola resztoratív szemléletben működjön, ahhoz minden szereplőjének ugyanazt a nyelvet kell beszélnie és közös motivációval kell rendelkezniük. Emellett, nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, ami azt jelenti, hogy a mindennapi kapcsolódásaink során, közléseinkben és beszélgető köreinkben megosztjuk egymással, hogyan érintenek bennünket a mindennapi, közösséget érintő történések, és közösen tervezzük meg tevékenységeinket.

• Általánosságban elmondható, hogy az a gyerek, aki bántja a többieket, az valószínűleg nem kapta meg azt a támogatást, hogy együttműködővé váljon.
• Alapvetően nem magától válik az ember egy negatív cselekedet elkövetőjévé, hanem egy kapcsolati rendszerben él. A valahová tartozás szükséglete hajt bennünket.
• Ez azt is jelenti, hogy ha egy incidens követően nem történik semmi a közösségben, nem dolgozzuk fel az esetet az az érintettekkel, akkor érdemi változás nem várható.

Mit kapok a három napos resztoratív képzéstől?

• Rövid elméletet világos példákat arról, mi is a resztoratív szemlélet és hogyan segíti az óvodai-iskolai közösséget.
• A világos, korszerű elméleti keretek a tényleges szemléletváltáshoz segítik hozzá a résztvevőket.
• Gyakorlati eszközöket, amelyek azonnal alkalmazhatók a mindennapi iskolai helyzetekben, legyen szó konfliktusok és zaklatás megelőzéséről vagy kezeléséről, tanórai vagy tanórán kívüli keretekben egyaránt.
• Hatékony kérdéseket és technikákat körbeszélgetések vezetésére
• Eszközöket arra, hogyan válaszolhatunk az iskolában előforduló súlyos normaszegésre

Szeretnék részt venni a képzésen, mit kell tennem?

Írjon a kepzes@partnershungary.hu címre!

Konfliktusok az iskolában és az óvodában

A konfliktusok az emberi viselkedés természetes velejárói. Nem a konfliktusok megléte a probléma, hanem az, ha nincs eszközünk arra, hogy jól kezeljük azokat. A konfliktuskezelés eredményessége meghatározza az iskola légkörét, a tanítás eredményességét. A resztoratív (helyreállító) szemlélet középpontjában az a gondolat áll, hogy a konfliktus valójában lehetőség a megújulásra, a felborult egyensúly helyreállítására. A konfliktus tehát, tehát ha jól kezeljük, igazából kapcsolataink javára is fordítható.

Mi történik a gyerekekkel, ha nem avatkozunk közbe?

„Meg kell tanulniuk kezelni a konfliktusokat” – halljuk sokszor a felnőtteket, amikor gyerekekről beszélnek. „Legyél te az okosabb”, „játsszatok szépen”, „ha így viselkedsz, nem lesznek barátaid”, „árulkodni nem szép dolog”.

A kérdés, hogy mit tanulnak meg és kitől. Vannak jó konstruktív kommunikációs minták, amelyeket átadhatunk pedagógusként a gyerekeknek? Számíthatnak ránk, felnőttekre? Mernek segítséget kérni?

Minél korábban kezdünk el szakszerűen foglalkozni a gyerekek közösségeivel, annál valószínűbb, hogy elkerülhetők a komolyabb negatív következmények, mint az iskolaváltás és a társas kapcsolatok ellehetetlenülése, az állandósult szorongás, és esetlegesen az önsértés.

Csúfolódás és kiközösítés az óvodában, iskolában

A csúfolódás, a kiközösítés, a csúnya beszéd és a felnőttek által szabott határok áthágása minden óvodában, iskolában megjelenik és nehézséget okoz. Ahhoz, hogy jól kezeljük ezeket a helyzeteket, értenünk kell, mi áll a háttérben.

Agresszió az óvodában és az iskolában

Az agresszió, ha társas vonatkozásban nézzük, a másik bántására irányuló, szándékos viselkedés, amelyet az áldozata el akar kerülni. Irányulhat a másik személyére, tárgyaira, kapcsolataira, történhet ez szóval vagy tettel. Az agresszió gyakran abból a frusztrációból fakad, hogy a meglévő eszköztárral nem sikerül megoldást találnunk, nincs olyan eszköze vagy mintája a gyerekeknek, amelyet megfelelő támogatás mellett kipróbálhattak és begyakorolhattak. Ezért érthető, ha megfelelő eszközök és minták nélkül a konfliktusok agresszióba torkollhatnak, ugyanakkor tennünk kell ez ellen. A konstruktív kommunikáció és a kapcsolatokat helyreállító konfliktuskezelési módszerek tanulhatók! A gyerekek legfőbb mintái mi felnőttek vagyunk. A gyerekeknek nem büntetésre, hanem kapcsolódásra, támogatásra, kommunikációs eszközökre van szükségük. A mediáció és a resztoratív gyakorlatok eszközei korszerű válaszokat adnak és gyakorlati segítséget nyújtanak pedagógusoknak és gyerekeknek egyaránt.

Zaklatás? Bántalmazás? Bullying?

Nincs ma egységes szóhasználat Magyarországon, mindhárom szó ugyanarra a jelenségre utal. A bántalmazás/zaklatás/bullying olyan közösségben zajló agresszív cselekmény, amely:

• rendszeres,
• szándékos,
• kiegyensúlyozatlanok az erőviszonyok az elkövető(k) és az áldozat(ok) között,
• a másik megszégyenítésének és megfélemlítésének szándéka jellemzi,
• célja a hatalom megszerzése a közösségben.

A bullying közösségi jelenség, nem csak az elkövetőkre és az áldozatokra kell figyelmet szánnunk, hanem meg kell értenünk magát a jelenséget, hiszen e nélkül a helyzet újrateremtheti magát, még akkor is, ha az áldozat vagy az elkövető már nem is a mi óvodánkba, iskolánkba jár.

Akkor tudunk hatékonyan beavatkozni, ha az egész közösséggel dolgozunk, ahol a bántalmazás zajlik, értenünk kell az erőviszonyokat, szereplőket. Egy zaklatásos történet szereplői az elkövető(k) az áldozat(ok) és a szemlélők, akik vagy az áldozatot vagy az elkövetőt pártolják, esetleg semlegesen viszonyulnak a helyzethez.

Tudnunk kell, hogy gyakran a szemlélők fordíthatnak a legtöbbet a helyzeten, és tudnunk kell, hogyan tehetjük őket képessé arra, hogy merjenek beavatkozni vagy segítséget kérni. Ehhez nyújtanak segítséget háromnapos konfliktus- és agressziókezelési képzéseink, illetve külső szakemberként is be tudunk lépni és megállítani a folyamatot.

„Produktívan csak úgy lehet beavatkozni, ha a pedagógus kitartóan, megértően viszonyul a zaklatáshoz” (Buda & Péntek, 2010)

Mi Lépésről Lépésre pedagógiai program lényege?

A Lépésről Lépésre gyermekközpontú pedagógiai programot az 1990-es években, az Open Society Institute irányításával, amerikai szakemberek dolgozták ki. Magyarországon először 1994-ben vezették be az óvodai programot, majd az 1996/97-es tanévben az iskolai programot.  A program hazai terjesztője és szakmai koordinátora a Partners Hungary Alapítvány.

A program a különböző hátterű gyermekek együttnevelésében segíti a pedagógusokat, ahol a sokszínűség és az egyediség is a tanulást, a világ jobb megismerését és az együttműködés fejlesztését szolgálja.

A Lépésről Lépésre program célja, hogy az óvodában és az iskolában őszinte, elfogadó légkör alakuljon ki jól szervezett működési keretek közt. Olyan pedagógiai rendszert hozva ezzel létre, amelyben fel lehet készíteni a gyerekeket arra, hogy:

• egy működő közösség aktív, alkotó tagjává váljanak, felismerjék és megbecsüljék az ebben rejlő értékeket;
• önállóan, tevékenyen vegyenek részt saját mindennapjaikban, képesek legyenek véleményt formálni és meghallgatni egymást;
• életkori szakaszaiknak megfelelően bizonyos helyzetekben döntéseket hozhassanak és gyakorolhassák a személyes felelősségvállalást;
• társas-érzelmi készségeik fejlődésével képessé váljanak az egymás iránti nyitottságra;
• nyitottak legyenek a világra, a világ komplexitásának felismerésére, kérdések felvetésére, megoldások keresésére;
• természetes igénnyé váljék számukra az egész életen át tartó tanulás.

Lépésről Lépésre akkreditált képzéseink segítségével önök is megvalósíthatják mindezt! Képzéseinkről bővebben a bejegyzés alján olvashat.

Milyen fizikai környezetben valósul meg a Lépésről Lépésre program az óvodában és az iskolában?

• A csoportszobák és az osztálytermek tevékenységközpontú és barátságos berendezése fontos része a programnak. A Lépésről lépésre program a környezet, az osztályterem téralakításánál, berendezésénél a gyerekek fejlődési sajátosságait, szociokulturális szükségleteiket és a sikeres tanulás feltételeit egyszerre veszi figyelembe. Ennek érdekében szakít a hagyományos tantermi elrendezéssel.
• A teret mozgatható asztalokkal és székekkel rendezi be, melyet a gyermekek magasságához igazodó polcokkal tagolja.
• A beszélgetőköröknek, egyéb feladatok megoldásának a teremben elhelyezett szőnyeg ad helyet, melyen kispárnákat, a tanító vagy óvodapedagógus számára pedig egy fotelt helyezünk el.
• A berendezés és az eszközök biztosítják az aktív, felfedező tanulást. Minden, ami a tanuláshoz szükséges a teremben szabadon megtalálható.

Az óvodai csoportszobák és az iskolai tanterem átalakításához szükséges eszközigény:

• a gyermekek életkorának megfelelő székek, asztalok
• alacsony, térelválasztó könyvespolc (legalább 8 db)
• tárolók
• nagymérető szőnyeg
• kispárnák, nagypárnák
• fotel
• a gyerekek munkáinak tárolására különbözı dossziék, mappák, irattartók, képkeretek szükségesek.

A program fellazítja a hagyományos tanórai kereteket; a pedagógusok a napi, heti, havi tanulási rendet a gyermekek szükségleteihez, a feldolgozandó témákhoz és egyéb aktualitásokhoz alkalmazkodva alakítják.

Milyen a napirend a Lépésről Lépésre programban?

1. Érkezéskor a gyerekeket az úgynevezett reggeli kihívás fogadja, amelynek célja egyrészt ráhangolni a gyerekeket a munkára, másrészt értelmes, érdekes tevékenységgel kitölteni az egyébként nem éppen izgalmas várakozási időt. A reggeli kihívás együttműködést vagy egyéni megoldást igénylő érdekes, izgalmas feladat, játék, rejtvény. Többféle feladat közül is lehet választani.
2. A nap fontos kerete a reggeli beszélgetőkör és a délutáni záró, élménymegosztó beszélgetés, amelyek nagyon fontos közösségépítő szereppel bírnak. A beszélgetések  segítenek a közösség, a szociális készségek alakításában, emellett fejlesztik a toleranciát, az empátiát, az egymásra figyelés és a kommunikáció készségeit. Fontos szerepük van  a különböző társadalmi, viselkedési és illemszabályok megtanulásában. A rendszeres beszélgetésekkel közösségi hagyományokat teremtünk. Emellett a gyerekek megtanulnak reflektálni önmagukra, értékelni a saját és mások munkáját, és képessé válnak az építő kritika megfogalmazására.
3.  A tanulási idő, a tanítási órák, az óvodai csoportfoglalkozások, blokkok időtartamait a gyerekek állapota, figyelmük időtartama, a feladatok, tevékenységek jellege alapján a tanító vagy az óvodapedagógus határozza meg. A nap folyamán a nagyobb koncentrációt igénylő tevékenységek és a mozgásos, kisebb figyelmet igénylő tevékenységek felváltva jelennek meg. A napi időbeosztást naponta felírják egy erre a célra rendszeresített táblára, a heti életrend, programok plakáton kerülnek a falra.

A Lépésről lépésre program szerint tanuló gyerekek egyik legkedvesebb szokása, hogy valamennyi osztálynak és csoportnak van egy választott kabalája. A figura a csoport tagja, aki minden hétvégén másik családhoz megy vendégségbe. A család kiválasztásának módját a gyerekek és a pedagógus közösen döntik el – a közös szabályalkotás a programban fontos elem, nem csak ebben a kérdésben. A kabalafigura vendégség alatti élményeit egy naplóba jegyzik fel. Eleinte – amíg a gyermekek nem tudnak írni – a szülők vezetik a naplót, majd a gyerekek, a figura nevében. A kabala és naplója számtalan nevelési lehetőséget hordoz, emellett a család bevonásának, az óvoda, iskola és a család értékrendje közötti kapcsolat alakításának egyik fontos eszköze.

A szülők szerepe a Lépésről Lépésre programban

• A Lépésről Lépésre program felismeri, megbecsüli és támogatja a szülői szerep fontosságát, ezért a szülőket partnerként kezeli. Ez a felelősségteljes együttműködés pedagógus és szülő között a gyermek szellemi és érzelmi fejlődését segíti.
• Amikor a gyerekek látják saját szüleiket közösen dolgozni az óvónőkkel vagy tanítókkal, azt érzik: mi itt fontosak vagyunk egymásnak. Az óvoda, az iskola  és az otthon pozitív, barátságos kapcsolata minden gyerekre jó hatással van.
• A Lépésről lépésre program a szülőket a legfontosabb tanácsadóknak tekinti, akik segítenek a gyerekek alaposabb megismerésében, jobb megértésében. Az együttműködés során mind a pedagógus, mind a szülő értékes információkhoz juthatnak egy nyitott – a gyermek érdekében – egymást segítő kapcsolat felépítéséhez.

A gyerekek értékelése a Lépésről lépésre programban

• Az értékelés a gyermekekről szerzett sokrétű információra épül. Az értékelés a Lépésről Lépésre programban a gyerekek fejlődését szolgálja és erősíti magabiztosságukat, önbizalmukat. Mivel az értékelés fejlesztő ereje fontos, ezért kiemelten figyelünk arra, hogy gyermek fejlődéséhez megfelelő gyakorlati tanácsokkal szolgáljon.
• A szülők és a gyerekek is részt vesznek az értékelés folyamatában.

Fontos szempontok az értékelés során:

• Hitelesség, melynek alapja a sokoldalú gyermekmegfigyelés.
• A teljesítmény mérésére többféle eszköz, módszer használata.
• A gyerekek egész személyiségének figyelembevétele.
• Az értékelés döntően nem kritérium-orientált, az egyén fejlődéséhez mért.
• Ismételt, sorozatos, megfigyeléseken alapszik.
• Könnyen érthető mind a szülők, mind a gyerekek számára.
• A gyerekek erősségeit, nem pedig gyengéit emeli ki.
• Tájékoztat arról, hogy mit kell megtanítani, és hogyan.
• Folyamatos útbaigazítást ad.
• Sokoldalúan, összetett módon, szociális, érzelmi és értelmi szempontokat egyaránt figyelembe véve vizsgálja a gyerekeket.
• A tanárok és szülők, illetve a tanárok és gyerekek közti aktív együttműködő viszonyra épít.
• Hangsúlyozza a tanulás fontosságát.

Lépésről Lépésre akkreditált képzések

1. Bevezetés a Lépésről Lépésre programba, 30 óra, 30 kreditpont. Képzéseinket külön indítjuk óvodapedagógusoknak és tanítóknak, a csoportokra szabott módszertani lehetőségekkel.

Amely elvégzésekor ön:

• Részletes ismeretekre tesz szert a lépésről Lépésre gyermekközpontú pedagógiai programról és módszereiről
• Gyakorlati tapasztalatot szerez a módszer működéséről, alkalmazásának körülményeiről
• A folyamat során szakértő óvodapedagógus trénereink mentorálással is támogatják Önt

A képzés elvégzésével egy 20 országban működő hálózathoz csatlakozik, melynek tagjai folyamatos támogatást nyújtanak egymásnak tudásmegosztással

A képzés elvégzésével:

• Képes lesz alkalmazni a Lépésről lépésre program alapelveit, az arra épülő speciális szokásokat, életrendet, rituálékat.
• Megismeri a program tevékenységrendszerének megfelelő tér, terem el-, és berendezést, tevékenységközpontokat és eszközelhelyezést
• Képessé válik az aktív tevékenységekhez szükséges feltételek megteremtésére, eszközök, módszerek kiválasztására, alkalmazására és készítésére
• Elsajátítja a differenciált tevékenykedtetés, a kooperatív tanulás és a projekt módszer alapjait, munkaformáit, eszközeit
• Korszerű válaszokat tud adni a gyermekek és szülők szükségleteire egyaránt
• Alkalmazni tudja a fejlesztő értékelési eljárásokat, különös tekintettel a portfólióra

2. Kooperatív tanulás lépésről lépésre. 30 óra, 30 kreditpont.

Képzéseinket külön indítjuk óvodapedagógusoknak és tanítóknak, a csoportokra szabott módszertani lehetőségekkel.

Mit ad a Kooperatív LL képzés?

• Megismeri a különböző célok eléréséhez használható kooperatív módszereket.
• Megtanulja, hogyan tegyen különbséget helyzetek között, amikor hatékony ezek használata, és amikor nem.
• Társas kapcsolatokat segítő feladatokat lesz képes kidolgozni.
• Épít a gyerekek meglévő készségeire, tudásukra, egyéni és társas szükségleteik mentén fejleszti őket.
• Megismeri és elsajátítja az értékelés különböző formáit, önálló és csoportos feladatokra egyaránt alkalmazva.
• Tudja és felismeri, hogy milyen attitűd és hozzáállás szükséges a kooperatív tanulási légkör megteremtéséhez és ezért hajlandó is tenni.
• Saját élményein keresztül tapasztalva tanulja az elhangzottakat, érzékeli a kooperaitivitás működését és hatását.

A képzéseket tapasztalt Lépésről Lépésre trénerek tartják, akik maguk is gyakorló pedagógusok. Várjuk óvodai nevelőtestületek és általános iskolai tantestületek jelentkezését képzéseinkre!

További cikkek, írások a Lépésről Lépésre programról:

KÖLÖKNET: Lépésről lépésre program az iskolában

Olvasástanítás lépésről lépésre. Varga Éva írása

Esettanulmány_Miskolc _Lépésről_Lépésre

Case Study Step by Step North Hungary

1. Mediáció az iskolában

Akkreditált képzés, elszámolható a pedagógus továbbképzési rendszerben, 64 óra – 64 pont!

Az iskolákban és a családi életterekben is érezhetjük, hogy az érdekütközések egyre többféle konfliktust hoznak felszínre, és nagyon nehéz az érintetteket párbeszédre bírni. Minden oldalnak igaza lehet a saját nézőpontjából, ám sokszor hiányoznak olyan módszerek, amelyek használatával kialakulhat az a platform, ahol olyan megállapodások születhetnek, amelyekben az érintettek kölcsönösen egymást támogatják. Konstruktív kommunikációs minták és konfliktuskezelési eszközök híján,  az egyéni és az intézményi kapcsolatok megterhelődnek. Ezen segíthet a pedagógusok mellett az óvodai és iskolai szociális támogató munkában végzett mediáció és resztoratív gyakorlatok módszertana.

Hogyan előzhetjük meg és kezelhetjük az iskolai konfliktusokat?

Iskolai helyzetekre szabott mediációs képzésünk abban segíti a pedagógusokat, hogy az iskolai szereplők között kialakuló konfliktusokat korai szakaszban felismerhesse, és eszközöket kaphasson kezelésükhöz. A mediáció régóta húzódó konfliktusok esetén is hatékony, változatos eszközöket biztosat a vitarendezéshez, szülőkkel, diákokkal és kollégákkal. A mediációs képzést pedig kiválóan kiegészítik a resztoratív gyakorlatok képzés, amely nagy hangsúlyt fektet a közösségépítésre, és amely módszer segítségével hatékonyan kezelhetők az iskolai zaklatásos esetek is.

Az iskolai mediációs képzés felépítése

A Partners Hungary Alapítványnál modul rendszerű, a pedagógus és a szociális továbbképzési rendszerben akkreditált programot dolgoztunk ki a mediáció iránt érdeklődők pedagógus és szociális szakemberek számára.

1. modul: 3 nap/ 30 óra, 30 kreditpont. Alapképzés, mely sok gyakorlaton, saját élményen keresztül, a csoportra szabottan, a konfliktusok természetével, a mediáció folyamatával, az iskolai életbe való illeszthetőségével ismerteti meg az érdeklődőket.
   Igény esetén folytatható a képzés.
2. modul: 3 nap/ 30 óra, 30 kreditpont. A résztvevők saját tapasztalataikat is felhasználva újabb mediációs módszereket, technikákat ismerhetnek meg és gyakorolhatnak, tovább mélyíthetik gyakorlati tudásukat a módszer használata terén, az iskolában előforduló konfliktusokra fókuszálva.
3. modul – esetmegbeszélő csoport. Időtartama:  4 óra, 4 kreditpont.

Milyen témákat dolgozunk fel az iskolai mediációs képzés során?

• A konfliktusok folyamata, okai, szakaszai, jellemzői, típusai, lehetséges megközelítési módjai, valósi iskolai példákkal
• Egyéni konfliktusmegoldó stratégiák – önismeret
• Konfliktuskezelési eszközök a mediáció eszköztárából, iskolai helyzetekre adaptálva
• Kérdezéstechnika elmélete és gyakorlata
• Haladó mediációs technikák nehéz ügyfelekkel
• Alternatív vitarendezési eszközök a házirendben, avagy hogyan indulhat el valódi változás az iskolán belül?

Szeretnék részt venni a képzésen, mit kell tennem? Írjon nekünk a kepzes@partnershungary.hu e-mail címre!

2. Kortás mediátor képzés 12-18 éves diákok számára

Hogyan működik a kortárs mediáció?

A kortársak szerepe kiemelkedően hangsúlyos a tizenéves korosztály körében, elsődlegesen egymással osztják meg problémáikat, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy eszközt kapjanak a konfliktusaik kezeléséhez. A mediáció eszköztárát már diákok is használhatják egymás közt.
Fiatalokról lévén szó – nem reális elvárás, hogy önállóan mediáljanak konfliktushelyzetben, hiszen ezek a helyzetek rendkívül összetettek. Előfordulhat például, hogy agresszióba, bántalmazásba torkollik egy konfliktus, illetve hogy online felületre kerülnek ki bizonyos részletei, ami fölött nagyon könnyű kontrollt veszteni. Kortárs mediátor képzésünket pedagógusoknak szóló mediátor képzésünkkel együtt ajánljuk, hogy tanárok és diákok összehangoltan léphessenek fel az iskolai konfliktusok kezelése során.

A kortárs mediátorok szerepe

• Konfliktus észlelése esetén használják a mediációs eszközöket a vitában álló felekkel.
• Jelezzék a pedagógusnak, hogy felnőtt segítségre van szükség a konfliktus rendezése érdekében.
• Pedagógus-mediátorral közösen vezethetnek mediációs üléseket, pedagógus-diák konfliktus esetén.

Kik lehetnek kortárs mediátorok?

Ha egy iskola elkötelezi magát a konfliktusok békés rendezése mellett, érdemes a pedagógusoknak és a diákoknak is képzést kapniuk mediációból, illetve resztoratív gyakorlatokból. Azok a 12 év feletti diákok vonhatók be jól egy mediációs képzésbe, akik:

• érdeklődőek és motiváltak,
• releváns tanórán kívüli tapasztalattal rendelkeznek, például kortárs segítés előnyt jelent,
• jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek,
• szívesen dolgoznak csapatban, társas helyzetekben aktívak,
• érdemes a 9-10-es évfolyam bevonása, hogy minél tovább fennmaradjon a módszer az iskolában.

Hány napos a kortárs mediátor képzés?

6 napos képzésünkön interaktív, a diákokra szabott gyakorlatokkal dolgoztunk, a részvételt, a bevonódást erősítve. Fontos, hogy pedagógusok is kapjanak mediációs képzést, lehetőleg többen egy tantestületből, hiszen így biztosítható, hogy a módszer valóban beépül a mindennapokba, illetve hogy a diákok nem maradnak egyedül a nehéz helyzetekkel. A kortárs mediációs képzést egy olyan közös foglalkozással célszerű zárni, amelyen a pedagógus-mediátorok is részt vesznek, hogy együtt dolgozzuk ki a mediáció beépülését az iskola életébe.

Hogyan működhet a mediáció az iskolában?

Ahhoz, hogy a mediáció beépüljön az iskola életébe, illetve hogy a pedagógus-mediátorok és diák-mediátorok sikeresen tudjanak együttműködni, folyamatos együttműködésre van szükség, illetve olyan iskolai lehetőségekre, ahol minél többször lehet beszélni a konfliktuskezelés fontosságáról. Kiemelt szerepe lehet a módszer terjesztésében a diákönkormányzatnak. A pedagógusok körében érdemes a vezetői értekezleten, illetve a tantestületben beszélni a mediáció előnyeiről. Jó, ha készülnek plakátok a mediátorok fényképével és nevével, és kifüggesztik például a csengetési rend mellé a faliújságra. Az is fontos, hogy lehessen anonim módon segítséget kérni, például a folyosóra kihelyezett dobozban, írásban jelezni az észlelt konfliktust.

A mediációs ülésekre praktikus, ha lehetőleg tanítási időn kívül, esetleg hetedik-nyolcadik órában kerülhet sor, ha a pedagógus éppen nem helyettesít, a diák pedig nem ír dolgozatot, hogy minél kevesebb hiányzást-átszervezést jelentsen a mediáció. 

3. Resztoratív gyakorlatok képzés

Olvasson a képzésről bővebben ITT!

Miért van szükség újabb konfliktuskezelési módszerekre?

A túlterheltség, az eltérő ütemben fejlődő gyermekek, eltérő képességekkel és kulturális háttérrel mind hatalmas nevelési kihívást jelentenek. Minél több eszköz van a kezünkben, annál inkább azt érezhetjük, hogy visszakapjuk mozgásterünket, csökken a kiégés veszélye, és valóban arra tudunk figyelni, ami fontos. Hiszen az elhivatott óvodai szakemberek vágya, hogy a gyerekek boldogok legyenek, és pozitív módon tudjanak kapcsolódni másokhoz, és könnyebbek legyenek a hétköznapok együtt. Itt kezdődik a társas–érzelmi tanulás története, és az a folyamat, amelyen keresztül a gyakorló szakemberek, kiváltképp az óvoda dolgozói támogatni tudják a gyerekeket olyan készségek és kompetenciák elsajátításában, melyek segítik őket az óvodai és hétköznapi életükben.

NÁLUNK A HELYE, HA:

• Óvodapedagógusként vagy tanítóként azt érzi, hogy a nehéz helyzetek a gyerekekkel, szülőkkel, kollégákkal való kapcsolata rovására mennek, és változtatni szeretne ezen.
• Át akarja élni, hogy van eszköz, módszer és választás a nehéz társas helyzetekre.
• Képessé akar válni arra, hogy a vitákat és konfliktusokat tanulási lehetőséggé fordítsa, ahol nem nyerés vagy túlélés a cél, hanem a közös fejlődés.

Mit ad a háromnapos, akkreditált képzés?

• Gyakorlati konfliktuskezelési technikákat, világosan strukturált módszereket gyerekekkel, szülőkkel és a kollégákkal.
• Konstruktív kommunikációs eszközöket, hogy a panaszok helyett az igények, szükségletek mentén tudjunk beszélgetni egymással, partneri viszonyban.
• Kérdezéstechnika alapokat, hogy jól ki tudjuk bontani, mi történt, hogyan élték meg a résztvevők, és mit kell tenni ahhoz, hogy helyre jöjjenek a dolgok.
• A kisgyerekekkel történő mediációs konfliktuskezelés hatlépcsős módszertanát a gyakorlatban.
• A csoportos problémamegoldás módszertanát, hogy az egész óvodai csoporttal vagy a szülői közösséggel közösen és hatékonyan tudjunk dolgozni saját megoldásainkon.
• Stresszkezelési technikákat, hiszen emberekkel foglalkozó szakemberként a saját jóllétünkkel, a saját érzéseinkkel is foglalkoznunk kell.
• Működő alternatívákat a büntetésre, fenyegetőzésre, kiabálásra.

„Azért jöttünk a képzésre, mert tudni akartuk, hogy csinálja a Móni kolléganőnk, hogy pikk-pakk rendezi a helyzeteket a gyerekekkel, és valahogyan tovább tartanak a megbeszéltek. Tizenöt éve vagyok a pályán, nagyon szeretek újakat tanulni. A képzés nagyon jól összeszedett elméleti alapokat és rengeteg gyakorlati lépést mutatott, amikkel már az első napokon sikereket értem el.”
(Bea, óvónő)

Ne feledd, a képzés 30 kreditpontot ér a pedagógus továbbképzési rendszerben! Várjuk óvodapedagógusok és alsós tanítók jelentkezését. Írjon nekünk a kepzes@partnershungary.hu címre a további részletekért és a következő időpontokért!

Mit ad a Partners Hungary Alapítvány mediációs képzése?

A résztvevők elsajátítják a mediáció, mint újszerű, alternatív konfliktuskezelési módszer eszközrendszerét. A módszerek segítségével képessé válnak arra, hogy a felmerült konfliktushelyzeteket hatékonyan kezeljék, és magas szakmai színvonalon tudjanak közvetítői eljárásokat vezetni.

Alapítványunk, 25 évnyi tapasztalatát felhasználva, valamint a törvényi szabályozást figyelembe véve, modul rendszerű programot dolgozott ki a mediáció iránt érdeklődők szakemberek, leendő mediátorok képzésére, 3+3+fél napban, 64 órában. Képzéseink pedagógus és szociális akkreditációval is jelentkeznek, és elszámolhatók a továbbképzési rendszerben.

Hogyan válhatok mediátorrá?

A teljes képzés 64 óra. Az első, háromnapos modult egy második háromnapos modul követni, amelyek időpontjairól az Események menüpontban tájékozódhat. A képzés elvégzését követően pedig regisztrálhat az Igazságügyi Minisztérium országos közvetítői névjegyzékébe, a 2002. évi LV. törvényben foglaltak teljesítése után (link: https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetito-szeretnek-lenni).

Hogyan épül fel a képzés?

1. modul: Bevezetés a mediációba, 3 nap, 3×10 óra

Alapképzés, mely sok gyakorlaton, saját élményen keresztül a konfliktusok természetével, a mediáció folyamatával ismerteti meg a résztvevőket.

Az alapképzés témái:

• A konfliktusok folyamata, okai, szakaszai, jellemzői
• Tárgyalástechnika a hatékony együttműködésért
• Konfliktus tipológiák
• Egyéni konfliktusmegoldó stratégiák – önismeret
• Konfliktuskezelési eszközök a mediáció eszköztárából

2.  modul: Haladó mediációs képzés, 3 nap, 3×10 óra

Azoknak ajánljuk haladó képzésünket, akik már elvégezték a Bevezetés a mediációba képzést a Partners Hungary Alapítványnál vagy más szervezetnél, és szeretnének komolyabban elmélyedni a szakma rejtelmeiben.

A haladó képzés témái:

• A Bevezetés a mediációba elméletének átismétlése
• Mediáció – haladó technikák
• Mediáció nehéz ügyfelekkel
• Szimulált esetgyakorlatok valódi esetek alapján
• Facilitált megbeszélések, mely során a résztvevőkre szabottan tudunk visszajelzést adni az elakadásokkal és a fejlődési lehetőségekkel kapcsolatban

3. modul – Gyakorlati képzés. Időtartama: maximum 4 óra

A záró modul célja, hogy a mediációs szakma leendő képviselői gyakorlatot szerezhessenek biztonságos közegben, még mielőtt éles helyzetben kezdenének közvetíteni.

Ebben a modulban, a tréningjeinkhez hasonló szimulációs helyzeteket teremtünk: az „ügyfelek” szereplapokat kapnak, amelyek megtörtént esetekre építve vázolják az adott résztvevő szempontjait, annyi információt nyújtva az egyes szereplőknek, amennyi valósághűvé teszi a helyzetet. A képzés résztvevője mediátorként vezeti az ügyet, a jelenlévő tréner pedig személyre szabott támogatást nyújt a mediátornak.

A szimulációs gyakorlatot megbeszélés követi. A játék szereplői a folyamat után visszajelzést adnak a mediátornak, a mediátor megoszthatja tapasztalatait. Ezt követően a foglalkozás vezetője, a tréner, a speciális kihívásokat kihangosítva jelez vissza az egyéni elakadásokkal és erősségekkel kapcsolatban.

A három modul elvégzése után – a további törvényi feltételek teljesülése mellett – lehetősége van a tréning résztvevőinek arra, hogy jelentkezzenek az Igazságügyi Minisztérium Közvetítői névjegyzékébe.

Miért érdemes nálunk tanulni?

• Magyarországon a Partners Hungary Alapítvány foglalkozik legrégebben a mediáció módszerének elterjesztésével. Mediációs szakembereket képzünk, a mediáció intézményi és törvényi hátterének kialakításában is részt vettünk. Alapítványunk képezte az Igazságügyi Hivatal azon pártfogó felügyelőit is, akik büntetőügyi közvetítői tevékenységet végeznek.
• Képzéseink pedagógus és szociális akkreditációval is rendelkeznek.
• Alapítványunk szakemberei nagy tapasztalatú oktatók: több egyetemi képzésben is részt vettek és vesznek oktatóként.
• A gyakorlatból vett esetekkel dolgozunk, így valós, szakmai kihívást jelentő ügyeket ismer meg, melyekhez hasonlókkal fog találkozni a napi gyakorlatban is, ha megkezdi mediációs tevékenységét.
• Alapítványunk a Partners Global hálózat tagja, így a hazai tapasztalatokon túl nemzetközi tapasztalatokkal segítjük az érdeklődőket.
• Alapítványunk az Igazságügyi Minisztérium közvetítő jogi személyek listáján szereplő szervezet. Képzéseink a Minisztérium közvetítői szakmai képzések listáján regisztráltak.

Vélemények a képzésről:

„Tapasztalatomnál fogva én már megengedhetem magamnak, hogy csak profiktól tanuljak, hiszen drága az időm. Ez a képzés pedig, a trénerekkel együtt, igazán profi volt.”

Daróczy Ágnes, intézményvezető

Aktuális képzéseinket ITT találja! Jelentkezzen online pár kattintással vagy kérjen több információt a kepzes@partnershungary.hu e-mail címen!

Miért érdemes szaksegítséget bevonni az óvodai és iskolai konfliktusok kezelésébe?

• Egy külső pártatlan, módszertanilag felkészült szakember segít megteremteni a békés, konstruktív konfliktuskezeléshez szükséges hátteret. Figyelembe veszi minden érintett érzéseit és gondolatait, és abban segít, hogy közös megoldások szülessenek.
• Emellett olyan szempontokat is segít mérlegelni, amelyek a tartós együttműködéshez elengedhetetlenek.
• A Partners Hungary Alapítvány  oktatói – gyakorló szakemberek lévén – mediátorként és resztoratív facilitátorként részt vesznek óvodai és iskolai konfliktusok békés rendezésében.
• Egész intézményeket átfogó programokban is dolgozunk, hogy az együttműködés és a konfliktuskezelés korszerű eszközeivel segítsünk abban, hogy működő közösségeket teremtsünk  az óvodákban és iskolákban.

Hogy néz ki az óvodai vagy iskolai mediáció folyamata?

1. Amikor megkeres bennünket egy szülő, pedagógus vagy igazgató és segítséget kér konfliktuskezelésben, akkor telefonon egyeztetünk minden érintettel, hogy megértsük, miről van szó pontosan, és milyen módszerrel érdemes belépni a helyzetbe.
2. Ezt követően adunk egy egyéni ajánlatot a pontos folyamatleírással és az árral.
3. Előfordulhat, hogy a közös megbeszélés hosszabb előkészítést igényel, külön érdemes beszélni az érintettekkel vagy érintetti csoportokkal. Tehát előfordulhat, hogy először a közvetlen érintettekkel egyeztetünk, majd bővítjük a kört a szülőkkel, a többi pedagógussal és iskolában akár a diákokkal is, hiszen a közösségben előforduló konfliktusokat akkor tudjuk hatékonyan kezelni, ha a közösség tagjai aktív részesei a folyamatnak: a közös megoldások tartósabbak.
4. Ezt követően, az összes érintettel közösen ülünk le beszélgetni. Fontos tudni, hogy általában nem egy beszélgetéstől javul tartósan a helyzet, hiszen idő kell arra, hogy egy újfajta együttműködést alakíthassunk ki egy nehéz helyzetben, amihez elengedhetetlen, hogy a felek közti bizalmat újraépítsük.
5. Ha születik megállapodás, ízt írásba foglaljuk. Ez nem egy jogi dokumentum, hanem a résztvevőknek szóló emlékeztető, amely kapaszkodót jelent majd a mediációt követő együttműködés kialakítása során.

Mit tehetek pedagógusként az iskolai konfliktusok megelőzése, kezelése érdekében?

Ha úgy érzi, külső szakember bevonására lenne szüksége, egyeztessen az iskola vezetőjével és keressenek bennünket! Az iskolai mediáció vagy resztoratív beszélgetések folyamatát minden esetben az adott helyzetre és szereplőire szabjuk, egyedi ajánlattal, és közösen dolgozunk azon, hogy a konfliktusban érintettek le tudjanak ülni egymással, és a mediáció vagy a resztoratív gyakorlatok módszereivel közös és tartós megoldásokat keressünk.
Emellett, a pedagógusok is válhatnak a konfliktusok szakembereivé, akkreditált mediációs és resztoratív gyakorlatok képzéseink segítségével.

Mit tehetek szülőként, ha a gyerekem konfliktusba kerül társaival vagy pedagógusaival?

• Fontos, hogy ne maradjunk egyedül érzelmileg a helyzettel, keressünk olyan személyeket, akikben megbízunk és meg tudjuk osztani aggodalmainkat. Emellett, egy közös találkozó az érintettekkel már önmagában sokat segíthet azon, hogy mindenki elmondhassa a saját nézőpontját, és fontos megértések szülessenek. Kérjünk fogadóórát, ahol mindenki elmondhatja a saját történetét, és közös megoldásokat kereshetünk.
• Ha pedig szakembert szeretnénk bevonni, fontos, hogy előtte egyeztessen az osztályfőnökkel és az iskolaigazgatóval, hiszen így tudnak közösen elindulni egy konfliktuskezelési folyamatban. Érdemes megkeresni az iskolai szociális munkást és az iskolapszichológust, aki segíthet abban, hogy mederben maradjon a beszélgetés.
• Külső szakemberként pedig mi is segíthetünk abban, hogy sikerüljön tisztázni, mi történt, kit hogyan érintettek a történtek, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy jobb legyen a helyzet. Keressen minket, és a helyzetre szabott módszerekkel és kiemelt figyelemmel támogatjuk a hozzánk fordulókat konfliktusaik feloldásában.

Mi történik a kezeletlen konfliktusokkal?

Az egymás mellett élés akkor is járhat konfliktusokkal, ha falak vagy kerítés választja el élettereinket egymástól. A hangok, szagok, átlógó ágak, bizonytalan telekhatárok, kapu előtt parkolás, háziállatok, gyerekek, esetleg eltérő napirendek és értékrendek mind szolgálhatnak konflitkusforrásként. Azonban nem kell, hogy ez feltétlenül veszekedésbe és hosszú pereskedésbe torkolljon, hiszen nem ez fogja meghozni az elfogadható, közös megoldásokat.

Ha már megpróbáltuk finoman jelezni szomszédunknak, ami zavar bennünket, és nem ment át az üzenet, a feszültség egyre nőhet. Lassan úgy érezzük, már a szomszédunk látványa is idegesít, bujkálunk a saját otthonunk környékén, esetleg megjegyzéseket teszünk, hátha ért belőle. Elgondolkodunk a peres úton, aztán a magas költségek miatt visszahőkölünk. Vagy végső elkeseredésünkben beleállunk a konfliktusba. Azonban a tapasztalatok szerint a bírósági eljárások végén született határozatok nem tudják kezelni  azt, hogy milyen érzés lesz egymás szemébe nézni, amikor nap mint nap újra összefutunk. Még ha igazat adnak nekünk sem találkozunk jó szájízzel, és ha a kapcsolatot nem sikerült rendezni, a konfliktus újra és újra fellángolhat.

Hogyan segít a mediáció?

• Egyrészt gyorsabb és olcsóbb, mint a bíróság. Másrészt, a felek maguk dolgozhatják ki a számukra elfogadható megoldást, hiszen teret teremtünk egy újfajta kommunikációra, ahol az indulatok helyett a valódi érdekek és szükségletek kerülnek előtérbe. Ha pedig sikerül egymásra figyelnünk, nagyobb eséllyel dolgozunk ki közös és tartós megoldásokat, amelyet sokkal nagyobb arányban tartunk be, mint a kívülről megszabott intézkedéseket.
• Nincs vesztes-nyertes pozíciókból generálódó további ellentét a felek között, hiszen mindenki számára elfogadható megoldásokra törekszünk.
• A feleknek lehetőségük van felismerni, hogy a helyzet megoldásában egymástól függenek, és elkezdhetnek ellenségekből partnerekké válni.
• A mediációban alkalmazott kommunikációs technikák segítségével, a problémamegoldó magatartás válik dominánssá. Ez lehetővé teszi az eddig megoldhatatlannak tűnő helyzetek megoldását.

Mi a mediáció folyamata?

1. Ha az egyik fél megkeres bennünket telefonon vagy e-mailben, röviden elmesélheti a konfliktust, mi pedig tájékoztatjuk a mediáció folyamatáról és kereteiről. Mivel a mediáció fontos alapelve az önkéntesség, ezért arra kérjük azt, akivel már beszéltünk, hogy adja meg telefonszámunkat a másik félnek, és ő is hívjon fel bennünket.
2. Ha a konfliktus összes fontos szereplőjével beszéltünk, akkor közösen egyeztetünk időpontot a találkozóra.
3. Egy mediációs folyamat több alkalomból is állhat, hiszen a változáshoz idő és támogatás szükséges. A mediációban elhangzottakra  titoktartási kötelezettség vonatkozik a mediátor részéről, vagyis harmadik félnek nem adhat ki információt.
4. Ha születik megállapodás a folyamat során, azt írásba foglaljuk – ez segítheti a feleket abban, hogy tisztán lássák, miben állapodtak meg, és szükség esetén tovább egyeztethessenek arról, hogyan valósítják meg pontosan.

Mit tehetek, ha én szeretnék eljönni mediációra, de a szomszédom hallani sem akar róla?

Akkor is sokat tehet azért, hogy ne romoljon az önök közötti kommunikáció, ha a másik fél nem nyitott a párbeszédre. Konfliktus konzultációnk során, segítünk önnek megtalálni saját erőforrásait és a helyzethez igazított kommunikációs stratégiákat. Módszertani eszköztárunk a konstruktív kommunikációra épít. A konzultáció után változási tervvel térhet vissza a hétköznapi közegébe, és ha igényli, akkor a változási folyamatban végigkísérjük, így több alkalommal is konzultálhat mediátor kollégánkkal.
A konzultáció eredményeképpen Ön

• Meglátja a saját mozgásterét az adott ügyben, így tudatosabban képes kezelni a helyzetet
• Megtanulja felismerni a konfliktus aktuális fázisait és ezekhez igazíthatja megoldásait
• Csökkentheti az önre nehezedő stresszt, mert kívülről több aspektusát látja a dolognak
• Jártasságot és gyakorlatot szerezhet a konstruktív kommunikáció eszköztárában, ezzel nő a személyes hatékonysága, hiszen más helyzetekre is adaptálható eszközöket kaphat
• Nincs egyedül, miközben a megoldásokat keresi, és a szakszerű támogatással következetesebben tud változásokat végig vinni a fontos helyzetekben.

Mi a gazdasági mediáció előnye?

• Gyorsabban lefolytatható egy mediációs folyamat, mint a peres eljárás, az ütemezés a felek időbeosztásához igazodik.
• Olcsóbb, mint a peres eljárás, nincs illeték, és a gyorsabb folyamatnak köszönhetően a bevont szakértő (mediátor) díja is alacsonyabb időarányosan, mint a jogi szakértőé.
•  Ha nem sikerül megoldani az ügyet mediációval, a feleknek még mindig van lehetőségük a bírósági utat választani.
• A mediációban a felek maguk dolgozhatják ki a számukra elfogadható megoldásokat, így nagyobb arányban tartják be a megállapodást, mintha harmadik fél szabná meg, hogyan járjanak el.
• A bírósági úttal szemben, a mediációban az emberi faktort is képes figyelembe venni, hiszen a gazdasági és anyagi kérdéseken kívül gyakran az is fontos, hogy jó munkakapcsolatban maradjanak a felek, vagy méltányosan zárják le a kapcsolatukat – a mediáció az elbocsátások, létszámleépítések humánus módja is lehet. Erről számolt be egy nemzetközi szállítmányozó vállalat magyarországi HR szakembere, akit annyira megnyert a módszert, hogy részt vett a Partners Hungary Alapítvány mediátorképzésén.

„Emberileg, érzelmileg nagyon megterhelő, amikor munkatársaktól kell megválnunk. Ez egy nagyon kontrollvesztett élmény a munkavállaló szempontjából, ezt kezdtük el ellensúlyozni a mediáció segítségével, amikor arról beszélhetett mindkét oldal, hogyan élik meg a helyzetet, és hogyan lehetne ezt könnyebbé tenni: anyagilag és emberileg. A munkavállalók meglepődve tapasztalták, hogy ez nekünk is nehéz helyzet, mi pedig rugalmasságot biztosítottunk a kilépés feltételeivel kapcsolatban. Így méltósággal és kevesebb feszültséggel tehetünk pontot egy nehéz szakasz végére, és ha összetalálkozunk az utcán, ott sem kell feszengenünk.”

Milyen esetekben érdemes igénybe venni a gazdasági mediációt?

• Ha valamilyen vitás kérdés merül fel a feladatok megosztását és teljesítését illetően
• Vállalaton belüli strukturális változások, átszervezések esetén, ahol súrlódásokra lehet számítani
• Szerződéstől való eltérések esetén
• Károkozás és kártérítés esetében
• Kollégák vagy csoportok közötti személyes, illetve szakmai ellentétek esetében
• Elbocsátások, létszámleépítések esetén, a méltányos lezárásért
• Ha gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb megoldásra van szükségünk a peres útnál

Hogyan zajlik a gazdasági mediáció?

1. A mediáció akkor tud elindulni, ha minden érintett fél szeretné. Ha az egyik fél megkeresi mediátoraink egyikét, meghallgatjuk, milyen helyzetben kéri a segítségünket és információt adunk a folyamat menetéről. Ugyanakkor az önkéntesség fontos feltétele a mediációban való részvételnek, ezért azt kérjük, hogy a többi érintett fél is keressen meg bennünket e-mailen vagy telefonon. Így tudjuk biztosítani az erőegyensúlyt már a folyamat elejétől: mindenkinek van lehetősége röviden beszélni a konfliktusról, mi pedig mindenkinek elmondjuk, hogyan zajlik a mediációs folyamat, tisztázzuk az aláírási jogokat és a mediáció díját.
2. Az időpontegyeztetést követően, közösen vagy pedig külön-külön kezdjük a folyamatot, az előzetes információktól függően. Egy mediációs ülés 3 óra, és maga a mediációs folyamat több alkalmat is igénybe vehet, hiszen fontos, hogy a konfliktushelyzetben felmerülő összes részletet meg tudják beszélni a felek.  A cél az, hogy ha külön is kezdjük a megbeszélést, minél előbb közös asztalnál beszélgessen minden érintett, hogy valódi közös megoldásokat találhassanak. Akkor sincs veszve minden, ha csak külön-külön tudunk egyeztetni a felekkel a folyamat végéig, úgynevezett sétáló mediációval segítjük a kommunikációt. A mediációs ülések során felmerülő panaszok és hiányok mögött szükségletet, érdekeket keresünk, és a konstruktív kommunikáció eszköztárával segítjük a feleket abban, hogy a hibáztatás és múltbéli sérelmek felhánytorgatása helyett a jövőre tudjanak fókuszálni, legyen szó a közös munka folytatásáról vagy a munkakapcsolat lezárásáról.
3. Ha megállapodás születik a folyamat során, azt írásban rögzítjük.
4. A folyamat befejezése  után bizonyos idővel a mediátor felhívja a feleket és érdeklődik, van-e még szükség további segítségre.  

A tapasztalatok szerint a mediációban kötött megállapodások 85%-át betartják a felek. A gazdasági és munkahelyi mediáció előnyeiről a 24.hu és. Portfolio.hu is írt már. 

Milyen nehézségek merülhetnek fel a válás során?

• Magyarországon mintegy 18.000 házasság bomlik fel évente. A válások magas száma nem feltétlenül jelenti azt, hogy manapság több a boldogtalan házasság, mint korábban egyszerűen társadalmilag elfogadottabbá vált, ha a házastársak beismerik: külön kívánják folytatni életüket. Azonban még így is rengeteg szorongás, félelem, kérdés és kétely előzi meg és kíséri a válást, főleg, ha gyermek is született a kapcsolatból.
• Bár a válás alapvetően két felnőtt ember párkapcsolatának lezárása, a gyerekekkel való kapcsolattartás miatt az egykori házastársak továbbra is kapcsolatban maradnak.
• Azonban ha a keretek nincsenek jól felállítva, a válás után további konfliktusok várhatók, amely tovább mérgezi az egykori házastársak és a gyerekek életét.

Hogyan zajlik a mediáció válás esetén?

1. Az érintettek felhívják a mediátort telefonon, ahol röviden el tudják mesélni, mi az a helyzet, amiben segítséget kérnek. A mediátor kérdéseket tesz fel a felek közti kommunikáció és kapcsolati helyzet feltérképezésére, és részletes tájékoztatást ad a mediációs folyamatról.
2. Amikor minden érintett fél beszélt a mediátorral telefonon, megbeszélünk egy mindenki számára alkalmas időpontot, amikor személyesen is találkozhatunk.
3. Az első ülés végén beszélünk arról, hogyan lenne érdemes folytatni. Egy mediációs ülés 2.5-3 óra, és egy teljes mediációs folyamat 1-5 ülésből áll. Bár már az első ülésen születnek részmegállapodások, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy újfajta együttműködés kialakításához több idő kell, és jó, ha ehhez megvan az a biztonságos kommunikációs közeg és felkészült szakember, ahol ez megfelelő körülmények közt megtörténhet. Minden változás csak a megfelelő támogatással tud beépülni az életünkbe.
4. Ha a folyamat végén születik megállapodás, azt írásba foglaljuk.
5. Ha véget ért a mediációs folyamat, a mediátorok még felveszik a kapcsolatot a felekkel egy pár héttel a folyamat lezárulása után, hogy lássák, van-e még további támogatásra szükségük.

A mediátor szerepe a válás folyamatában

A családi konfliktusokban a felek mélyen érintettek, így gyakran azért halogatják a válást, mert nem tudnak veszteség nélkül kiszállni a kapcsolatból. A párkapcsolati konfliktusok velejárója egy sajátos férfi-női dinamika is, amit nagyban befolyásolnak a felek eltérő szerepei és konfliktuskezelési mintái. A mediátor mederben tartja a felek érzelmi tartalmú megnyilvánulásait, segít megfogalmazni igényeiket és szükségleteiket. Ha a felek megértik egymás motivációit és szándékait, az indulatok csökkenhetnek, és megszűnhet a tehetetlenség érzése.
A mediáció fókuszában nem a múltbeli események és azok miértjei állnak, hanem a felek, jövőbeni igényei és szükségletei, amelyek mentén kialakítható a kapcsolat újszerű működése. Az irányított beszélgetések keretében a felek körüljárhatnak egy viszonylag jól megfogható, konkrét problémát, és megegyezés születhet közöttük. A bírósági eljárással szemben, itt nincsenek vesztesek, mert a mediátorok úgy vezetik a megbeszélést, hogy mindenkinek elfogadható megoldások szülessenek.

Válási mediációs vélemények

“Furcsán hangzik, de a házasságunk alatt nem tudtunk így beszélgetni egymással, mint a mediációban. Méltó lezárása egy fontos életszakasznak. Ha újra választhatnék, előbb kérnék segítséget, talán el sem váltunk volna”

Károly, 47 éves

Mi is az a párkapcsolati mediáció?

Minden párkapcsolatban vannak nehezebb időszakok. Van, amikor idővel elvonulnak a felhők és kisüt a nap, azonban vannak olyan helyzetek, amelyek újra és újra visszaköszönnek, és nehéz velük mit kezdeni, azt érezhetjük: újra és újra ugyanazokat a köröket futjuk. A mediáció, konstruktív kommunikációs eszköztárával, abban segíti a feleket, hogy a “ki mit rontott el már megint” körök helyett arról lehessen beszélni, hogy kinek mire van szüksége ahhoz, hogy jobb legyen a kapcsolat, és ki mit tud tenni ezért. Figyelem, elfogadás, minőségi idő és előremutató együttműködés, közös tervek és közös építkezés.

A párkapcsolat mediáció folyamata

1. Az érintettek külön-külön felhívják a mediátort telefonon, ahol röviden el tudják mesélni, mi az a helyzet, amiben segítséget kérnek. A mediátor kérdéseket tesz fel a felek közti kommunikáció és kapcsolati helyzet feltérképezésére, és részletes tájékoztatást ad a mediációs folyamatról.
2. Amikor mindkét fél beszélt a mediátorral telefonon, megbeszélünk egy mindenki számára alkalmas időpontot, amikor személyesen is találkozhatunk.
3. Az első ülés végén beszélünk arról, hogyan lenne érdemes folytatni. Egy mediációs ülés 2.5-3 óra, és egy teljes mediációs folyamat 1-6 ülésből áll. Bár már az első ülésen születnek részmegállapodások, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy újfajta együttműködés kialakításához több idő kell, és jó, ha ehhez megvan az a biztonságos kommunikációs közeg és felkészült szakember, ahol ez megfelelő körülménye közt megtörténhet. Minden változás csak a megfelelő támogatással tud beépülni az életünkbe.
4. Ha születik megállapodás, azt írásba foglaljuk.
5. Ha véget ért a mediációs folyamat, akkor a mediátorok még felveszik a kapcsolatot a felekkel egy pár héttel a folyamat lezárulása után, hogy lássák, van-e még további támogatásra szükségük.

Mivel minden mediációs folyamat más, hiszen minden ember és minden kapcsolat különböző, ezért előre nem tudjuk megmondani, hogy hány ülés szükséges a kívánt változás eléréséhez. Egy biztos: ha a résztvevők valóban motiváltak, akkor nagyon nagy eséllyel születnek mindenki számára kedvező, közös megoldások.

Párterápia vagy mediáció?

• A párterápiás folyamat során a szakember arra törekszik, hogy fényt derítsen a résztvevők érzéseinek, viselkedéseinek múltbeli mozgatórugóira, a szülők és nagyszülők által létrehozott családi mintázatok alapján, majd ezen információk alapján segít a feleknek abban, hogy új alapokra helyezzék az együttműködésüket a mindennapokban.
• A mediációban a mediátor szerepe az, hogy a résztvevők jelenlegi igényeire, szükségleteire építve alakítsanak ki egy mindenki számára elfogadható együttműködést a mindennapokban, különös tekintettel a kommunikáció mintázatait újragondolva.
• Bár a mediációnak lehetnek terápiás hatásai is, és a folyamat része lehet érzelmi katarzis is, azonban a mediáció célja elsődlegesen az, hogy a felek meg tudják fogalmazni saját igényeiket és szükségleteiket, és képessé váljanak a másik fél igényeinek meghallására, hogy kölcsönös megértésen alapuló megoldások jöhessenek létre. Kommunikációs eszközöket adunk ügyfeleink kezébe, amelyeket, ha saját helyzeteikben alkalmaznak, megtörhetik az addigi terméketlen viták köreit.

Miben különbözik a párkapcsolati mediáció a párkapcsolati tanácsadástól?

A mediáció folyamatában a mediátor nem ad tanácsot, nem foglal állást, nem áll egyik ügyfél pártjára sem, ugyanakkor mindkettejük pártján van: abban segít a klienseknek, hogy meg tudják fogalmazni szükségleteiket, illetve hogy meghallják a másik fél érdekeit, szükségleteit, és ezek alapján dolgozzanak ki saját megoldásokat, hiszen mindenki a saját életének a legjobb szakértője – ha megfelelő eszközöket kap hozzá.

Mit tehetek, ha én szeretnék eljönni mediációra, de a partnerem hallani sem akarnak róla?

Akkor is sokat tehet azért, hogy ne romoljon az önök közötti kommunikáció, ha a másik fél nem nyitott a párbeszédre. Konfliktus konzultációnk során, segítünk önnek megtalálni saját erőforrásait és a helyzethez igazított kommunikációs stratégiákat. Módszertani eszköztárunk a konstruktív kommunikációra épít. A konfliktus konzultáció után változási tervvel térhet vissza a hétköznapi közegébe, és ha igényli, akkor a változási folyamatban végigkísérjük, így több alkalommal is konzultálhat mediátor kollégánkkal.

A konzultáció eredményeképpen Ön:

• Meglátja a saját mozgásterét az adott ügyben, így tudatosabban képes kezelni a helyzetet
• Megtanulja felismerni a konfliktus aktuális fázisait és ezekhez igazíthatja megoldásait
• Csökkentheti az önre nehezedő stresszt, mert kívülről több aspektusát látja a dolognak
• Jártasságot és gyakorlatot szerezhet a konstruktív kommunikáció eszköztárában, ezzel nő a személyes hatékonysága, hiszen más helyzetekre is adaptálható eszközöket kaphat
• Nincs egyedül, miközben a megoldásokat keresi, és a szakszerű támogatással következetesebben tud változásokat végig vinni a fontos helyzetekben.

A családi mediáció jelentése

A családi mediáció során, abban segítjük a résztvevőket, hogy el tudják mondani, mit szeretnének, mire van szükségük, és meghallhassák a többi résztvevő álláspontját, szükségleteit, érzéseit, érdekeit. Legyen szó együtt élő vagy nem együtt élő családtagokról, a mediációban egy semleges és pártatlan szakember segíti a feleket abban, hogy minden témát meg tudjanak beszélni egymással, úgy, ahogyan addig még nem sikerült. A családi mediáció egy érzelmekkel teli folyamat, ami természetes, de az érzelmektől nem ijedünk meg, hanem a folyamat javára fordítjuk: a panaszok mögött szükségleteket keresünk, a múltbéli hibák felfejtése helyett pedig azzal foglalkozunk, ki mit tehet a jelenben azért, hogy a jövőben jobban működjenek a kapcsolatok.

A családi mediációs folyamat szakaszai

A családi mediáció egy folyamat. Egyetlen alkalom még nem hozza el a csodát, de gyakran már az is csodaszámba megy, hogy a családtagokat le tudjuk ültetni egymással beszélgetni a problémáikról. Régi kommunikációs mintáinkon is képesek vagyunk változtatni, ha támogató környezetben kapunk ehhez eszközöket. Vagyis arról is beszélgetünk, hogy hogyan beszélgessünk egymással.

1. Az érintettek felhívják a mediátort telefonon, ahol röviden el tudják mesélni, mi az a helyzet, amiben segítséget kérnek. A mediátor kérdéseket tesz fel a felek közti kommunikáció és kapcsolati helyzet feltérképezésére, és részletes tájékoztatást ad a mediációs folyamatról: meddig tart, mennyibe kerül, ki legyen jelen, stb.
2. Amikor minden érintett fél beszélt a mediátorral telefonon, megbeszélünk egy mindenki számára alkalmas időpontot, amikor személyesen is találkozhatunk.
3. Az első ülés végén beszélünk arról, hogyan lenne érdemes folytatni. Egy mediációs ülés 2.5-3 óra, és egy teljes mediációs folyamat 1-5 ülésből áll. Bár már az első ülésen születnek részmegállapodások, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy újfajta együttműködés kialakításához több idő kell, és jó, ha ehhez megvan az a biztonságos kommunikációs közeg és felkészült szakember, ahol ez megfelelő körülménye közt megtörténhet. Minden változás csak a megfelelő támogatással tud beépülni az életünkbe.
4. Ha születik megállapodás, azt írásba foglaljuk. Ez nem egy jogi dokumentum, ez a résztvevő családtagoknak szolgál referenciapontnak, amihez elakadás esetén vissza lehet nyúlni.
5. Ha véget ért a mediációs folyamat, akkor a mediátorok még felveszik a kapcsolatot a felekkel egy pár héttel a folyamat lezárulása után, hogy lássák, van-e még további támogatásra szükségük.

Mivel minden mediációs folyamat más, hiszen minden ember és minden kapcsolat különböző, ezért előre nem tudjuk megmondani, hogy hány ülés szükséges a kívánt változás eléréséhez. Egy biztos: ha a résztvevők valóban motiváltak, akkor nagyon nagy eséllyel születnek mindenki számára kedvező, közös megoldások. Legyen szó szülő-gyerek, szülő-szülő vagy testvérek közötti vitákról, érdemes időt és energiát szánni arra, hogy beszéljünk családi kapcsolatainkról – egymással, támogatásnak.

Mit tehetek, ha én szeretnék eljönni mediációra, de a családtagok hallani sem akarnak róla?

Akkor is sokat tehet azért, hogy ne romoljon az önök közötti kommunikáció, ha a másik fél nem nyitott a párbeszédre. Konfliktus konzultációnk során, segítünk önnek megtalálni saját erőforrásait és a helyzethez igazított kommunikációs stratégiákat. Módszertani eszköztárunk a konstruktív kommunikációra épít. A konfliktus konzultáció után változási tervvel térhet vissza a hétköznapi közegébe, és ha igényli, akkor a változási folyamatban végigkísérjük, így több alkalommal is konzultálhat mediátor kollégánkkal.
A konzultáció eredményeképpen Ön

• Meglátja a saját mozgásterét az adott ügyben, így tudatosabban képes kezelni a helyzetet
• Megtanulja felismerni a konfliktus aktuális fázisait és ezekhez igazíthatja megoldásait
• Csökkentheti az önre nehezedő stresszt, mert kívülről több aspektusát látja a dolognak
• Jártasságot és gyakorlatot szerezhet a konstruktív kommunikáció eszköztárában, ezzel nő a személyes hatékonysága, hiszen más helyzetekre is adaptálható eszközöket kaphat
• Nincs egyedül, miközben a megoldásokat keresi, és a szakszerű támogatással következetesebben tud változásokat végig vinni a fontos helyzetekben.

Bizonytalan abban, hogy a családi mediáció lenne a legjobb megoldás a probémáira? Többet szeretne tudni, hogyan segíthet ez neked a családi konfliktusok megoldásában? Írj nekünk!

DEÁK Éva

KUKITY Krisztina

WÁGNER János

BACSÓ Flóra

ILLYÉS Katalin

Mit csinál a facilitátor?

• A facilitátor egy olyan folyamatvezető, aki a csoportos megbeszélés hatékonyságát segíti elő. Lehet a csoporton belülről választott, vagy külső szakember is.
• Tevékenységének jellemzője, hogy a felek vagy a csoport által meghatározott téma, témák megtárgyalásának hatékonyságáért felel. Jártas a csoportos döntéshozatali technikákban, módszertani tudása által javaslatokat tehet a csoportvezetőnek előzetesen, vagy a csoportnak a folyamat közben, hogy miként haladjanak egy-egy kérdéskör megbeszélésével. A megbeszélés végén összefoglalja az eredményeket, a felmerült feladatokat. Egyeztet arról, hogy kinek a felelőssége az emlékeztető megírása.

Milyen szervezeti vagy csoportos helyzetekre ajánljuk a facilitációt?

• Elhúzódó megbeszélések
• Csapongó, nyögvenyelős egyeztetések
• Elmérgesedett viták
• A közös munkát akadályozó megkövült álláspontok, egyet nem értések
• Kézzelfogható eredmények hiánya, parttalan beszélgetések
• Nehéz egyezségre jutni egy összetett kérdésben

Milyen változásokra számíthat, ha facilitátorral dolgozik?

• Időhatékony működés
• A megbeszélés célirányosan halad
• Sikerül tartani az időkereteket
• A résztvevők bevonódnak a közös munkába, motiváltak lesznek
• A csoport produktivitása nő
• Kézzelfogható eredmények születnek
• A csoportos döntéshozatal könnyebbé, egyszerűbbé válik
• Támogató légkörben zajlik a megbeszélés

Akik igénybe vették szolgáltatásunkat, így nyilatkoztak róla:

„Facilitálás nélkül nincs előrelépés, vagy elveszünk a részletekben vagy a szereplők közti kommunikáció az érdekérvényesítésre hegyeződik ki. A Partners ebben gyakorlott és személyes jó tapasztalataim miatt kértem fel a munkára. Jó, hogy ismerik azt a szakterületet is, amelyben az érintettek dolgoznak. A munkához tehát szükségünk van a külső szereplőre, aki mederben tart, rávilágít, összefoglal, konfliktusokat előz meg vagy elsimít, segít a “célra-tartásban” és a “feladattartásban”. Nálunk a facilitátor hatékonnyá tette a megbeszéléseinket, csak ajánlani tudom. (Z. O. jogi referens)

Ha vezetőként fontos az Ön számára, hogy megbeszélései eredményesebbek és hatékonyabbak legyenek, igényelje képzett facilitátorunk segítségét megbeszéléseihez!

Milyen konfliktusokkal találkozhatunk az óvodában?

• Viselkedési, beilleszkedési problémák a gyerekeknél;
• szülők, akikkel nehéz közös nevezőre jutni;
• kollégák, akikkel elbeszélünk egymás mellett, és nem tudunk összehangoltan dolgozni.

Miért fontos a konfliktusok tudatos kezelése már az óvodában?

• A gyerekek akkor tanulnak a leghatékonyabban, ha az őket körülvevő felnőttek figyelembe veszik az életkori sajátosságaikból eredő szükségleteiket és vágyaikat, ha tiszteletben tartják az önállóság iránti igényüket, maguk is önállóságra biztatják őket, emellett fejlesztik empátiás készségüket, valamint önbizalmukat.
• A felnőttek akkor tudják jól támogatni a gyerekeket a konfliktuskezelésben, ha maguk is tudatosan viszonyulnak konfliktusaikhoz. A mindennapokban azonban gyakran félünk a konfliktusoktól, és tudatos stratégiák nélkül hajlamosak lehetünk elkerülni őket, tagadni meglétüket („nincs semmi baj”), vagy gyors kompromisszumokat kötni. Szocializációnk és képzésünksorán mi sem tanultunk arról, hogyan fogalmazzuk meg és fejezzük ki az érzéseinket, szükségleteinket, amik pedig egy jó kapcsolat építésében és ápolásában kulcsfontosságúak.

Mit tehetek szülőként, ha konfliktus adódik a gyermekem óvodájában?

Ha azt érezzük, nem boldogulunk egy konfliktushelyzetben, amelyben gyermekünk is érintett, mindig érdemes először az érintettekkel tisztázni a helyzetet, és ha nem is az óvodapedagógussal vagyunk konfliktusban, őt is fontos bevonnunk, hiszen ő gondoskodik a gyerekekről nap mint nap, és meghatározó információi, meglátásai lehetnek a helyzetről. Érdemes hangsúlyozni, hogy szülőként azt szeretnénk, ha együtt tudnánk működni a gyerekek könnyebb mindennapjaiért, hiszen velük is könnyebb együttműködni, ha a felnőttek partnerként dolgoznak együtt. Érdemes a saját érzéseinkről beszélni, ahelyett, hogy a másik felet minősítenénk, nem érdemes felvenni a kesztyűt, még akkor sem, ha  azt érezzük, hogy támadóan kommunikál. . Ha érzésünk szerint, túlnő rajtunk a helyzet, érdemes külső segítőt bevonni, akár az óvodai-iskolai szociális munkást, akár az óvodapszichológust, az intézményvezetőt, de akár konfliktuskezelési szakembereket is.

Mit tehetek óvodapedagógusként?

• Ha nem szükséges rosszként, hanem természetes jelenségként tekintünk a mindennapi konfliktusokra, máris egy kedvezőbb perspektívából szemléljük a helyzetet. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, és megszüntetésük helyett a kezelésüket célozzuk, reális a célkitűzésünk. Bármilyen meglepő, a konfliktus lehetőség a fennálló keretek újragondolására, a kapcsolatok megerősítésére, így a pedagógus akár örömöt is lelhet a konfliktusmegoldás folyamatában, ahol egy biztos struktúra kereteket ad, a résztvevők – még a gyerekek is – pedig saját maguk juthatnak el a megoldásig. Egy közös konfliktuskezelési folyamatban, fokozatosan képessé válunk kifejezni érzéseinket, érdekeinket, szükségleteinket, ha nyitottsággal fordulunk egymás felé.  Mindez nagyon jutalmazó érzés lehet az összes résztvevőnek.
• Megfelelő módszerek és támogató közeg segíti a konfliktus résztvevőit abban, hogy megtapasztalják: a különböző nézőpontok ütköztetése a megfelelő körülmények között, jobb megoldásokat és erősebb közösségeket eredményeznek. Nagyon lelkesítő, ahogy a gyerekek kreatív és újszerű megoldásokra jutnak konfliktusaik során, és ilyenkor fontos, hogy az erőfeszítéseikbe tett munkát elismerjük. Teljesítményorientált világunkban így segíthetjük egymást abban, hogy ne csak az elért eredményeket, de a befektetett munkát, próbálkozásokat, erőfeszítéseket, stratégiákat, kitartást is díjazzuk magunkban és egymásban, ezáltal muníciót nyerve a nehéz, kilátástalannak tűnő helyzetekhez is.

Óvodapedagógusoknak és alsós tanítóknak szóló, Konfliktuskezelés kisgyermekkorban képzésünk a kisgyerekekkel történő mediáció, mint alternatív konfliktuskezelési módszer szemléletét és eszközeit tartalmazza. Emellett a képzés kitér a szülőkkel és kollégákkal való hatékony együttműködés gyakorlati eszközeire is. Képzésünk 30 órás, akkreditált a pedagógus továbbképzési rendszerben, a részletes leírást ITT olvashatja.

Miért van egyre több iskolai konfliktus?

Valójában nem biztos, hogy több van, csak többet beszélünk róla – de kell is beszélnünk róla. A konfliktusok az emberi interakciók velejárói. Ezért az, ahogyan kezeljük ezeket a konfliktusokat, kulcsfontosságú. A kezeletlen konfliktusok agresszióba torkollhatnak. Az iskolai agresszió és a zaklatás-bántalmazás bizonyítottan káros hatással van a fiatalok fizikai, mentális és társadalmi jóllétére, szerepet játszik a korai iskolaelhagyásban, sőt, akár a bűnelkövetővé válásban is.

Miért nem működnek a korábbi módszerek, az intő, a büntetés?

A nehéz társas helyzetek tanulási lehetőségek lehetnek. Tanulni biztonságos és pozitív közegben lehet. A büntetés elszigetel és rombolja a kapcsolatokat, a félelemből megfogadott ígéretek csak ideig-óráig működnek. Ha büntető-fegyelmező megközelítés helyett együttműködő-helyreállító szemléletben járunk el, az megerősíti a kapcsolatokat a közösségen belül és megakadályozza, hogy a konfliktusok agresszióba torkolljanak. A társas-érzelmi készségek fejlesztése és az agresszió kezelése, illetve megelőzése nélkülözhetetlen az iskolákban, és erre vannak megfelelő és korszerű módszerek – amelyek szerencsére tanulhatók.

Mit tehetek, ha szülőként vagy pedagógusként elakadok az iskolában tapasztalt konfliktusokkal?

Először is, ne maradjon egyedül a problémával, keressen szövetségeseket: másik szülőtársat, pedagógus kollégát, vagyis valakit, aki szintén komolyan veszi a problémát és nyitott arra, hogy közösen keressenek megoldásokat. Érdemes bevonni  külső szakembert, aki abban tud segíteni, hogy minden érintett fél szempontja elhangozhasson, és közös megoldáson dolgozhassanak. Érdemes először az iskolapszichológust vagy az óvodai-iskolai szociális munkást megkeresni, illetve jó kommunikációs készséggel rendelkező, az ügyben nem érintett pedagógust bevonni. Ha pedig elakadtak, keressenek meg minket!

Miért érdemes szaksegítséget bevonni az iskolai konfliktusok kezelésébe?

A Partners Hungary Alapítvány 2009 óta dolgozik iskolai konfliktusokkal. A mediáció, a facilitált megbeszélés és a resztoratív gyakorlatok módszereivel számos iskolai konfliktust kezeltünk sikerrel. Az elmúlt évek során több, mint 250 oktatási szakembert (tanárok, igazgatók, iskolapszichológusok, szociális munkások) és diákot képeztünk ki mediátorrá. Emellett a szervezet oktatói – gyakorló szakemberek lévén – mediátorként és resztoratív facilitátorként részt vesznek iskolai konfliktusok békés rendezésében.

Módszerek, amelyekkel sikerrel dolgozunk iskolai konfliktusok esetén:

• Mediáció
• Facilitált megbeszélések szülői és tantestületi értekezleteken
• Osztályfőnöki órák konfliktuskezelés és agressziókezelés, zaklatás témában
• Resztoratív gyakorlatok
• Szülők az iskolában foglalkozások
• Pedagógus továbbképzések és műhelymunkák

Keressen bennünket bizalommal, és az önök helyzetére szabjuk a konfliktuskezelési folyamatot!

Mit tehetek, ha konfliktusba kerültem kollégámmal vagy a vezetőmmel?

• Elsőként érdemes a munkahelyi konfliktusra fejlődési és tanulási lehetőségként tekinteni – így rögtön könnyebb nekikezdeni a feloldásnak. Fontos, hogy először az érintettekkel próbáljuk megbeszélni, nyugodt körülmények között, amikor elegendő időnk van rá, és nem zavarnak meg minket.
• Próbáljunk meg időpontot egyeztetni az érintettekkel, és ne csak pár percet kérjünk. Időnyomás alatt még feszültebbé válhatunk, és nem lesz lehetősége mindenkinek elmondania a saját álláspontját. Biztosítsuk a másik felet arról, hogy közös megoldást szeretnénk, ami mindenki számára elfogadható.
• Érdemes nyitott kérdéseket feltennünk a másik félnek, illetve sokat segít, ha időről időre összefoglaljuk, amit hallottunk tőle, ezzel jelezve számára, hogy odafigyeltünk. Az összefoglalások minket is segítenek, hogy ne csak azt halljuk meg, ami a mi álláspontunktól eltér, hanem a másik teljes történetét.
• Ahelyett, hogy a többi résztvevőt minősítenénk, beszéljünk inkább arról, hogyan érint minket az, ami történik. Így elkerülhető, hogy a többi résztvevő támadásnak élje meg a beszélgetést, emelett azt tapasztaljuk, hogy ha merünk az érzéseinkről, gondolatainkról beszélni, akkor könnyebben nyílik meg a másik fél is.

Mit tehetünk, ha nem boldogulunk?

A munkahelyi közösségek jó esetben egy szakmai nyelvet beszélnek, azonban az együttműködéshez is fontos a közös formanyelv. Ha egy vitában eltérő álláspontokon vagyunk is, fontos, hogy képessé váljunk befogadni a másik nézőpontját és mi magunk is világosan tudjuk kommunikálni érdekeinket és szükségleteinket. Amikor egy konfliktusban érintettek vagyunk, nem olyan egyszerű mindezt megtenni. Tapasztalt konfliktuskezelési szakembereink segítenek, hogy a munkatársak vagy részlegek közötti konfliktusokban hatékony megbeszélések és közös megoldások szülessenek. Olvasson többet módszereinkről, a munkahelyi mediációról, a resztoratív gyakorlatokról illetve a facilitált megbeszélésekről!

Ha úgy érzi, szüksége lenne egy külső szakember segítségére, keressen meg minket! 25 év tapasztalatával állunk az ön rendelkezésére, és segítünk megtalálni a helyzethez legjobban illeszkedő konfliktuskezelési módszert!

Hogyan érdemes konfliktusainkra tekinteni?

• A konfliktus nem “ördögtől való” tehát, hanem az élet természetes velejárója, és egyben a problémamegoldás lehetőségének hordozója, ha a kezelésére megfelelő eszközök állnak a konfliktus szereplőinek a rendelkezésére. A konfliktus a békés változtatás eszköze – és ily módon a stabilitás kulcsa – is lehet.
• A konfliktusok mentén sarkítottan fejeződnek ki a különböző vélemények, érdekek, ez sarkallja az embereket arra, hogy a konfliktus ellenére is megfogalmazzák egymásrautaltságukat, és előrevivő megoldásokat keressenek.
  Ezért a konfliktusok egy magasabb rendű egyensúly hordozói, teherbíró, bizalomteli kapcsolatok alapjai is lehetnek, ha megfelelően kezelik őket.
• Ahhoz, hogy a konfliktusokat konstruktívan tudjuk megközelíteni, el kell fogadnunk, úgy, mint a viselkedések, attitűdök, érzések, szükségletek, célok vagy különböző értékek közötti eltérést, amellyel a mindennapjaink során rendszeresen találkozunk.

Milyen konfliktuskezelő technikák léteznek?

A konfliktusok többsége az egymással kapcsolatban lévő emberek között, a versengés és az együttműködés körül keletkezik. A konfliktusok leggyakrabban arra vezethetők vissza, hogy a konfliktus szereplői egymással versengenek, akkor is, amikor az együttműködés lenne célravezető mindannyiuk számára. Nem tudnak lépéseket tenni az együttműködés felé, és nem fogadják el az együttműködésre irányuló kezdeményezést sem, mert nem ismerik fel, hogy egymásra vannak utalva a közös helyzetben, és saját céljaikat is csak hatékony együttműködésen keresztül tudják elérni. Képzéseinken elméleti és gyakorlati konfliktuskezelési tudást adunk át. Amikor pedig az ügyfelek saját konfliktusaikkal keresnek fel minket, a helyzethez illeszkedő technikákat alkalmazzuk. Ezekből szemezgetünk párat, amelyet érdemes kipróbálni, ha konfliktusba kerülünk valakivel.

• Érdemes nyitott kérdéseket feltennünk a másiknak, még akkor is, ha azt gondoljuk, úgyis tudjuk, mit fog válaszolni a másik. Érdemes félretenni az előítéleteinket és a rossz tapasztalatainkat, hiszen így helyezhetjük új alapokra a beszélgetést.
• Érdemes időről időre megállni a beszélgetésben és összefoglalni, hol tartunk most. Ez azért hasznos, mert így van lehetőségünk ránézni a helyzetre, és kipróbálni, vajon jól értettük-e a másik felet, aki szükség szerint pontosíthatja még a hallottakat.
• Jó, ha előre megbeszéljük, milyen témákban akarunk megoldásokra jutni, hiszen a kiszámíthatóság és az átláthatóság a bizalmat erősítik.
• A saját pozíciónk erősítése helyett törekedjünk közös megoldásokra, osszuk meg egymással a fontos információkat és ismerjük fel, hogy a megoldásban kölcsönösen függünk egymástól.
• Önmagában az, hogy bizonyos szabályokat és kereteket állítunk fel egy konfliktuskezelési folyamat elején, sokat segít abban, hogy más hangnemben tudjunk beszélgetni. Az általunk alkalmazott szabályok között szerepel, hogy tisztelettel beszélünk egymással, nem minősítjük a másikat, végighallgatjuk egymást, és hogy a beszélgetésre titoktartás vonatkozik. Emellett azt is előre megbeszéljük, mennyi időt szánunk a beszélgetésre, hiszen minél kiszámíthatóbbak és egyértelműbbek a keretek, annál könnyebb a nehéz helyzetről is konstruktívan beszélgetni.

Mi kell a sikeres konfliktuskezeléshez?

Nincs előre megírt forgatókönyv vagy biztos recept a konfliktusaink kezeléséhez. Az eltérő konfliktus típusok sokszor eltérő eszközökkel kezelhetők, egy-egy konfliktus ok mögött további, mélyebb okok húzódhatnak, ezért érdemes ezeket is feltárni. Az viszont biztos, hogy ha tudatosan viszonyulunk konfliktusainkhoz, vagyis:

• ha tisztában vagyunk azzal, hogy mik az okai az adott konfliktusnak
• hogy a konfliktus mely szakaszában tartunk éppen,
• illetve milyen stratégiák, kommunikációs eszközök, szakemberek állnak rendelkezésünkre,

akkor nagyobb eséllyel leszünk képesek kidolgozni mindenki számára elfogadható megoldásokat. A versengés, az alkalmazkodás, a kompromisszumkeresés, a konszenzusépítés, sőt, adott esetben még a konfliktus ideiglenes elkerülése is mind érvényes stratégiák lehetnek, ha tisztában vagyunk a konfliktus folyamatának fenti összetevőivel.

Miben segít egy külső konfliktuskezelési szakember?

A Partners Hungary Alapítványnál abban támogatjuk a hozzánk fordulókat, hogy eszközöket kaphassanak konfliktusaik kezeléséhez.

• Tartunk konfliktuskezelési tréningeket egyéni és csoportos formában
• Konfliktuskezelési szakembereket képzünk
• Egyének és csoportok közötti konfliktus feloldásában is segítünk!

Keressen meg minket telefonon vagy e-mailen, hogy megtalálhassuk az ön helyzetéhez passzoló konfliktuskezelési módszereket!

Mi történik egy konfliktuskezelés tréningen?

A résztvevők tapasztalati tanulás során szereznek saját élményt  a mediáció, a resztoratív gyakorlatok és a facilitált megbeszélés módszereiről, emellett saját fejlesztendő területeikről, erősségeikről is képet kapnak. Valós, megtörtént konfliktushelyzetekkel dolgozunk, helyzetgyakorlatokon keresztül próbáljuk ki az elméletet.

Ha a konfliktuskezelési eszköztárát szeretné fejleszteni, jöjjön el hozzánk konfliktuskezelési tréningünkre, amelyet az ön csapatára szabunk a felmerülő igények szerint. Ha pedig a konfliktuskezelés szakemberévé szeretne válni, ajánljuk mediátor képzésünket.

Mit kapok a konfliktuskezelési tréningektől?

• Az adott csapat igényeihez és lehetőségeihez igazított hosszúságú és tartalmú képzést, legyen szó fél napról, egy vagy több napról.
• Korszerű elméletet, gyakorlati példákkal, és utána helyzetgyakorlatokkal, ahol kipróbálhatják az elhangzottakat.
• A mindennapi társas helyzeteket hatékonyabbá, az emberi kapcsolatokat könnyedebbé tevő, gyakorlatorientált képzést, hétköznapi helyzetekre szabható megoldásokkal.
• A napi gyakorlatban használható tárgyalástechnikai és konfliktuskezelési eszközöket
• Hatékony módszereket a konfliktusokkal együtt járó érzelmi feszültség csökkentésére.

Vélemények a Partners Hungary Alapítvány konfliktuskezelési tréningjeiről:

„Szakmai biztonságot adott a képzés. Ha szakmai fejlődést, tudatosságot, együttműködést keresel, akkor ez egy jó lehetőség.”
Galambos Rita írta (DIA)

„Hozzájárult a szemléletmódom pozitív változásához. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek!”
Polgár Attila (Végrehajtó Iroda)

Amit tanultam, azt minden nap „használom” saját konfliktusaim kezelésében és mások konfliktusainak támogatásában. Elsősorban tudatosságot tanultam: azt, hogy felismerjem saját „bebetonozottságomat”, ami az álláspontjaimat illeti; hogy célom, a közös érdekek azonosítása mentén a másik féllel együtt valami új „platformot” létrehozni; hogy nem a saját álláspontom megtartására, vagy elengedésére törekszem; hogy elfogadom a saját és a másik fél érzéseit, érzelmeit és nem dolgozom ellene; hogy nem mondok ítéletet, mert nem én vagyok az igazság bajnoka; hogy nem megoldani kell a konfliktust, hanem új alapokra helyezni az együttműködést.
Zajkás Gergely
(Talent Acquisition Lead Talent Management / Acquisition, L&D MLEMEA, DHL Supply Chain)

2020 májusában, a Partners Hungary Alapítvány REYN (Roma Koragyerekkori Hálózat) programja támogatásával 7 családnak tudunk azonnali laptop támogatást nyújtani, a digitális oktatásban való részvétel céljából.

A támogatásra jelentkezhet minden olyan család, ahol legalább egy gyermek érintett a digitális oktatásban, és az alábbi feltétel egyike vonatkozik rá.

1. Olyan nagyszülők, akik nevelik unokáikat, és nincs eszközük.
2. Egyedülálló szülők, ahol nincs eszköz.
3. Nagycsaládosak, ahol nincs eszköz.

A pályázatnak a következőket kell tartalmaznia (formátumi követelmény nincs, kézzel írt pályázatot is elfogadunk):

1. A gyermekek és a szülő/gondviselő neve, lakcíme, telefonszáma.

2. Nyilatkozat a hátrányos helyzetről (néhány mondatban).

3. A támogatásra pályázó gyermek néhány mondatban írja le, hogy milyen feladatok elvégzését tudná könnyedebbé tenni vagy miben tudna fejlődni egy számítógép segítségével.

A jelentkezések beküldési címe:

Nagy Erzsébet: nagye@partnershungary.hu

A támogatói programra a jelentkezési határidő:

2020. május 29.

A jelentkezési határidőn túl érkező pályázatokat az Alapítvány nem veszi figyelembe.

A pályázat értékelése:

A beérkező pályázatok elbírálását az Alapítvány REYN programjának munkatársai végzik.

A pályázat eredményhirdetése:

2020. június 2.

Telefonszám: 06706232154

E-mail cím: nagye@partnershungary.hu

Partners Hungary Alapítvány

Budapest, 2020. április 24.

A Partners Network egy meghatározó nemzetközi civil hálózat a békés demokratikus átalakulásokat kísérő konfliktus-, és változás-menedzsment, a hatékony együttműködések kialakításának területén. A jelenleg 4 kontinensen 19 tagot számláló szervezet 30 év munkájának tapasztalataival a háta mögött a Peace Nexus Alapítvánnyal együttműködve saját együttműködési formáinak megújításán dolgozik.

Ehhez a munkához keressük egy tapasztalt tanácsadó, fejlesztő szakember segítségét. A feladat munkanyelve angol, részletes leírása a mellékelt felhívásban olvasható.

TORs Partners Network consultant

Ha úgy érzed, neked szól a feladat, jelentkezz! Jelentkezési határidő: 2020. június 15.

Rosa Parks Alapítvány, Motiváció Műhely, Partners Hungary, 2020 április

A túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató pedagógusok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba – ez derül ki egy friss, kutatásból. Az eredmények alapján várható, hogy tovább nő majd az iskolai szakadék a gyerekek társadalmi helyzete alapján. Nagyok a területi különbségek: míg Budapesten a kérdőívet kitöltő pedagógusok becslése szerint a diákok négyötöde részt vesz a digitális oktatásban, addig ez az arány csak 65% a nagyközségekben. Egy ilyen helyzetben a válaszadók teszik, amit tudnak: nagy arányban adnak telefonos segítséget, ha kell, fénymásolatokat juttatnak el a diákokhoz. A válaszok alapján a pedagógusok leginkább egymásra, a legkevésbé a fenntartóra számíthatnak. Közel felük azt mondta: nem kapták meg az átálláshoz szükséges segítséget.

A kutatásról

A hátrányos helyzetű gyerekek oktatási helyzetének javításán dolgozó három szervezet: a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary online kutatásban kérte egy kérdőív kitöltésére a pedagógusokat. A 425 válaszadó pedagógus kétharmada általános iskolában tanít, nagy többségük (83%) állami iskolában dolgozik, 10% egyházi és 7% alapítványi iskolában. Harmaduk községi iskolák pedagógusa volt az ország minden részéről. 44%-uk becsülte az általa tanított osztályokban a roma tanulók arányát 60%-nál magasabbra, a válaszadók közel fele tehát szegregálódó vagy szegregált iskolában dolgozik.

A kutatás legfontosabb eredményei:

• Az adatok alapján minél nagyobb a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, annál alacsonyabb a digitális oktatásban részt vevők aránya: míg a jó szociális helyzetű gyerekekkel jellemezhető iskolákban a diákok átlagosan 84%-a vesz részt az oktatásban online, a szegregált intézményekben a gyerekek egyharmada kiesik a digitális oktatásból. Míg Budapesten a válaszoló pedagógusok becslése szerint a diákok négy-ötöde részt vesz a digitális oktatásban, addig ez az arány a nagyközségekben csak 65%.
• A kimaradás okai kapcsán a legtöbben a megfelelő infrastruktúra, számítógép, internetkapcsolat hiányát vagy szűkösségét jelölték meg. Minden ötödik tanár egzisztenciális okokat jelzett (a gyerekeknek is be kell kapcsolódniuk a megélhetés biztosításába, háztartási munkákba, kisebb gyerekek felügyeletébe).
• A válaszok alapján a pedagógusok teszik, amit tudnak: nagy arányú a telefonos segítség, és ha kell, fénymásolatokat juttatnak el a diákokhoz. A kisközségek esetében a papír alapon eljuttatott tananyagra már a válaszadók 70%-a mondta, hogy „jellemző” vagy „kicsit jellemző”.
• A roma/hátrányos helyzetű gyerekeket nagyobb arányban oktató pedagógusok többsége szerint az új tanrend új megközelítéseket is kíván: több, mint a felük egyáltalán nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „ugyanolyan elvárásokkal kell most is értékelniük a tanulók teljesítményét, mint korábban”, 70%-uk egyáltalán nem, vagy alig értett egyet azzal, hogy „órarend szerint kell haladni, és ennek megfelelő mennyiségű tanulnivalót kell a tanulóknak adni”.
• Arra a kérdésre, hogy kitől kapott és kap konkrét segítséget a digitális tanításhoz a válaszadók a pedagógus kollégákat jelölték meg legnagyobb (68%), a fenntartót a legkisebb arányban (24%).

Közel felük (48%) úgy nyilatkozott: nem kapták meg az átálláshoz szükséges segítséget.

„Az első jelzések a digitális tanrend bevezetése után hamar megérkeztek az általunk fenntartott Láthatatlan Tanodához az átállási gondokról. Ezért jelenleg is folyik az országos helyzet felmérése egy, a tanodáknak kiküldött, és egy hamarosan roma közösségeknek kiküldendő kérdéssorral” – mondta el Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője.

A teljes kutatás elérhető itt:

Szegregáció és digitális oktatás a koronavírus idején

Szó volt rólunk

• az RTL Híradóban
• a 444.hu-n
• és az Indexen is

Bővebb információért keressék Kende Ágnes kutatásvezetőt agnes.kende@gmail.com, vagy Bernáth Gábor kommunikációs munkatársat a bernath_g@yahoo.com-on illetve 70-451-8649-es számon.

A koronavírus miatt kialakult helyzetben mi is hoztunk olyan döntéseket, amelyek mindennapi működésünket és a partnereinket is érintik. Úgy döntöttünk, hogy a vírus terjedésének megelőzése érdekében felfüggesztjük minden olyan tevékenységünket, ami személyes találkozókkal jár. Érinti ez a programjainkat, képzéseinket és egyéb szolgáltatásainkat is. Ahol lehetséges, tevékenységeinket áthelyezzük a világhálóra. Ezzel kapcsolatban a munkatársaink e-mailben vagy telefonon keresnek Bennneteket.

A felfüggesztést jelen pillanatban 2020. május 15-ig tervezzük és az események változását figyelve, szükség szerint módosítjuk.

Kedves Partnereink!
Benneteket is kérünk, hogy a vészhelyzet elmúltáig ti is tartózkodjatok a személyes találkozásoktól. Meglátásunk szerint a munkánk alapját képező együttműködés most azt kívánja, hogy a személyes találkozást mellőzve vigyázzunk önmagunkra és egymásra.

Bízunk benne, hogy Ti is megtaláljátok a rosszban a jót, az együttműködés és összekapcsolódás új formáit.

Mindenkinek kitartást és jó egészséget, kívánunk!

Üdvözlettel:

A Partners Hungary Alapítvány csapata

A programot választó tanítók és tanárok célja, hogy úgy erősítsék a gyerekeket, tanulási kedvüket, az osztályközösséget, hogy minden egyes gyerekben megkeressék az értéket.

Céljuk, hogy az óvodában és az iskolában segítsen őszinte, elfogadó légkört kialakítani, olyan szervezeti kereteket, feltételeket biztosítani, és ennek érdekében olyan pedagógiai rendszert teremteni, amelyben fel lehet készíteni a gyerekeket arra, hogy

• egy demokratikus társadalom aktív, alkotó tagjává váljanak, felismerjék és megbecsüljék az ebben rejlő értékeket;
• már iskolai életük során, tanulóként döntéseket hozhassanak és gyakorolhassák a személyes felelősségvállalást;
• szociális, érzelmi készségeik alakításával képessé váljanak az egymás iránti nyitottságra, pozitív emberi és közösségi kapcsolatok kialakítására;
• nyitottak legyenek a világra, a világ komplexitásának felismerésére, kérdések, problémák felvetésére, megoldások keresésére;
• önálló, tevékeny magatartásra, önálló vélemény kialakítására, s a csoportra, intézményre jellemző nyílt, őszinte kommunikációs légkörben képesek legyenek annak kifejtésére
• természetes igénnyé váljék számukra az egész életen át tartó tanulás

Mi történik a fejlesztés során?

A programban a intézmény összes pedagógusa részt vesz összesen 20 fő, akik a Lépésről Lépésre módszertan megismerésével valósítják meg a program elemeinek adaptálását.

2020 május végéig megismerkednek a Lépésről lépésre programmal, a kooperatív tanulás bevezetéséhez szükséges ismeretek szereznek, differenciált tanítás alapjait átadó képzésen vesznek részt, valamint a program beépülését egy erős mentorálás kíséri, amit Zágon Mari valósít meg az intézményben.

A képzésen a pedagógusok elsajátítják, hogyan teremthetnek a gyermekeknek olyan környezetet, amely

• inspirálja őket, ahol aktívan tevékenykednek, megélik, megtanulják, megtapasztalják a világot,
• ahol megélhetik, hogy „fontos vagyok, számít az ötletem a véleményem”
• megtapasztalhatják a csapathoz tartozás érzését és gyakorolhatják a csapat-munkát….
• ahol kipróbálhatják magukat …„én is képes vagyok rá…” „meg tudom csinálni”, és „ha nem sikerült, újra próbálhatom”

A képzés a pedagógusok erősségeire épít, és a saját mindennapi helyzeteikhez kapnak támogatást, szakmai megoldási lehetőségeket.

A projekt összköltsége 2 516 000 forint, melyet az Evangélikus Egyház támogat.