fbpx

Számít a kisgyermekkor – megléphető környezetvédelem kisgyerekekkel

A gyerekek, különösen a leginkább hátrányos helyzetűek, megérdemlik, hogy jól induljon az életük, ám sok a nehezítő tényező. A kisgyermekek körül biztosított gondoskodó környezet az egyéni kiteljesedésen túl, az egészséges, kreatív és békés társadalom alapját is képezi, és most van a legnagyobb szükség a támogatásra.

A Bernar Van Leer Alapítvány a gondoskodó környezet megteremtésén dolgozik, kutatásokon és gyakorlati programokon keresztül. Idei cikkeik, amelyeket most magyarra fordítottunk, a mindennapokban megléphető környezetvédelemre és a természettel való kapcsolatunkra helyezik a fókuszt, és erőt adó, gyakorlati jó példákat mutatnak. Most ezeket hallhatjátok Kecskés Karina tolmácsolásában.

 

Ne mondjuk, hogy „Minden rendben lesz” és más ötletek arra, hogyan beszélgessünk a gyerekekkel a klímaválságról

A klímaváltozásról szóló rossz hírek eljutottak a gyermekeinkhez is: hallják a hírekben, a tanórákon és a mindennapi beszélgetésekben. Arra kell ösztönöznünk a kisgyerekeket, hogy sokat játsszanak a szabadlevegőn, és meg kell mutatni nekik, hogy fontosnak tartjuk a növényekkel és állatokkal való kapcsolataikat. A 7-8 éves gyerekek már képesek komplexebb, óvatosan adagolt információk befogadására, melyek az saját életük és az őket körülvevő közösségek életéhez kötődnek.
 

Mit NE tegyünk:

  1. Ne traktáljuk a nagyon kicsi gyerekeket felnőtteknek szóló klímahírekkel.
  2. Ne mondjuk, hogy majd a fiatalok megoldják ezt a problémát. A felnőttek felelőssége a mielőbbi cselekvés!
  3. Ne mondjuk, hogy „minden rendben lesz”.

MIT TEGYÜNK?

  1.  Legyünk nyugodtak és fogalmazzunk egyszerűen és mondjuk el az igazságot, koruknak megfelelő szavakkal. A kisgyermekek nem érthetik a komplex tudományt. Inkább olyan emberekhez, helyekhez, a természethez, és állatokhoz fűződő történetek segítségével beszéljünk a klímahelyzetről, amelyekhez tudnak kapcsolódni: Miért van eltűnőben a sarki róka Észak-Svédországban? Járjunk biciklivel iskolába? Miért fontosak a kukacok?
  2. Mutassuk meg, hogy van remény. Mondjuk azt, hogy “Igen, a klímaváltozás komoly probléma, de mivel mi emberek okozzuk, mi is tudjuk rendbe hozni. Valójában már tudjuk, mit kell tenni. Csak sokan kellünk hozzá.” Beszéljünk azokról az emberekről, szervezetekről, vállalatokról, amelyek már dolgoznak a megoldáson.
  3. Beszélgessünk a lehetséges megoldásokról. Minél fiatalabb a gyermek, annál fontosabb a megoldásokról beszélni. Keressünk a környezetünkben pozitív kezdeményezéseket, és beszélgessünk ezekről gyermekünkkel. Kérdezzük meg, ők hogy tudnának ezekhez csatlakozni.
  4. Lépjünk közösen akcióba. Jó, ha a fenntartható viselkedést és az aktív, cselekvő állampolgári attitűdöt normaként alakítjuk ki már fiatalkorban.
  5. Kapcsolódjunk a természethez. Beszélgessünk arról, hogy az ember része a természetnek, és ösztönözzük a gyermekeinket, hogy segítsenek a bajban lévő állatokon.
  6. Gondoskodjunk a saját érzelmeink feldolgozásáról. Ne felejtsük el, hogy a nehéz érzések annak a jelei, hogy értjük a helyzetet, és segítenek nekünk abban, hogy találjunk elég erőt magunkban a cselekvéshez.
  7. Adjunk teret a gyermekek érzelmeinek. Azáltal, hogy az érzelmeket és információkat együtt dolgozzuk fel, mind a gyerekek, mind a felnőttek – paradox módon – egyre bizakodóbbnak és erősebbnek fogják érezni magukat ahhoz, hogy tovább dolgozzanak a változás érdekében.

Nézd meg a videót!

 

TÖLTSD LE A CIKKET!

Hogyan beszélgessünk a gyerekekkel a klímaváltozásról

Növényi alapú étrend: jobb a bolygónak, de egészséges a gyermekeknek is? 

A kutatók úgy becsülik, hogy ha fokozatosan áttérnénk a növényi alapú étrendre, évente 8 gigatonnával csökkenne a CO2 kibocsátás. Ez óriási eredmény lenne: kb. 15%-a annak a mennyiségnek, amekkorával csökkennie kellene a CO2 kibocsátásnak ahhoz, hogy a globális hőmérséklet emelkedést 1.5 C alatt tartsuk 2050-re (Roe et al., 2019). Ezt egészségügyi tények is alátámasztják: a kutatások szerint a vegán és vegetáriánus étrendet követő felnőttek minden szükséges tápanyaghoz hozzájutnak. Természetesen az aktivisták azt is hangsúlyozzák, hogy állatvédelmi szempontok is érvényesülnek. De mi a helyzet a várandós nőkkel, szoptató anyákkal és kisgyermekekkel? Nekik több energiára, fehérjére és mikrotápanyagra van szükségük. Számukra is egészséges a növényi alapú étrend?

 

Mi a hivatalos ajánlás?

A hivatalos ajánlás azt emeli ki, hogy a terhesség alatt és kisgyermekkorban gondosan meg kell tervezni a növényi alapú étrendet. Egy amerikai ágazati szövetség, az USA Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia (US Academy of Nutrition and Dietetics), szerint, „a helyesen megtervezett vegán, lakto-vegán, lakto-ovo-vegán megfelelő minden korosztály számára, beleértve a várandósság és szoptatás időszakát is” (Melina et al., 2016). Az Európai Gyermek Gasztoenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság Táplálkozási Bizottsága viszont óvatosabban fogalmaz: „Vegán étrendet csak megfelelő orvosi vagy dietetikusi felügyelet mellett szabad követni, és a szülőknek tudniuk kell, hogy ha nem gondoskodnak kellő étrend kiegészítésről, az komoly következményekkel járhat.” (Fewtrell et al., 2017).

 

Mire figyeljenek a szülők?

Azoknak a várandós anyáknak és szülőknek, akik fontolgatják a növényi alapú táplálást gyermekeik számára, különösen ajánlott az alábbi nyolc tápanyag megfelelő mennyiségű bevitelének biztosítása (Müller et al., 2020):

  • A vas rendkívül fontos a gyermek központi idegrendszeri fejlődése számára. Igaz ugyan, hogy sok növényi alapú étel tartalmaz vasat, de a szervezet ezt nehezebben tudja beépíteni az állati eredetű vashoz képest. Egyes zöldségek, magvak és teljes kiőrlésű gabonák fitinsavat tartalmaznak, ami gátolja a felszívódását.
  • A cink az immunrendszert támogatja, és bár vannak cinkben gazdag zöldségek és gabonák, de a fitinsav gátolja a cink felszívódását is.
  • A jódra alapvetően szükség van a fizikai és neurológiai fejlődéshez. Főleg a tengerből származó ételek és tejtermékek tartalmazzák, és egyes tengeri növények is gazdagok jódban, valamint árulnak jódozott sót is.
  • Az Omega-3 és más többszörösen telítetlen zsírsavak is elengedhetetlenül szükségesek a gyermek idegrendszeri fejlődéséhez. Ezek elsősorban állati eredetű táplálékokban találhatók, de vannak növényi alapú források is, például egyes magvak és zöldségek.
  • A kálcium a megfelelő csontsűrűséghez szükséges. Ezt a zöld leveles zöldségek tartalmazzák, de túlnyomórészt a tejtermékekben találhatók.
  • A D vitamin is alapvető fontosságú az egészséges csontnövekedéséhez. A fő étrendi forrása a tejtermékek és a zsíros halak, de egyes növényi ételek is tartalmaznak D-vitamint, valamint a szervezet is termeli a napsugár hatására.

  • A szoptató anyák B12 vitaminhiánya hatással lehet a csecsemőjük idegrendszeri fejlődésére. A B12 elsősorban állati termékekben található, így a vegán étrended követőknek szüksége van kiegészítésre vagy B12 vitaminnal dúsított ételekre.
  • A zöldségekben található fehérje gyakran nem tartalmaz olyan változatos esszenciális aminosavakat, mint az állati termékek, pl. a hús, hal, tejtermékek, tojás. Egy kellően megtervezett növényi alapú étrenddel meg lehet oldani ezeknek a kihívások többségét, ám a vegán étrendet mindig ki kell egészíteni B12-vel, sőt, gyakran D vitaminnal is, egyes esetekben pedig szükség lehet más mikrotápanyagokra is, mint pl. omega-3 zsírsavakra várandós nőknél. A szülőknek azt is tudniuk kell, hogy a növényi alapú étrend sok rostot tartalmaz, ezért a gyermek hamar teltnek érzi magát.

 

Tekintettel a növényi alapú étrend iránti egyre nagyobb érdeklődésre, és a környezetünkre gyakorolt pozitív hatásaira, több ilyen irányú kutatásra van szükség. A várandós nőknek, szülőknek és nevelőknek, egészségügyi szakembereknek pontos iránymutatásra van szükségük, hogy a lehető legjobb döntést hozhassák meg gyermekeik érdekében.

 

NÉZD MEG A TELJES VIDEÓT:

 

TÖLTSD LE A CIKKET!

Biztonságos-e a növényi étrend gyerekeknek

A természethez minden nap kapcsolódnunk kell – a gyerekeknek is!

A kutatások azt jelzik, hogy – a gyermekek és a felnőttek számára is – a természet világában szerzett élmények, tapasztalatok nagyon jó hatással lehetnek a pszichés és fizikai jóllétre, és javíthatják a tanulási készségeket. A természetben eltöltött idő lenyugtatja a gyermekeket, segít a figyelem összpontosításában és csökkenti a figyelemhiányos hiperaktivitás tüneteit. Javíthatja a kognitív készségeket is, csökkentheti a gyermekkori elhízás kockázatát és segíthet a rövidlátás csökkentésében.

A természet-hiányos rendellenesség” nem orvosi diagnózis, inkább egy hasznos terminológia – egy metafora – arra, hogy leírjuk azt a sokunk által megfogalmazott nézetet, melyet az utóbbi idők kutatásai is alátámasztanak, hogy a természettől való elidegenedésért nagy árat fizet az emberiség. Persze a természet nem gyógyír mindenre, de nagy segítséget jelenthet, különösen azoknak a gyermekeknek, akiket stresszelnek a kontrolljukon kívüleső körülmények.

Mit értünk természet alatt pontosan?

Természetes környezet nem csak a vadonban található, hanem a városban is. Lehet egy park, egy csöndes zug fákkal, néhány cserépben növő zöldség az ajtó mellett, de még egy olyan nyugalmas hely is, ahonnan láthatjuk az eget és a felhőket. A természet gyakran még a sűrű városi környzetben is megtalálható.

A természethez való kapcsolódásnak mindennaposnak kellene lennie, és ha úgy tervezzük meg a városainkat, hogy harmóniában legyenek a természettel és a biodiverzitással, magától értetődővé válik.

Hogyan tudjuk informálni a gyerekeket a klímaváltozásról anélkül, hogy „túl sötétre festenénk a természet jövőjét”?

Az Amerikai Pszihiátriai Társaság a klímaszorongást úgy írja le, mint a „környezeti katasztrófától való krónikus félelem”. 2020-ban a Lancet egyik cikkében az olvasható, hogy a klímaszorongás tünetei között szerepel pánikroham, álmatlanság és kényszeres gondolkodásmód. Mindezt sok gyerek is átéli.

Az adatok önmagukban ritkán mozdítják az embereket a tudatosságtól cselekvésre. A fiataloknak feltétlenül ismerniük kell a környezeti ártalmakat, ugyanakkor szükségük van közvetlen élményre a természetben. Azért is, hogy élvezzék, és azért, hogy ne csak elvont fogalmuk legyen a természetről. Lehet, hogy sokat tudnak a klímaváltozásról, és az Amazonas esőerdőinek pusztulásáról, de azt gyakran nem tudják, hogy mi él a közelükben lévő üres telken, a környékbeli tóban vagy parkban.

Ha mi magunk és gyerekeink közvetlenül kapcsolódunk a természethez, nemcsak megtanuljuk kezelni a természet elvesztésének hatásait, hanem elvethetjük – akár a szó szoros értelmében is – egy természetben gazdag jövő magvait is.

 

NÉZD MEG A TELJES VIDEÓT!

 

TÖLTSD LE A CIKKET!

A gyerekek természettel való kapcsolata fontos

    Szeretne több információt kapni a témával kapcsolatban? Keressen bennünket!