Resztoratív gyakorlatok képzés

A hazai és nemzetközi kutatások és saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy az óvodai és iskolai agresszió legjobb kezelése a megelőzés. A megelőzés kulcsa pedig az erős közösség, ahol közösen kialakított szabályok és a közösség tagjai közötti kapcsolódások alapján működik az egyéni és a közös felelősségvállalás.

Mik a resztoratív gyakorlatok?

A resztoratív eljárások – a mediációhoz hasonlóan – visszaadják a konfliktusokat az érintetteknek. A resztoratív modellek célja a támogató közösség létrehozása és a kapcsolatok erősítése. A proaktív resztoratív technikák – mint a rendszeres beszélgető- vagy proaktív körök – a mindennapi együttműködés és kapcsolatépítés révén előzik meg a feszültségeket. Olyan biztonságos, empátiás közösséget teremtenek, ahol a tagok megismerik egymás határait és szükségleteit, ezáltal csökken a zaklatás és a bántalmazás kialakulásának esélye. A nyílt kommunikáció erősíti az érzelmi intelligenciát, ami segít észrevenni mások elnyomását vagy fájdalmát. A kisebb viták még azelőtt megoldódnak, hogy komoly zaklatássá vagy kezelhetetlen konfliktussá fajulnának. Ez teszi lehetővé azt, hogy ha mégis baj történik, akkor a károk helyreállítására, a jóvátételre tudjuk helyezni a fókuszt.

A resztoratív gyakorlatok olyan elméleti és gyakorlati kereteket és módszereket hoznak az óvodák és az iskolák életébe, ahol a közösség tagjai – a gyerekek is – képessé válnak:

• közösen megelőzni a konfliktusos és bántalmazásos helyzeteket,
• közösen feldolgozni a megtörtént esetek hatását és felelősséget vállalni a saját tetteikért, a közösségi szabályok megszegésének következményeiért, és szerepet vállalni a megsérült kapcsolatok, a közösségen esett csorba helyreállításáért.

Hogyan működnek a resztoratív gyakorlatok az iskolában, óvodában?

Ahhoz, hogy egy óvoda vagy iskola resztoratív szemléletben működjön, ahhoz minden szereplőjének ugyanazt a nyelvet kell beszélnie és közös motivációval kell rendelkezniük. Emellett, nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, ami azt jelenti, hogy a mindennapi kapcsolódásaink során, közléseinkben és beszélgető köreinkben megosztjuk egymással, hogyan érintenek bennünket a mindennapi, közösséget érintő történések, és közösen tervezzük meg tevékenységeinket.

Általánosságban elmondható, hogy az a gyerek, aki bántja a többieket, az valószínűleg nem kapta meg azt a figyelmet, támogatást, hogy egy közösségben jól működjön, együttműködővé váljon. Alapvetően nem magától válik az ember egy negatív cselekedet elkövetőjévé, hanem egy kapcsolati rendszerben él. Cselekedeteinkben a valahová tartozás szükséglete hajt bennünket.

Ez azt is jelenti, hogy ha egy incidens követően nem történik semmi a közösségben, nem dolgozzuk fel az esetet az érintettekkel, akkor érdemi változás nem várható.

Mit kapok a három napos resztoratív képzéstől?

• Rövid elméletet, világos példákat arról, mi is a resztoratív szemlélet és hogyan segíti az óvodai-iskolai közösség megerősítését.
• A világos, korszerű elméleti keretek a tényleges szemléletváltáshoz segítik hozzá a résztvevőket.
• Gyakorlati eszközöket, amelyek azonnal alkalmazhatók a mindennapi iskolai helyzetekben, legyen szó konfliktusok és zaklatás megelőzéséről vagy kezeléséről, tanórai vagy tanórán kívüli keretekben egyaránt.
• Hatékony kérdéseket és technikákat körbeszélgetések vezetésére.
• Eszközöket arra, hogyan válaszolhatunk az iskolában előforduló súlyos normaszegésre.