Együtt a romák közegészségügyi helyzetének javításáért

A szegény közösségekkel dolgozó civil társadalmi szereplők tapasztalatai szerint számos társadalmi tényező határozza meg a szegénységben élők egészségi állapotát.

Miért fontos a romák egészségügyhöz való hozzáférésének javítása?

 Az a tény, hogy a romák várható élettartama 10 évvel alacsonyabb, mint a nem romáké, ágazatokon átívelő együttműködést igényel, mivel ezek a társadalmi tényezők (rossz lakhatási viszonyok, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való alacsony hozzáférés, a páciensek nem kielégítő tájékoztatása, a roma telepek korlátozott infrastruktúrája, szegényes életkörnyezet, a mélyszegénység, a földrajzi és társadalmi kirekesztés) mind szorosan összefüggnek a szegénységben élők egészségi állapotával.

Korábbi kutatások utalnak arra, hogy azok a települések, amelyek kevés társadalmi, gazdasági és politikai kapacitással rendelkeznek, sokkal inkább elszenvedői a környezeti ártalmaknak, károknak, így nehezebben is jutnak környezeti előnyökhöz. E települések lakosai között is leginkább érintettek a kirekesztett településrészeken élők. Túlnyomórészt alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusszal rendelkeznek, kevésbé képzettek, és aránytalan elszenvedői a környezeti ártalmaknak a veszélyes hulladékok, az égetőművek, gyárak, elhagyott ipari létesítmények miatt. Nehezen férnek hozzá azokhoz a környezeti előnyökhöz, ami például a tiszta ivóvizet, a megfelelő szennyvíztisztító létesítményeket vagy a közüzemi szervek szolgáltatásait jelenti. Ezeken a településrészeken a környezeti közszolgáltatások felsősségi körön kívüliek vagy általában ide koncentrálódnak a környezetvédelmi szempontból vitatott gyakorlatok (pl. illegális szemétlerakás).

Mindezek miatt szükség van:

  • A bűntudat és a bátortalanság köréből a bizalomépítés és az együttműködés kultúrája felé tekinteni, amellyel változásokat generálhatunk.
  • A társadalmi függőséget és paternalizmust aktív állampolgárságra váltani, ösztönözni az emberi jogok tiszteletben tartását, a jó kormányzást, a részvételi demokráciát és az inkluzív végrehajtást.
  • A szegénységben élő roma lakosság népegészségügyi helyzetét, egészségi állapotát meghatározó társadalmi tényezők megkívánják az érintett felek aktív helyi együttműködését, közös cselekvési tervet magába foglaló intézkedéseket és a helyben fellelhető erőforrások hatékonyabb elosztására irányuló változásokat a roma telepeken élők jobb egészségi állapotának előmozdítása érdekében.

Mit szeretnénk elérni a programmal?

A projekt fő célkitűzése a romák egészségét meghatározó társadalmi és környezeti tényezőkre vonatkozó releváns bizonyítékok összegyűjtése, kutatási alapú bizonyítékok szükségességének erősítése a vonatkozó közpolitikák befolyásolásában és a helyi roma közösségek mozgósítása a nyilvános részvételéhez, az interkulturális mediációba való bekapcsolódásra és érdekérvényesítésre, ami hosszú távon eredményezi egészségi állapotuk javulását.

Mi mindent teszünk ennek érdekében?

  • A helyi egészségügyi és környezeti szakpolitikák felülvizsgálata
  • Érintetti térképet készítünk
  • Háztartási vizsgálatokat végzünk
  • Esettanulmányokat készítünk
  • Tréningeket tartunk
  • Interkulturális mediációval dolgozunk
  • Közösségi akciócsoportot hozunk létre, feltérképezzük a népegészségügyi és környezeti helyzetete a roma lakosok bevonásával
  • Intézményi munkacsoportot hozunk létre, népegészségügyi és környezeti helyzetet térképezünk fel, az érintett intézmények bevonásával
  • Részvételi média projekt tevékenységeket végzünk, egészség és környezeti témákban
  • Folyamatértékelés
  • Népegészségügyi mini projektet dolgozunk ki és valósítunk meg közösen
  • Helyi kampányokat szervezünk
  • Országos műhelyeket szervezünk

A gyakorlatban a mésztelepi interkulturális mediátorok mesélnek arról, hogyan sikerül egyre több embert megnyerni a közöségi akciónak:

 

Milyen eredményekre számítunk?

  • A tanulmányok befolyással lesznek a helyi és országos közpolitikákra, felhívják a figyelmet a romákat érintő egészségi és környezeti kockázatokra, javaslatot tesznek romák helyzetét javítandó hatékonyabb intézkedésekhez
  • Erősödik a roma közösségek érdekérvényesítési potenciálja a közegészségügy és környezeti igazságosság terén, aktív állampolgári attitűdök alakulnak ki
  • Erősödik az együttműködés a közösségi tagok és releváns intézmények között
  • A kampányok által láthatóvá válnak a projekt által generált jó gyakorlatok, amelyek a helyi szintű közegészségügyi és környezeti helyzetek javítását eredményezik.

Partnereink:

  • PAD Foundation for Environmental Justice
  • Roma Sajtóközpont

    Szeretne több információt kapni a témával kapcsolatban? Keressen bennünket!