Iskolai mediációs tapasztalatok az OME konferencián

Az Országos Mediációs Egyesület 2018 májusi konferenciája az iskolai mediáció helyzetéről, gyakorlatairól szólt. Nem csak résztvevőként, de meghívottként is ott voltak a Partners Hungary képviselői is, hiszen 2009 óta dolgozunk mediációval különféle oktatási intézményekben, iskolai szakemberekkel és diákokkal.

Összefoglaló a konferencia délelőtti előadásaiból.

1. Az iskolai mediáció tapasztalatai Olaszországban
   Carmela Cavallo, a GEMME (Groupement Européen des Magistrats pour la Médiation) Olaszországi Szekciójának Elnöke

Mottó: „A mediátor célja, hogy összevarrja azokat a szöveteket, amelyek szétszakadtak az iskolai konfliktus mentén.”

• Az iskola színtere annak, ahogy másokkal kommunikálunk, itt megtanulható, hogyan lehet elfogadni a különbségeket, ezért fontos a jó minta.
• Az iskola és a család nevelési elvei eltérnek, és ez gyakran konfliktust eredményez, a családok sokat panaszkodnak, pl. túlterheltségre, agresszióra.
• A gyakran változó körülmények között a felnőttek gyakran bizonytalanok a határok kijelölésében, ez is konfliktusforrás.
• Az iskolákban egyre korábbi életszakaszban már érezhető az agresszió (hatalommal, erővel való visszaélés).
• Régen a tanárt bírónak is látták, ma már ezt nem fogadnák el, ezért van szükség mediátorra.
• Tipikus a két diák közötti, illetve a diákok csoportjai közötti mediáció, amlyben segítők is részt vehetnek az adott osztályból. A nagy létszámú csoporthoz nagy tapasztalat kell a mediátor részéről.

Mediáció: hogyan, milyen módszerekkel?

• A mediáció elején mindenki elmondja a saját verzióját, ezzel indul a mediáció.
• Az ülés része a tájékoztató, a szabályok rögzítése, ezek közt a titoktartás kiemelten szerepel.
• A mediátor ráébreszti a feleket ara, hogy olyan képességekkel is rendelkeznek, amikről esetleg nem is tudtak, mert annyira a konfliktussal voltak elfoglalva.
• Érdemes hangsúlyt fektetni a közös álláspontra utaló témákra, amelyek mentén könnyebben elindul a beszélgetés (pl.: zene, sport.)
• A mediáció után utánkövetéssel szokták támogatni a feleket.

Mikre jó a mediáció?

• Csökken a korai iskolaelhagyás,
• Csökken a zaklatások száma,
• Segítheti a másság elfogadását,
• Megerősíti az önbecsülést (ha valakit zaklatnak, az könnyen lehet behódoló máshol is),
• Önkritika gyakorlásra és mások véleményének elfogadására ad alkalmat, ami itt tanulható,
• Kontrollálható lesz a düh, ez is kivihető a mediáción kívüli térbe is,
• Csökkenthető az iskolai felfüggesztések száma.
• A digitális zaklatás nagy probléma, erre a pedagógusok nincsenek felkészülve.
• A mediáció iskolai helyszíne: külön terem az iskolában.
• Az iskolai mediátor eljárhat pedagógusok között és családi ügyekben is.

Az előadó által említett programot a Gyerekjogi Biztos finanszírozta (ha ez nincs az adott országban,, akkor uniós pályázaton érdemes támogatást szerezni).

A projektben 2 mediációs szervezet, a GEMME és egy büntetőügyi mediációval foglalkozó szervezet dolgozott. Saját mediátorokat képeztek ki.  Az iskolák pályázhattak a programban való részvételre.

• Az volt a cél, hogy minden iskolában legyen egy mediátor, akihez konfliktus esetén fordulni lehet.  Ennek következtében heti 1 alkalommal van mediátor az iskolában, ilyenkor lehet hozzá fordulni. Eleinte külsős mediátorral működtek, de a képzés óta belső mediátorral működik a szolgáltatás.
• Szórólapokkal terjesztették a mediáció hírét. Realitás, hogy minden megyében legyen mediátor, iskolánként nem biztos, hogy megvalósítható ma még.
• A program végén, egy év után hatásmérést terveznek, utána kérdés, hogy ki fogja finanszírozni a mediációt: település, régió, vagy EU-s pályázatból.

Római bíróságon: A gyermekelhelyezési perekben mediációs ablakot vezettek be, az ügyfelek 30%-a vette igénybe, és az ügyfelek 25% -a  megállapodást is kötött.

2. Az oktatásügyi viták és kezelésük rendszere, az alternatív vitarendezés (AVR) keretei

Krémer András előadása

Téma

• Az oktatásügyben megjelenő ügyek sokfélesége
• Hogyan lehetne olyan rendszert építeni, ahol az ügyfelek megtalálják a mediációt?
• Hogyan jönnek létre ilyen rendszerek?
• Társadalmi tradíciók
• Szakpolitika alakulása
• Szervezeti kultúrák

Oktatásügyi vitákban érdekvita, verekedések, kirekesztések, mobbing, különböző érintettek közötti konfliktus tapasztalható. Még mindig ott tartunk, hogy súlyos iskolai konfliktusokban továbbra sem evidens, hogy közvetítőhöz forduljanak az érintettek.

Az emberi jogok, jogérvényesülés fontos lenne, ebben lehetne szerepe a mediációnak.

Honnan indulunk az oktatási színtereken, mi a jelen helyzet?

• autoriter társadalmi, intézményi, vezetési tradíciók
• poroszos oktatási hagyományok
• bizalomhiány a viták hivatalos rendezésében
• kapacitáshiány, „nem érünk rá”
• magas kockázatnak ítélik az AVR-t (költség, idő)
• készségek, tapasztalatok hiánya
• hiányok a szakemberek képzésében (nincs AVR oktatás a tanárképzésben, jogászképzésben, menedzserképzésben)

Társadalmi tradíciók, minták

• a gyerek a „család tulajdona” (családon belüli erőszak – Isztambuli egyezmény)
• munkahelyi minták, erős kiszolgáltatottságok – metoo, sztrákjog csökkenése
• oktatás szabályozása – intézményi központosítás
• AVR: visszavonuló állami szerepvállalás (MKDSZ, OKSZ, EÜ közvetítés, Hatósági közvetítés)
• munkahelyi jellemzők – szervilizmus, függő helyzetek

Jegyzetelő megjegyzése: EMMI – Gyermekvédelmi digitális stratégia életbeléptetése 2017-től: rendelet van – szakemberek hézagosan – információ viszont a pedagógusoknál, illetve a vezetőknél alig.

Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács mediációs pedagógus képzése 2014 óta tart, cél, hogy minden iskolában legyen egy pedagógus mediátor.

Az iskolai alternatívák alkalmazásában kérdés

• van-e a vezetőknek mozgásterük?
• szerepel-e a házirendben az alternatív út?
• van–e szándék a tárgyalásra?
• érdekérvényesítés megnehezítése (nem adnak választ, depresszió, civilek kiszorítása)

Az AVR hiányának feltételezhető okai

• ismeret hiánya
• személyes attitűd
• jogszabályok sugalmazása – nem neveznek néven módszereket
• policy szándékok
• intézményi hiányok
• terelő mechanizmusok hiánya

Elemek (hiányok, illetve kívánalmak) a rendszer építéséhez

• kevés a kutatás, esetelemzés
• esetek dokumentálásának hiánya
• aktorok feltérképezése lenne szükséges
• mintahelyek kiválasztása – pilot-projektek indítása
• tervezés
• kommunikáció rendszeren belül és kívül

Intézményi szint

• esetszint – eset megtalálása, AVR-be terelés, szolgáltatás
• esetfeldolgozás – tanulságok, protokoll, rutin
• intézményi feldolgozási szint – szervezetfejlesztés, kultúraváltás, dokumentáció, vezetői visszacsatolás
• rendszer szint – szakmai hálózat, koordinált fejlesztés, szakpolitikai visszacsatolás

Közvetítők a szervezetben – iskolai mediáció, kihívások

• sikert kell igazolnia a mediátornak
• függetlensége kérdéses
• munkaköri leírásában garantálható-e a szakszerűség?
• munkaelszámolás, mérés, megosztás
• kapacitás, körülmények
• titoktartás, hierarchia
• speciális szabályok
• külső mediátorok, mentorok

Szabályozásban

• egyszerre teljes lefedettség

Továbblépés

• mediátorok hálózatépítése
• szakmai keretek megerősítése (belső mediátorok kamarai tagsága?)
• pilot-programok szükségessége

3. A gyerek, mint érintett a mediációs folyamatban

Gyengéné dr. Nagy Márta – Bírók a Mediációért Európai Egyesülete  (GEMME)

Bírósági eljárásban a részvétel tágabb és szűkebb értelmezése.

Gyermekvédelmi megközelítés: Megelőzés – védelem – gyermek részvétele

Jogi megközelítés: hely, hang, meghallgatás, hatás – Lundy modell

A gyermek részvétele, akkor biztosított, ha a megfelelő garancia van a biztonságos környezetre:

• ha tudjuk, hogy amikor meghallgatjuk, akkor mire figyeljünk oda, szakemberként,
• képesek vagyunk dekódolni, amit mond,
• azt, hogy a döntéshozatalban mennyire vettük figyelembe a véleményét, számára visszajelzésként kell elmondani (Lundy- modell)
• ET iránymutatásában a szakembereknek szigorúan előírja, hogy nem elég a jog biztosítása (a technikai rész), de kellő súllyal kell a véleményét is figyelembe venni (New Yorki egyezmény, az emberjogokon belül vannak + jogok.)
• A gyermek legfőbb érdeke, szükséglete, aminek érvényesülni kell. Az életkor nem lehet az egyedüli kritérium.
• Bírósági eljárásban a meghallgatás lehet közvetlen vagy közvetett.
• A bírói iránymutatás a meghallgatás / részvétel módjaira vonatkozik.

A bíró dönthet úgy, hogy nem hallgatja meg a gyermeket, ha ez ártana neki:

• abúzus
• védtelenség
• ellennevelés
• fizikai, lelki bántalmazás
• véleménynyilvánítás lehetőségének korlátozása.

A gyermekközpontú igazságszolgáltatás alapelv lett. Gyermekvédelmi szakembert, ügygondnokot rendelhet ki a bíróság. Az OBH honlapján gyerekeknek szóló interaktív anyagok vannak.

A gyermek meghallgatásának módja a bírónál és a mediációnál más.

A gyermek egyik esetben sem dönt, ezt hangsúlyozni kell a gyerek felé, de véleménye meghallgatható, a szükséglete fontos.

A titoktartás, bizalmasság fontos, hogy a gyermek kapjon garanciát arra, hogyan használják az általa elmondottakat.

A mediációban a szülők beleegyezése kell ahhoz, hogy meghallgatható legyen a gyermek.

14. életévet betöltött gyermeket be kell vonni, alatta mérlegelhet a mediátor.

A mediációban a gyerek véleményének meghallgatása után a mediátor felhívhatja a szülők figyelmét a gyermek szükségleteire, de nem szólhat bele a szülők döntésébe.

A határon átívelő ügyekben kötelező a mediációban a gyermek meghallgatása, országonként más életkorral. Hágai Egyezmény a mediáció előnyeiről, nehézségeiről szól. A gyermeknek mindenképpen tudnia kell, hogy nem az ő felelőssége a döntés.

A gyerek bevonásának kérdésénél Márta hivatkozott az „És mégis kinek az érdeke” c. szakmai ajánlás tervezetre, aminek olvasása ajánlott. Az anyag a Partners Hungary Alapítvány által életre hívott informális munkacsoport terméke. Akit érdekel, jelezze a kukityk@partnershungary.hu címen, és elküldjük az anyagot. 2018 októberben várható egy 60 oldalas szakmai anyag megjelenése is.

Egyéb érintett pontok, megjegyzések

Európai Parlament tanulmánya 2014 – Európai Uniós Mediációs Paradoxon – 2008/52/EP

Gajduschek György MTA TK JTK jogi kultúra átalakulásáról kutatás.

A demokrácia csendes műhelyei – óvodákban lévő mediáció.

www.ideachildrights.ucc.ie

Lux Ágnes – legjobb érdeke a gyereknek, nem legfőbb érdeke.

Családi jog 2018.1. sz. Hogy mondjam el, hogy Te is megértsd c. cikk. Egy bírói döntésről a gyermek tájékoztatása a per végén, az ítéletről, hogy megértse a gyerek a bírói döntést.

A gyermek tájékoztatatás a per előtt és után is fontos, erre is kéne gondolni.

A gyermek tájékoztatásáról szóló kisfilm bemutatásával zárult az előadás.

A délutáni panelbeszélgetésben az iskolai mediáció hazai tapasztalatairól beszélgettünk. A Partners Hungary 2009-ben képzett először pedagógus- és diák mediátorokat a Politechnikumban, ezt követően pedig az évek során körülbelül 250 iskolai szakembert (pedagógusokat, pszichológusokat, szociális szférában dolgozókat) képeztünk ki mediécióra. 2015 óta pedig egy Erasmus+ programunk fut 3 szolnoki középiskolában, amelynek részleteit és szakmai anyagait itt olvashatja.

Budapest, 2018. május 30.

Kukity Kriszta

Partners Hungary Alapítvány