Interkulturális mediáció a gyakorlatban

Hazánkban az interkulturális mediációt alapítványunk honosította meg. A roma integrációról szóló szakmai hitvallásunkat itt olvashatják.
A módszerben alkalmazott helyi mediációs tevékenységeket az interkulturális mediátorok koordinálják. A helyi közösségek a felmerülő problémákra reagálva közösen hoznak döntést és közösen valósítják meg a terveiket. Bemutatjuk azokat a településeket, ahol alapítványunk dolgozik.

Gyulaj

A 967 lélekszámú Gyulajt 70%-ban roma emberek lakják. A településen már évek óta nincs aktív programunk, mégis aktív a helyi közösségi akciócsoport (KACS) és a helyi roma mediátor, Orsós Géza, valamint a helyi önkormányzat. Mi mindent tettek az évek során a hátrányos helyzetű romák foglalkoztatásának és a lakhatási körülményeik javításának érdekében?

• 65 aktív közösségi akciócsoport tag találkozik rendszeresen, hogy a helyi problémákra megoldásokat keressenek, közös erővel és önkormányzati támogatással.
• 1.200.000 forintot gyűjtöttek össze, amelyből 115 család lakhatási körülményeit javították: volt, ahol akarálymentesítették a házat és az udvart, hogy lakója kerekesszékkel is tudjon közlekedni. Volt, ahol tisztasági festést, burkolást, fürdőszobafelújítást végeztek, és volt, ahol az egész házat tették rendbe, hogy a család együtt maradhasson és ne emeljék ki a gyerekeket. Az építési munkálatokhoz az önkormányzat is biztosított munkagépeket, szerszámokat, homokot, cementet és téglát.
• Több, mint 2300 óra önkéntes munkát tettek bele a közösség ügyeibe.
• A problémamegoldás minden esetben közös megbeszélések és döntések eredménye. A folyamatot a helyi interkulturális mediátor fogja össze.
• Hosszú évek után újra működik a gyógyszertár a településen, hogy a betegek helyzete ne nehezedjen az utazás költségével és idejével.
• A közkutakat megjavították és felújították, hogy azok a családok is tiszta vízhez jussanak, akiknél nincsen vezetékes víz.
• Több, mint 70 ember helyezkedett el sikeresen a környékbeli gyárakban, amellyel magasabb fizetés.
• A segítségnyújtás során a közösségi akciócsoport nem tesz különbséget roma és nemroma ember között.

Ismerje meg a gyulaji csapatot!

Nagydobos

2014-2017 között dolgoztunk az önkormányzattal, védőnői szolgálattal, óvodával-iskolával, együtt állítottuk össze a problématérképet. Két mediátor dolgozik Nagydoboson, akiknek köszönhetően a települést a környéken mintaként szokták emlegetni.

• Sószobát hoztak létre, mert sűrűn előfordultak légúti megbetegedések a gyerekek körében. A lakosság téglajegyekkel, az önkormányzat plusz anyagi forrással támogatta a sószoba létrejöttét, és azok a lakók is szívesen beleadtak, akiknek nincsen gyerekük.
• Tisztasági festést szerveztek a rászoruló családoknál
• Szemétszedést szerveztek
• Fogamzásgátló eszközöket is szereztek, amelyeket név nélkül vehettek igénybe – hiszen ez egy kényes téma, tapintatosan kellett megközelíteni.
• Mi abban hiszünk, hogyha egymásra találunk egy közösséggel, akkor újabb és újabb forrásokat teremtünk a továbbo közös munkához. Ezért amikor a GSK program véget ért, egy új nyertes pályázat keretében új programot kezdtünk együtt: Játéktárat hoztunk létre, egy olyan közösségi helyet, ahol a generációk közti falak lebontására és a kisgyerekkori fejlesztésre fókuszálunk.
• A településen közösségi kertet is létrehoztak, a Pillangó Fejlesztések Egyesület kezdeményezésére, amelyet 2021-től mi koordinálunk. A gyerekek a felnőttekkel közösen tanulhatják meg a biokertészkedést és az egészséges táplálkozás alapjait, és közösen szüretelik le a megtermelt javakat.

“Jó látni, hogy hatással vagyunk egymás életére, és megköszönik a többiek, hogy biztatom őket” – meséli Piri, az egyik mediátor.

Borsodnádasd

Borsodnádasddal 3 éve vagyunk kapcsolatban. Először segéd-egészségőröket képeztünk a svájci alapellátás modell program keretein belül. Később a borsodnádasdi kollégáink elsajátították az interkulturális mediáció módszertanát, és több éve doloznak roma mediátorként.  Tudásukkal, tapasztalatukkal, munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az egészségügyi alapellátáshoz nehezen hozzáférők, szegények, romák egészségtudatossága nőjön és hozzáférjenek az egészségügyi alapellátáshoz. Általánosságban elmondható, hogy a kirekesztett településrészeken élő romák közegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése akadályozott: nincs orvos a faluban, nem tudják megfizetni a gyógyszereket, nem kapnak kielégítő információt az egyes egészségügyi helyzetek kezelésével kapcsolatban. Sokan vannak, akik nem részesülnek rendszeres orvosi ellátásban, nem rendelkeznek elég információval a prevencióról és az egészségmegőrzés fontosságáról. Az is előfordul, hogy az egészségügyi alapellátásban szerzett rossz tapasztalatok elbizonytalanítják őket: kellemetlenül érezték magukat egy vizsgálat alatt, nem mertek kérdezni vagy nem jutottak el az ellátás színhelyére, mert nem tudják megfizetni az útiköltséget és a felírt gyógyszerek árát.

A mediátorok azt tartják, hogy a közösségi munka alapköve a bizalom és az elfogadás. Személyiségükkel dolgoznak, így az egészségfejlesztési munkához hozzátartozik az is, hogy ők maguk is fejlődnek, növekszik az önbizalmuk, bátorságot ad nekik, hogy romaként a helyi közügyekbe beleszólhatnak, formálhatják azt, és tapasztalati szakértelmüket elfogadják a helyiek.

• Egészségnapok alkalmával a roma mediátorok olyan embereket tudtak megszólítani szűrővizsgálatokon való részvételre, akik sokáig a helyi orvoshoz sem jutottak el. A korábban tabutémának számító fogamzásgátlás, emlő-és prosztatavizsgálat terén bátran, érdeklődve kérdeztek.
• A fogmosás fontosságának felismeréséhez az óvodában és iskolában juttatták el a mediátorok a gyerekeket, akik örömmel bontották ki a fogkefét-fogkrémet, tisztasági csomagot és gyakorolták a helyes fogmosást.
• Közös összefogással mini mosodát létesítettek, amit sok család vesz igénybe.
• Az együttműködés attól lesz fenntartható, hogy az önkormányzat, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat és a védőnői szolgálat aktív szerepet vállal benne egyéb helyi intézmények bevonásával.
• A helyi intézményvezetők elismerik roma mediátorok munkáját és őket kérdezik meg először, ha egy családdal kapcsolatos problémára megoldást szeretnének találni: bennük bíznak a családok és az intézmények egyaránt, ők segítenek kibontani és megbeszélni a problémás helyzeteket és a megoldásig eljuttatni a feleket.

Arló

Az arlói roma mediátorok is egészségügy fókusszal dolgoznak, de gyakorlatilag megkerülhetetlenek, ha közösségi ügyekről van szó. A helyi problémákkal az elsők közt találkoznak és kikérik a véleményüket, merüljön fel a családokban, az óvodákban, az iskolákban vagy egyéb intézményekben.

• • A helyi közösségi akciócsoport roma és nem roma nőkből áll, a munka elmondásuk szerint örömet és önbizalmat ad.
  • A gyerekek örömmel fogadták az egészséges táplálkozásról szóló foglalkozásokat. Érdeklődve, kifejezett aktivitással vettek részt, és játszva tanultak a gyümölcsök élettani hatásairól.
  • 25 szegény családnak juttattak élelmiszer- és tisztítószercsomagot a járvány idején.
  • A rendkívül rossz állapotban lévő iskolai vécéket felújították, és egy KACS tag bevonásával folyamatos útmutatást kapnak a helyes használathoz. A gyerekek azóta rutinosan mosnak kezet, megtanulták a folyékony szappan helyes használatát.
  • Újdonság és élmény volt az óvodában az egészségnap, ahol a gyerekek együtt készítettek gyümölcstálat, tudtak meg a mindennapokban használható információkat táplálkozással kapcsolatban, illetve volt olyan gyerek, akinél a szűrővizsgálatok alkalmával derült ki olyan egészségügyi állapot, amelynek kezelésébe a gyerekorvost és a szülőket be tudták vonni.

Jászapáti

Jászapátiban négy roma mediátor dolgozik, legfőbb szerepük a helyi problémák feltérképezése és az információátadás a helyi roma közösség és az önkormányzat között.

• Az egyik legfontosabb helyi igény a szeméthelyzet megoldása volt: a szemétszállító társaság nem vitte el a kirakott szemetet, ha csak szemeteszsákban tették ki, és nem pedig kukákban, azonban a lakóknak nem volt pénzük kukákat vásárolni. Ezért a helyi miniprojekt kukabeszerzés mellett döntött, amelyeket szétosztottak és megbeszélték a használatukkal és karbantartásukkal kapcsolatos tudnivalókat. A hulladékszállító így már probléma nélkül elszállítja a szemetet.
• Kültéri vécéket is beszereztek azoknak a családoknak, akiknek nem volt sem a házban sem a kertben vécéjük
• A koronavírus járvány alatt 120 család kapott tisztítószereket, és a roma mediátoroknak nagy szerepük van az oltások iránti bizalom növelésében.

Fontos lenne az interkulturális mediáció szakmásítása, hogy a képzett mediátorok minél több rászoruló településen segíthessék a roma közösségek tagjait és a helyi együttműködéseket a roma integráció területén.