Lakossági fórumot facilitáltunk a Mátrai Erőmű átalakításáról

A Mátrai Erőmű 2025-ig kivezeti a lignitet, és  környezetbarát, szén-emisszó nélküli technológiát alkalmaznak majd.  Ez jó hír környezetvédelmi szempontból, de miért írunk mi erről?

Az Energiaklub és a Közösségfejlesztők Egyesületével együttműködve tartottunk lakossági és érintetti fórumokat Gyöngyösön és Karácsondon arról:

• mit gondolnak az emberek, hogyan hat majd a térség gazdaságára ez a döntés;
• mi lesz szerintük a bányászokkal; és kitől milyen tájékoztatást várnának, hogy jól informáltnak érezzék magukat mint a térségben élő állampolgárok?

Mindkét alkalommal sokszínű társaság gyűlt össze, voltak jóízű viták, formabontó megoldási javaslatok, és sok-sok új nézőpont. Olvassátok el a fórumokról készült  összefoglalót itt:

Lakossági fórumokat tartottunk a Mátrai Erőmű átalakításáról

COAL-OUT projektünk egyik fontos mérföldkövéhez érkeztünk el november végén: megtartottuk két lakossági fórumunkat Gyöngyösön és Karácsondon, melynek témája a Mátrai Erőmű átalakítása volt. A fórumok célja a projekt kutatási eredményeinek bemutatásán túl legfőképpen az volt, hogy a rendezvényen résztvevőknek lehetőséget biztosítsunk, hogy kifejezhessék véleményüket, félelmeiket, elvárásaikat, a környék identitását még mindig meghatározó, Mátrai Erőmű jövőképével kapcsolatban. A fórumokon elhangzottak fontos részét fogják képezni a projekt készülő tanulmányának, ami „Mi lesz a környékkel a Mátrai Erőmű és környék sorsa a lignit korszak után?” címmel várhatóan 2022 februárjában jelenik majd meg.

A Mátrai Erőmű, amely idei évtől már az MVM Mátra Energia nevet viseli, 2025 után lignitblokkjainak végleges leállítását tervezi, viszont az Erőmű bezárása helyett az energiatermelő kapacitás fenntartását várhatóan új technológiákkal fogják helyettesíteni. A COAL-OUT projekt kutatásával, illetve a lakossággal folytatott konzultációkkal az átalakítás környékre gyakorolt hatását méri fel. Az idei év ősszel zárult kutatás során egyrészt egy online kérdőívvel arról kérdeztük – elsősorban az Erőmű környékén – élő lakosokat, hogy mit gondolnak az átalakításról. Hogy érzik, elég információ áll-e rendelkezésükre a folyamatról? Milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak az átalakítás kapcsán? Vajon mi lesz az Erőműhöz valamilyen módon kapcsolódó dolgozók sorsa?

A kutatást a lakosokkal való személyes konzultáció követte, az ehhez kapcsolódó lakossági fórumok 11.29-én Gyöngyösön, 12.30-án pedig Karácsondon kerültek megrendezésre, az Energiaklub, a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Partners Hungary Alapítvány közös együttműködésével. A konzultáció munkamódszerét a Partners Hungary Alapítvány dolgozta ki, a konzultációt Győri Kata (Energiaklub) és Deák Éva (Partners) közösen vezették. 

A rendezvényekre a helyi lakosokat, a téma iránt érdeklődőket, és az Erőműhöz közvetlenül kapcsolódó érintetteket vártuk. A téma érzékenysége és a résztvevők érintettsége miatt a konzultációk zárt ajtók mögött (a sajtónyilvánosságot kizárva) zajlottak, a megjelenteket biztosítottuk arról, hogy a fórum során elhangzottakat a rögzítés során   névhez semmilyen körülmények között nem kötjük, de igényeiket, javaslataikat, ötleteiket összegezzük, és továbbítjuk az illetékesek felé, valamint az elkészült tanulmányt eljuttatjuk számukra is

A fórumokon résztvevők érintettségüket tekintve igen sokszínű képet mutattak; volt köztük civil lakos, nyugdíjas bányász- aki 30 évig dolgozott az Erőműben -, szakszervezeti tag, országgyűlési képviselő, alpolgármester, polgármester, önkormányzati képviselő, kutató, Erőmű dolgozó, helyi civil szervezeti vezető.

A lakossági fórumok első felében Győri Kata, az Energiaklub szakértője és egyben a COAL-OUT projekt vezetője az alábbi három témakörre bontva mutatta be a projekt 422 választ begyűjtő kérdőíves felmérésének eredményeit:

Mit gondol a lakosság?

1. Hogy érinti az Erőmű átalakítsa a környék gazdaságát, társadalmát?
2. Mi lesz az Erőmű dolgozókkal?
3. Mennyire elégedett a lakosság az átalakításról kapott információval?

A prezentáció egyfajta vitaindítóként szolgált a rendezvény második részéhez, amikor is a fórum workshoppá alakult át. A prezentációt követő másfél órában a résztvevők 3 csoportra bontva World Cafe módszerrel kerestek közösen választ a három témakör (gazdaság, dolgozók, információ) egyes kérdéseire. Minden témakörnek volt egy asztalgazdája, aki a 3 körben érkező kiscsoport meglátásait flipchart papíron gyűjtötte össze, majd a közös munka után bemutatta a társaságnak.  

A résztvevők felismerték, hogy a fórum olyan platformként szolgál, ahol következmények nélkül, bátran elmondhatják témával kapcsolatos véleményüket, így első pillanattól kezdve igyekeztek a csoportokban való minél aktívabb részvételre. A közös csoportmunka néhány eredménye:

• A lakosságban számos kérdést vet fel az Erőmű hulladékégető, RDF technológiájú kazánja.
• A résztvevők rendszeres és átlátható tájékoztatást várnának az Erőműtől az átalakítást illetően.
• A környékbeliek felismerték a lignitkivezetés levegőminőségre gyakorolt jótékony hatását, ám továbbra is tartanak a környék gazdasági visszaesésétől. 
• A dolgozók jövője körüli bizonytalanságot minél előbb kezelnie kell az Erőműnek, kommunikálva, hogy kit és hogyan képesek tovább foglalkoztatni, ugyanis az Erőműhöz identitásukban is kötődő dolgozók számára az átalakítás alapvetően nagy pszichés terhet fog jelenteni a lignit korszak vége. 

A fórum egyik legnagyobb értékét abban látjuk, hogy mindkét rendezvénnyel sikerült lehetőséget biztosítani, a különböző módon érintett felek eszmecseréjére és, hogy egy asztal mellett beszélgettek a környék sorsát alapjaiban meghatározó Mátrai Erőmű jövőjéről. Reméljük, hogy a két rendezvény mindössze kezdete volt témáról folytatott lakossági párbeszéd folyamatának, amely a jövőben szerves részét fogja képezni az Erőmű átalakításának.

A projekt következő mérföldköve a februárban megjelenő összefoglaló tanulmány megjelenése lesz, melynek a kutatási eredmények mellett fontos része lesz a fórumok csoportmunkáinak részletes eredménye is. A tanulmányt az Energiaklub minél szélesebb körben igyekszik majd terjeszteni, és a sajtónyilvánosságon túl eljuttatni az átalakításért elsősorban felelős szerveknek vagyis az Erőműnek és a felelős minisztériumnak üzenve, hogy a környék sorsa szempontjából ilyen fontos kérdésben elengedhetetlen a lakossággal folytatott párbeszéd.