Óvodapedagógusként, tanítóként, tanárként tudjuk, hogy a gyerekek számára a család az elsődleges szocializációs közeg, és igyekszünk megismerni a gyerekek hátterét, jó kapcsolatot építeni a szülőkkel – de mi van, ha minden követ megmozgatunk, de mégsem jön el a szülőire, a fogadóórára, nem partner a gyerek fejlesztésében, nem érjük el semmilyen csatornán?

• Húsz éve dolgozunk olyan óvodákkal és iskolákkal, ahol sok gyerek szülője nehezen elérhető és bevonható, ezért rengeteg tapasztalatunk van arról, hogy mi működik, és ami nem működik, az miért nem.
• Tudjuk, mennyi erőfeszítés van a kapcsolatépítés mögött, hadd segítsünk egy kicsit nektek!

A tapasztalatok mellett bevált módszertani eszközeink is vannak a szülőkkel való kapcsolatépítésre, a Lépésről Lépésre programnak, a mediációnak, a resztoratív gyakorlatoknak, és a Szülő az óvodában-iskolában módszereknek köszönhetően.  Amikor a szülők megnyílnak és felismerik szerepüket a gyerekük óvodai-iskolai életében, és amikor a gyerekek látják saját szüleiket közösen dolgozni az óvónőkkel vagy tanítókkal, azt érzik: mi itt fontosak vagyunk egymásnak. Az óvoda, az iskola és az otthon pozitív, barátságos kapcsolata minden gyerekre jó hatással van. Az együttműködés során mind a pedagógus, mind a szülő értékes információkhoz juthatnak egy nyitott – a gyermek érdekében – egymást segítő kapcsolat felépítéséhez.

Mit csinálunk a műhelymunka során?

• Bemutatjuk a nehezen elérhető családokkal végzett munkánk magyar kontextusát és gyakorlatát, teret és időt biztosítunk a résztvevőknek, hogy reflektáljanak, megtalálják a saját analógiáikat, és a potenciális erőforrásokat, hogy ezeket saját környezetükben alkalmazzák, mindezt interaktív formában.
• Feltérképezzük, mitől lesznek nehezen elérhetők bizonyos szülők, hogy jobban értsük az ő nézőpontjukat is.
• Megmutatjuk, milyen jó gyakorlatok léteznek arra, hogy szövetséget építsünk szülőkkel és más szakemberekkel.
• Módszertani fogódzókat adunk arra, hogyan szervezzünk és vezessünk le részvételi alapon működő szülői értekezleteket, ahol a résztvevők motiváltak és bevonódnak a beszélgetésbe és a közös vállalásokba.
• A fejlődésfókuszú gondolkodásmód és az erőszakmentes kommunikáció elmélete és gyakorlata olyan kommunikációs mankók, amelyek a jó visszajelzést segítik a szülők felé – jó, abban az értelemben, hogy valóban meghallják, amit mondani szeretnénk, a pozitív visszajelzésekkel nő a belénk vetett bizalmuk, a fejlesztésre szoruló területekre vonatkozó visszajelzéseinket pedig nem veszik támadásnak.
• Azonnal alkalmazható kommunikációs technikákat mutatunk a mediáció és a resztoratív gyakorlatok eszköztárából.

A felelősségteljes együttműködés pedagógus és szülő között a gyermek szellemi és érzelmi fejlődését segíti.

„Rengeteget tanultam három óra alatt, gyakorlati válaszokat kaptam a kérdéseimre, az elméleti részek pedig rávilágítottak, miért nem működött sokszor, amit eddig próbáltam”

Beáta, óvónő

Jelentkezz november 7-ig! A műhelymunka minimum 10 fő részvételével indul, a maximális létszám 18 fő.

Nagyon fontos munkát végeztek, kedves pedagógusok és más, gyerekekkel foglalkozó szakemberek, ezért úgy terveztük képzéseinket, hogy valóban a ti igényeiteket szolgálják, a lehető legtöbb gyakorlati tudással, a lehető legolcsóbban.

Fontosnak tartjuk, hogy ne az anyagiakon múljon, hogy részt tudsz-e venni képzéseinken, ezért oktatási és szociális szektorban dolgozóként kérhetsz részletfizetést is – ha erre szükséged van, írj a kepzes@partnershungary.hu címre!